Minden, amit tudni kell a hantavírusról: ezért olyan veszélyes

Egy ritka, mégis rendkívül súlyos fertőzés került ismét a figyelem középpontjába, miután több halálesetet is összefüggésbe hoztak a hantavírussal. A hantavírus hosszú éveken át elsősorban az orvosi szakirodalomban szerepelt, az utóbbi hónapok eseményei azonban ismét ráirányították a világ figyelmét erre a különösen veszélyes kórokozóra.

A nemzetközi aggodalmat tovább fokozta, hogy 2026 májusában egy luxus hajón is felbukkant a fertőzés: a WHO tájékoztatása szerint az Argentínából induló MV Hondius fedélzetén nyolc megbetegedést és három halálesetet regisztráltak. Bár a vírus rendkívül ritkának számít, a szakértők szerint nem szabad félvállról venni, mert bizonyos változatai súlyos légzőszervi vagy veseszövődményeket okozhatnak, és akár halálos kimenetelűek is lehetnek.

A hantavírus tünetei, terjedése és halálozási aránya

A hantavírusok úgynevezett zoonotikus vírusok, vagyis állatokról terjedhetnek át emberre. A fő hordozók a vadon élő rágcsálók, különösen az egerek és patkányok bizonyos fajai. A vírus ezekben az állatokban hosszú ideig jelen lehet anélkül, hogy megbetegedést okozna náluk. Az ember leggyakrabban úgy fertőződik meg, hogy belélegzi a fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett porszemcséket. Ez különösen zárt, rosszul szellőző helyiségekben veszélyes, például hétvégi házak, faházak, raktárak vagy régen használt épületeben végzett takarításkor.

A WHO szerint fokozott kockázatot jelenthet a rágcsálókkal fertőzött helyiségek takarítása, a mezőgazdasági és erdészeti munka, a vidéki, elhagyatott épületek használata, valamint az olyan környezet, ahol nagy számban jelennek meg vadon élő rágcsálók. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a vírus elsősorban nem városi környezetben terjed. Jorge Salinas, a Stanford Health Care fertőzésmegelőzési igazgatója szerint a hantavírus leginkább vadon élő rágcsálókhoz kötődik, és nem a tipikus házi egerek jelentik a fő veszélyforrást.

A közelmúltban egy dél-amerikai indulású luxus hajóúton azonosítottak fertőzéses gócot. A Reuters tényellenőrző cikke szerint a fedélzeten az Andes-vírus okozta a megbetegedéseket, amely a hantavírus egyik legismertebb és legveszélyesebb típusa. A WHO és a Reuters beszámolói alapján az Andes-vírus különlegessége, hogy ritka esetekben emberről emberre is képes terjedni. Ez jelenleg az egyetlen ismert hantavírus-törzs, amelynél dokumentálták ezt a jelenséget. A fertőzéshez azonban rendszerint szoros és tartós kontaktus szükséges, például családtagok vagy partnerek között. Jorge Salinas szerint a vírus messze nem olyan fertőző, mint az influenza vagy a COVID–19, így széles körű globális járványveszélytől nem kell tartani.

A fertőzés tünetei és a megbetegedések súlyossága

A tünetek általában a fertőzést követő egy és nyolc hét között, az észak-amerikai adatok alapján konkrétan 4 és 42 nap között jelennek meg. A kezdeti panaszok könnyen összetéveszthetők influenzával vagy más vírusos betegségekkel. A leggyakoribb korai tünetek közé tartozik:

• a láz,
• a fejfájás,
• az izomfájdalom,
• a fáradtság,
• a hasi fájdalom,
• a hányinger és a hányás.

A betegség később rendkívül gyorsan súlyosbodhat. Az amerikai kontinensen előforduló hantavírus-tüdőszindróma súlyos légzési elégtelenséget okozhat, a folyadék pedig felhalmozódhat a tüdőben. A legsúlyosabb stádiumban a keringési rendszer összeomolhat, ami közvetlen életveszéllyel jár. Ezzel szemben az Európában és Ázsiában jellemző változat inkább a vesét és az ereket támadja meg; ilyenkor vérzési rendellenességek, alacsony vérnyomás, sőt veseelégtelenség is jelentkezhet.

A hantavírus-fertőzés ritka, de az egyik legveszélyesebb vírusos megbetegedésnek számít. A WHO adatai szerint Ázsiában és Európában a halálozási arány általában 1–15 százalék közé esik, míg az amerikai kontinensen bizonyos esetekben elérheti az 50 százalékot is. A Stanford Medicine által idézett adatok szerint az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben a megbetegedések mintegy 35 százaléka végződött halállal. A szakemberek egyelőre nem tudják pontosan, miért válik ennyire agresszívvá a fertőzés egyes betegeknél, de feltételezések szerint a szervezet túlzott immunválasza is szerepet játszhat a súlyos szövődmények kialakulásában.

Orvosi kezelés és a megelőzés hatékony lépései

Jelenleg nincs engedélyezett, célzott gyógyszer vagy vakcina a hantavírus ellen. A kezelés elsősorban támogató terápiából áll, vagyis az orvosok a kialakuló szövődményeket próbálják kezelni. Súlyos esetben szükség lehet intenzív osztályos ellátásra, oxigénterápiára, gépi lélegeztetésre, valamint ECMO-kezelésre, amely utóbbi eljárás ideiglenesen átveszi a szív és a tüdő működését, amíg a szervezet küzd a fertőzéssel. A WHO hangsúlyozza, hogy a korai felismerés és a gyors orvosi ellátás jelentősen javíthatja a túlélési esélyeket.

A védekezés legfontosabb eleme a rágcsálókkal való érintkezés minimalizálása. A WHO ajánlása szerint érdemes tisztán tartani az otthonokat és munkahelyeket, lezárni a réseket, ahol a rágcsálók bejuthatnak, valamint biztonságosan tárolni az élelmiszereket. Elengedhetetlen kerülni a fertőzött területek száraz söprését vagy porszívózását; takarítás előtt minden esetben be kell nedvesíteni a szennyezett felületeket fertőtlenítőszerrel, valamint fokozottan ügyelni kell a kézhigiéniára. Jorge Salinas szerint különösen fontos az óvatosság az elhagyott faházak vagy hegyi menedékházak takarításakor, ahol mindenképpen érdemes maszkot viselni és alaposan kiszellőztetni a helyiséget. A mindennapi utazások során azonban a fertőződés esélye rendkívül alacsony.

Fotók: Getty Images

• hantavírus
• járvány
• tenerife
• vírus
• patkány
• rágcsáló
• tünetek és betegségek
• Életmód