Mérgező, hormonkárosító anyag lehet a fehérneműkben: ezt figyeld a címkén
A nők vannak a legnagyobb veszélyben a textíliákban található biszfenolok miatt
Megdöbbentő eredményre jutott az Arnika, a dTest, valamint magyar, osztrák és szlovén fogyasztóvédelmi szervezetek közös laboratóriumi vizsgálata, amely a női alsóneműket tesztelte hormonkárosító anyagokra.
A tesztelt alsóneműk harmada mérgező vegyi anyagokat tartalmazott, minden tizedik termékben pedig a szakemberek egészségre káros mennyiséget mutattak ki.
Hormonkárosító vegyszerek rejtőznek a női alsóneműkben
A vizsgálatok középpontjában a biszfenolok álltak – olyan vegyületek, amelyeket elsősorban polikarbonát műanyagokban és epoxigyantákban alkalmaznak, de a textiliparban is használják őket például színstabilizátorként. A biszfenolok rendkívül alacsony koncentrációban is képesek megzavarni a hormonrendszer működését, vagyis úgynevezett endokrin diszruptorként viselkednek.

Az emberek nap mint nap kapcsolatba kerülnek ezekkel az anyagokkal különféle használati tárgyakon, valamint szennyezett élelmiszereken és ivóvízen keresztül. A konyhában is rengeteg káros anyag rejtőzik, ezekről ebben a cikkünben olvashatsz részletesen.
A kutatások szerint a biszfenolok negatívan hathatnak a magzati és gyermekkori fejlődésre, emellett összefüggésbe hozhatók többek között:
- a szív- és érrendszeri betegségekkel,
- neurológiai rendellenességekkel,
- reproduktív problémákkal,
- az elhízással,
- valamint a cukorbetegség fokozott kockázatával.
A prenatális kitettség fejlődési rendellenességeket is okozhat, és nőhet a hormonfüggő daganatos megbetegedések kialakulásának esélye. Humán biomonitoring-vizsgálatok szerint a legismertebb biszfenol, a BPA (biszfenol-A) gyakorlatilag mindenhol jelen van: 11 európai ország felnőtt lakosságának 92 százalékánál mutatták ki a vizeletmintákban.
Új típusú biszfenolok
A BPA egészségügyi kockázatai miatt több termékben – például cumisüvegekben és hőpapírokban – már betiltották az anyag használatát. A reprodukciót károsító vegyület játékokban sem alkalmazható. A szakértők szerint azonban a szabályozás messze elmarad a tudományos eredményektől.

„A biszfenolok még mindig jelen vannak számos fogyasztási cikkben, beleértve a gyermekruházatot is. Ironikus módon a babaruhákra szigorúbb szabályozás vonatkozik, mint a kisgyermekek ruházatára” – mondta Karolina Brabcova, az Arnika Mérgező Anyagok és Hulladékok Programjának fogyasztói kampánymenedzsere.
Világszerte a szintetikus szálak mintegy 80 százalékát kezelik valamilyen színtartósító eljárással. Az olyan anyagokban, mint a spandex vagy az elasztán, gyakran alkalmaznak biszfenol-S-t (BPS) és biszfenol-F-et (BPF) tartalmazó segédanyagokat, amelyek maradványai a késztermékekben is jelen maradhatnak.
„Sajnos a gyártók sok esetben a BPA-t más biszfenolokkal helyettesítik, amelyek hasonló egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Ide tartozik a BPS és a BPF is, amelyek jelenleg még nincsenek betiltva” – tette hozzá Brabcova.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
166 fehérneműt vizsgáltak meg
Az Arnika egy akkreditált nemzetközi laboratóriumban végezte el a kutatást. A Csehország, Ausztria, Magyarország és Szlovénia fogyasztóvédelmi szervezeteinek együttműködésében összesen 166 különböző típusú fehérneműt elemeztek.
Az eredmények rendkívül aggasztóak. A vizsgált termékek 30 százaléka tartalmazott valamilyen biszfenolt (BPA, BPS vagy BPF), a minták 10 százalékában a koncentráció jelentősen meghaladta az egészségügyi szempontból biztonságosnak tekintett szintet, az átlagos biszfenol-koncentráció ezekben a termékekben 11 mg/kg volt, a legmagasabb mért érték pedig elérte a 301 mg/kg-ot.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2023-ban drasztikusan csökkentette a biszfenolok napi beviteli határértékét: testsúlykilogrammonként mindössze 0,2 nanogrammot tart biztonságosnak, ami a korábbi ajánlás huszezred része. A legfrissebb eredmények alapján az Arnika azt sürgeti, hogy a biszfenolokat minden olyan fogyasztási cikkből tiltsák ki, amelyre jelenleg még nem vonatkozik szabályozás.
A nők fokozott kockázatnak vannak kitéve
A kutatás szerint a nőknek szánt termékek 17 százalékában különösen magas biszfenolszintet mértek. Ennek fő oka, hogy a női fehérneműk többsége szintetikus anyagokból készül.

„Bár elérhetők pamutból készült női alsóneműk is, piackutatásunk azt mutatta, hogy a kínálat nagy része szintetikus alapanyagú. Ez egyértelműen növeli a biszfenol-expozíció kockázatát” – mondta Dénes Júlia, a Tudatos Fogyasztók Magyar Szövetségének vegyésze, aki szintén részt vett a kutatásban.
A pamut lehet a biztonságosabb választás
A vizsgálatok alapján a szintetikus szálakból készült fehérneműk nagyobb kockázatot jelentenek. Érdekesség, hogy biszfenolokat nemcsak olcsóbb termékekben, hanem ismert márkák fehérneműiben is találtak, miközben több kedvező árú üzlet termékei biszfenolmentesnek bizonyultak.
Az eredmények összességében arra utalnak, hogy a magas pamuttartalmú fehérneműk jóval kisebb eséllyel tartalmaznak biszfenolokat – függetlenül a márkától vagy a gyártási helytől.
A mosás sem jelent valódi megoldást
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a biszfenolok eltávolíthatók-e mosással. Ehhez 16, különösen magas szennyezettségű mintát mostak ki és elemeztek újra. Az átlagos biszfenolszint összességében 74 százalékkal csökkent, az egyedi eredmények azonban jelentős eltérést mutattak: egyes termékeknél 90–99 százalékos csökkenést mértek, más esetekben gyakorlatilag nem történt változás, négy mintánál pedig mosás után még magasabb értékeket mutattak ki. A laboratórium szerint ennek oka lehet, hogy a biszfenolok a mosás során a textília egyik részéről a másikra vándorolnak.

Bár a mosás csökkentheti a viselő közvetlen kitettségét, a szakemberek szerint ez egyben környezeti problémát is jelenthet, mivel a vegyi anyagok a szennyvízbe kerülhetnek. Ráadásul a vizsgált termékek még mosás után is magas kockázatúnak számítottak: mind a 16 minta 0,8 mg/kg feletti biszfenol-koncentrációt tartalmazott.
Civil szervezetek sürgetik a szigorúbb szabályozást
A szakértők szerint súlyos probléma, hogy míg egy új vegyi anyag akár fél év alatt piacra kerülhet az Európai Unióban, addig egy bizonyítottan veszélyes anyag betiltása akár 20 évig is eltarthat. Az Arnika és partnerei ezért azt követelik az európai döntéshozóktól, hogy haladéktalanul tiltsák be a mérgező vegyi anyagok használatát a fogyasztási cikkekben a ToxFreeLifeForAll projekt keretében.
Mérgező anyag van ezekben a ruhákban, mégis sokan hordják: elképesztően károsak
A poliészter egyike a leggyakoribb szintetikus összetevőknek.
ElolvasomKépek: Getty Images Hungary















