Hatékonyan a rák ellen: többet segíthet a mozgás, mint gondolnánk

Bebizonyosodott: a mozgás a daganatos betegségek kezelése során is jelentősen növeli a túlélés esélyeit. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke szerint az evidenciák egyértelműek, a szakma is nagy lelkesedéssel fogadta az eredményeket.

Míg a korábbi kutatások elsősorban az egész életen végighúzódó inaktivitás és bizonyos daganatfajták összefüggéseit vizsgálták, addig az új, releváns tanulmány kifejezetten a daganat diagnózisa előtti és utáni inaktivitást és a túlélés esélyeit hasonlította össze.

Nemzetközi kutatások

Chicagóban az American Association for Cancer Research éves gyűlésén ismertették a Roswell Park Comprehensive Cancer Center kutatói jelentős eredményeiket, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a daganatos betegek kezelésében.

Tanulmányuk a fizikai aktivitás és a rákbetegek halálozási kockázata közti összefüggést vizsgálta. Különleges hangsúlyt kaptak a passzív életmód egészségi kockázatai és a rákbetegek kezelése alatti és utáni mozgás szerepe is.

Az eddig is ismert volt, hogy a fizikai aktivitás csökkenti számos betegség kialakulásának rizikóját, beleértve a daganatos betegségeket is, de a mozgásszegény életmód hatásait korábban kevésbé tanulmányozták.

Az amerikai tudósok viszont arra alapoztak, hogy az inaktivitás az egészséges személyek és a daganatos betegek közt is rendkívül tipikus életforma, miközben utóbbiak betegségük és kezelésük során is speciális fizikai nehézségekkel néznek szembe. Éppen ezért 5 807 rákos beteg betegadatait vizsgálták meg, amelyek 2003 és 2016 közti időszakban keletkeztek.

A szakemberek a fizikai aktivitás szintjét mérték fel abban a periódusban, amely egy évtizeddel a diagnózis előtt kezdődött, és egy évvel a diagnózis után fejeződött be. Azokat a pácienseket, akik közepes vagy annál intenzívebb mozgást végeztek az adott időszak alatt - gyalogoltak, futottak, aerobikoztak vagy más kardió jellegű mozgást végeztek - aktívnak minősítették, akik pedig nem mozogtak rendszeresen, azokat inaktívnak.

Nem várt arányok

Az eredmények azt mutatták, hogy kezelés előtt és alatt is aktív személyek 40%-kal nagyobb arányban élték túl a daganatos betegséget, mint az inaktívok. Ez az eredmény érvényes volt számos különböző rákfajtára, beleérve a mell-, a vastagbél-, a prosztata-, a petefészek-, a vese-, a nyelőcső-, az endometriális- és a bőrdaganatot is.

Ráadásul az inaktivitás és a halálozás összefüggései akkor is érvényesek voltak, ha tekintetbe vették a páciens nemét, a tumor stádiumát, a dohányzást és a testtömeg-indexet is.

Az elemzésből az is kiderül, hogy az alkalmankénti mozgás is jobb, mint a semmi, de a rendszeres fizikai aktivitás lehet az eredmények kulcsa. A heti 3-4 alkalommal edzők érték el a legnagyobb egészségnyereséget, nagyobbat, mint a heti 1-2 alkalommal vagy éppen a mindennap mozgók.

További nagyon fontos megállapítása a tanulmánynak, hogy azok a korábban inaktív páciensek, akik a diagnózis után kezdtek el mozogni, 30%-kal növelték a túlélési esélyeiket, és ebből a szempontból már a heti 1-2 alkalom is sokat számított.

Ezek a megállapítások mindenképpen nagy lendületet kell, hogy adjanak a rákbetegeknek, hiszen ilyen egyszerű módon rengeteget tehetnek magukért.

Egyre ismertebb összefüggések

A WHO európai uniós munkacsoportja 2015 év végén jelentette meg a Fizikai aktivitás 2016-2025 stratégiáját, amivel az egyik legmagasabb nemzetközi szakmai szinten is ismertté, elismertté váltak a tények. Eszerint 10%-os fizikaiaktivitás-növelés a teljes lakosság szintjén:

• 25%-os relatív csökkenést eredményezhet a szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában, 
• 25%-os relatív csökkenést eredményezhet a magasvérnyomás-betegség előfordulásában,
• megállíthatja a cukorbetegség és az elhízás terjedését.

Szerencsére az életmódorvoslás eredményeit olyan erős bizonyítékok támasztják alá, hogy az orvosszakmát már önmagukban ezek is meggyőzik.

- Az ÉMOT feladata ezen bizonyítékok bemutatása, átadása a napi gyakorló orvosoknak, az oktatás előmozdítása. Annak a mindennapi gyakorlatba való átültetése, hogy a gyógyító szakemberek fel tudják mérni, mely esetekben használható az életmódorvoslás, milyen eredmények várhatók tőle, mely eszközét mely szakemberek tudják hatékonyan alkalmazni – hangsúlyozza dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke.

- A következő években mindezeken túl szeretnénk megteremteni az életmódorvoslás szakmai működési környezetét szakmai protokollok kidolgozásával, modellprogrammal, szakemberek oktatásával. Ebben a folyamatban természetesen együttműködésre törekszünk a társszakmák szakmai társaságaival, egészségügyi egyetemekkel, főiskolákkal, oktatási műhelyekkel is.

A mozgáson túl

Az egészséges életmód másik alappillére a helyes táplálkozás: ezeket az antioxidáns-tartalmú ételeket fogyaszd mindennap - az egészséged és a pénztárcád sem bánja!

• mozgás
• betegség
• rák
• gyógyulás
• esély
• kutatások
• daganat
• Életmód