Ha ezt tapasztalod terhesség alatt, azonnal fordulj orvoshoz - Sokan nem veszik elég komolyan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része.

A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme a homályos látás kilenc lehetséges oka és kezelési lehetőségei.

Mi az a homályos látás?

- Ha homályos a látásunk, az azt jelenti, hogy a tárgynak, amire fókuszálunk, nem élesek a körvonalai, nem látjuk tisztán. A problémát tapasztalhatjuk egyik vagy mindkét szemen, érintheti a teljes látóteret vagy csak egy részét. A homályos látásnak számos oka lehet, ezért mindig ki kell vizsgálni, hogy mi áll a háttérben. Mielőbb keressünk fel egy szemorvost, ha ilyen vagy más szemészeti problémát tapasztalunk - mondja dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.

Milyen tünetek kísérhetik a homályos látást?

• Fejfájás,
• egyéb látászavarok, beleértve a kettős látást, csőlátást, vakfoltokat, fényudvarokat,
• fényérzékenység vagy villogó fények,
• vörös vagy irritált szemek.

A homályos látás lehetséges okai

1. Rövidlátás (myopia)

A rövidlátás a leggyakoribb fénytörési hiba. (A háttérben az áll, hogy a szem “hosszabb/nagyobb” átmérőjű, ezért a fény nem a retina síkjára érkezik, hanem az “elé”.) Bár a rövidlátók képesek a közeli dolgokat tisztán látni, de a távolabbi tárgyak minden esetben homályosak. Ez különösen vezetés közben tűnhet fel. Bár az autóban a rádiót vagy a műszereket tisztán felismerjük, a közúti jelzések olvasása nagy nehézségbe ütközhet. A rövidlátás érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és könnyen korrigálható szemüveggel, kontaktlencsével vagy látásjavító szemműtéttel.

2. Távollátás

A távollátás egy másik gyakori fénytörési hiba. A hipermetrópok a távoli és a közeli tárgyakat egyaránt homályosan láthatják. A távollátók sokkal jobban tudnak alkalmazkodni, mint a rövidlátók, így a kisfokú távollátók gyakran nem is hordanak szemüveget. A folyamatos alkalmazkodástól azonban könnyebben elfárad a szemük, megfájdul a nap végére a fejük is. A rövidlátáshoz hasonlóan a távollátás is érintheti az egyik vagy mindkét szemet, és szemüveggel, kontaktlencsével, ritkábban lézeres műtéttel korrigálható, 45 év felett pedig műlencse-beültetés is szóba jöhet a látás javítására.

3. Asztigmatizmus

Az asztigmatizmus egy olyan állapot, amelyet szabálytalan alakú szaruhártya jellemez. Ez a szabálytalanság hatással van arra, ahogyan a fény a retinára fókuszálódik, torz, homályos látást okozva minden távolságban. Az asztigmatizmus is gyakori fénytörési hiba, melynek tünete a kettős kép (“mintha a betűknek árnyéka lenne”) megjelenése. Az asztigmatizmusra számos korrekciós kezelési lehetőség létezik, beleértve a szemüveget, a kontaktlencsét és a látásjavító műtétet.

4. Presbyopia

A közeli látás romlása a presbyopia, egy olyan fiziológiai folyamat, ami fokozatosan következik be, és végül mindenkit utolér. Szemlencsénk rugalmasságának csökkenése 40-45 éves korunk körül válik észrevehetővé. A folyamat egyértelmű jele, hogy a korábban megszokott, kényelmes olvasótávolságban elhomályosul a szöveg, és egyre távolabb kell tartani a papírt/telefont, hogy ki tudjuk venni a betűket. A presbyopia azoknál is megjelenik, akiknek korábban nem volt gond a látásukkal. Ez a szemben végbemenő folyamat teljesen természetes, az orvosok nem is tekintik szembetegségnek.

A presbyopia kezelésének számos módja létezik, ezek közül legegyszerűbb az olvasószemüveg használata. A presbyopia műtéti korrekciója akkor javasolt, ha a közeli látás mellett a távoli látással is probléma van fénytörési hiba miatt, vagy ha szürke hályog jelenik meg a szemen.

5. Szürke hályog

A szürke hályog kialakulása inkább 50-60 éves kor felett jellemző, de ennél fiatalabbaknál is előfordulhat. Veleszületett szürke hályog is létetik, és trauma hatására is kialakulhat, ez utóbbi azonban általában csak az egyik szemet érinti. A betegség kezdeti stádiumában a dolgok először csak kissé homályosnak tűnnek, gyenge fényviszonyok között összemosódnak, mintha csak egy impresszionista festményt néznénk. A tünetek látást zavaró hatása idővel azonban általában növekszik. A világ felhősnek, homályosnak, komornak tűnhet, a színek eltűnnek.

Szürke hályog kialakulása esetén a látás hosszú távon nem korrigálható szemüveggel. Egyetlen tartós megoldást a műlencseműtét jelenthet, amely során az elszürkült szemlencsét ultrahang segítségével távolítják el, és a helyére egy speciális műlencsét (mely lehet egy vagy több fókuszú) ültetnek be. Az eljárás fájdalommentes, és mindössze 10 percig tart.

6. Várandósság

A várandóssággal járó hormonális változások számos dologra hatással lehetnek, többek között a látásra is. Egyes esetekben a kismamáknál a vízvisszatartás vagy a magas vérnyomás következtében homályos látás alakulhat ki. Gyakori, hogy terhességi cukorbetegség esetén is szemfenékvizsgálatra küldik a kismamákat. Amennyiben a várandósság alatt jelentős látáscsökkenést tapasztalunk, azonnal forduljuk szemorvoshoz, mert a tünetet akár a „terhességi toxémia” is okozhatja. Ez az állapot, amely jellemzően a terhesség késői szakaszában jelentkezik, kezelés nélkül komoly veszélynek teheti ki az anyát és a gyermeket is.

7. Szemszárazság

A szemszárazság rendkívül változatos tünetegyüttessel jelentkezhet. Okozhat viszketést, idegentestérzést, égő érzést és szemvörösséget, a krónikus szemszárazság azonban torz és homályos látást is eredményezhet. A szemszárazság enyhébb esetei műkönnyekkel könnyen orvosolhatók, de a homályos látást vagy más torzulást okozó, krónikus szemszárazság szakszerű szemészeti és általános kezelést is igényelhet.

8. Úszkáló foltok

Amikor a látás során fura, apró, úszkáló alakzatokra leszünk figyelmesek, elsőre azt hihetjük, hogy valamiféle szennyeződés került a szemfelszínre. Az úszkáló fekete foltok valójában az üvegtesti homály megjelenésére utalnak, és általában az életkorunk előrehaladtával, 40-50-60-70 éves kor körül jelennek meg. A korral járó fiziológiás folyamatok mellett kialakulásukat okozhatja szemészeti fertőzés/gyulladás, de apró szemsérülés is. Az üvegtesti homály nagyobb eséllyel jelenik meg abban az esetben, ha valaki rövidlátó, cukorbeteg vagy szürkehályog-műtéten esett át. Abban az esetben, ha az úszkáló homályok jelentősen rontanák a látást, lézeres kezelésre (vitreolysis) vagy üvegtest-eltávolító műtétre (vitrectomia) lehet szükség. Azonban a kezelőorvos segítségével mindkét esetben érdemes fontolóra venni az ezzel járó előnyöket/kockázatokat.

9. Súlyos szemészeti kórképek

A súlyosabb szemészeti kórképek között is vannak olyanok, amelyek kezdetben homályos látással járnak. Ezek közül talán a diabéteszes retinopátiát érdemes kiemelni, mivel jól karbantartott vércukorszinttel, rendszeres szemészeti ellenőrzéssel megelőzhető a komolyabb látáskárosodás és a vakság.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• látás
• látásromlás
• szem
• rövidlátás
• szürkehályog
• terhesség
• tünetek és betegségek
• Életmód