Ezért látják az emberek azokat a színeket is, amiket a kutyák nem: egy vitaminhoz van köze
A kutyák más színeket látnak, mint az emberek, és egy friss kutatásból kiderült, hogy ennek köze lehet az A-vitaminhoz.
![Kutya látása színek](https://kep.index.hu/1/0/5464/54642/546429/54642925_4037567_07c8d932cb3053eac9fd5f7df4b73593_wm.jpg)
A kutatók felfedezték, hogy az A-vitamin speciális sejteket tud létrehozni, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy több millió színt lássanak - ezzel a képességgel a kutyák, macskák és más emlősök nem rendelkeznek.
A kutya és az ember látása: színek
A Petri-csészében növesztett emberi retinákkal végzett tanulmány, melynek eredményét a PLOS Biology folyóiratban tették közzé, a színvakság, az életkorral összefüggő látásvesztés és más fotoreceptorsejtekhez kapcsolódó betegségek jobb megértését teszi lehetővé - a színtévesztéssel kapcsolatos tesztet itt tudod kitölteni.
![kutya ember színlátás](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5464/54643/546430/54643005_c2b8f60c406c394c5f1c04d8f080d062_wm.jpg)
A kutatásban azt is vizsgálták, hogy a gének hogyan segítik elő, hogy a retina speciális színérzékelő sejteket hozzon létre. Ezt a folyamatot a tudósok szerint a pajzsmirigyhormonok szabályozzák, de kiderült, hogy ez is árnyaltabb ennél.
Megtalálták, hogy egy retinsavnak nevezett molekula határozza meg, hogy a retinában található kúp a vörös vagy a zöld fény érzékelésére specializálódik-e. Csak a normál látású emberek és a közeli rokon főemlősök rendelkeznek vörösfény-érzékelőkkel - a majmokról tovább itt olvashatsz.
A tudósok évtizedekig azt hitték, hogy a vörös kúpok véletlenszerűen alakultak ki, és hogy a folyamatot a pajzsmirigyhormon szintje szabályozhatja. Ehelyett az új kutatás azt sugallja, hogy a vörös kúpok létrejöttét a szem retinsavja határozza meg.
A korai fejlődésében a retinsav magas szintje korrelált a zöld kúpok magasabb arányával. Hasonlóképpen, a sav alacsony szintje megváltoztatta a retina genetikai utasításait, és a későbbi fejlődés során vörös kúpokat generált. A zöld és a vörös kúpsejtek rendkívül hasonlóak, kivéve az opszin nevű fehérjét, amely érzékeli a fényt, és az agy tudtára adja, hogy milyen színeket lát. Különböző opszinok határozzák meg, hogy egy kúp zöld- vagy pirosérzékelővé válik, bár az egyes szenzorok génjei 96%-ban azonosak - ebből a cikkből kiderül, miért épp a neonzöld a láthatósági szín.
A kutatók 700 felnőtt retinájában is megvizsgálták a sejtek változó arányát, és kiderült, hogy a zöld és a vörös kúpok aránya nagymértékben eltérhet, mindez anélkül, hogy befolyásolná a látást. Elmondták, hogy ha az ilyen típusú sejtek határoznák meg az emberi kar hosszát, a különböző arányok "elképesztően eltérő" karhosszokat eredményeznének.
![kutya ember színlátás 3](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5464/54643/546430/54643019_c8b50d8f25b9aebd4b21b57458b73605_wm.jpg)
A kutatók a Johns Hopkins laboratóriumokkal dolgoznak együtt, hogy jobban megértsék az olyan betegségeket, mint a makuladegeneráció, amely a fényérzékelő sejtek elvesztését okozza a retina közepén.
Milyen szám van a képen? Teszteld, hogy jól látod-e a színeket!
Vajon minden Ishihara-ábrán jól látod a számokat?
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
![szem](https://kep.index.hu/1/0/4544/45449/454496/45449600_3466940_c8e14fee3ac6c883ee12f8a8fb712bd2_wm.jpg)
- cukorbetegség
- látás