4 gyakori genetikai mutáció, ami téged is érinthet - Nem betegségek
Ezek a genetikai mutációk egyáltalán nem jelentenek problémát.

génmutáció
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A genetikai mutációkról a legtöbb embernek betegségek jutnak az eszébe. A legismertebb kromoszomális betegség a Down-szindróma, ami a 21-es kromoszóma triszómiájával jár, azaz ebből a kromoszómából az érintetteknek három van. 

Azonban korántsem csak kórképek jöhetnek szóba, ha genetikai eltérésekről beszélünk. Az emberek rendkívül sokfélék, és a különbözőségért sok esetben teljesen ártatlan genetikai mutációk tehetők felelőssé, amelyek akár több ezer évvel korábban jelentkeztek. Ezek közül téged is érinthet néhány.

Gyakori genetikai mutációk

A következő tulajdonságokról valószínűleg nem is gondolnád, hogy tulajdonképpen genetikai mutációk, annyira természetesek és gyakoriak. 

Kék szem

Nincs is szebb egy csodás, kék szempárnál, a világ népességének körülbelül nyolc százalékát érinti ez a sokak által irigyelt jellemző - gondolnád, hogy mutáció áll a háttérben? A kutatók szerint az ezért felelős génváltozat körülbelül 6-10 ezer évvel ezelőtt jelenhetett meg a Földön. Az első kék szemű ember valószínűleg Európában élhetett.

Az OCA2 nevű génben lévő eltérések megváltoztatják az íriszben termelődő pigment mennyiségét, így a barna különböző árnyalatait eredményezik, a kék szemhez a HERC2 gén mutációja volt szükséges, ami gátolja az OCA2-t, ezáltal a szemben nincs barna pigment. 

Vörös haj

A kék szemen túl a természetes vörös haj is különleges külső adottság, amivel mindössze az emberek 4-6 százaléka rendelkezik, leginkább Észak-Európában gyakori. Többféle elmélet is napvilágot látott a látványos hajszínnel kapcsolatban, korábban úgy gondolták, hogy egyetlen gén, az MC1R felelős érte, amit mindkét szülőtől örökölnek az utódok, ez viszont nem magyarázta az összes vizsgált esetet. 2022-ben azonban az Ediburgh-i Egyetem kutatói nyolc, a vörös hajhoz köthető gént fedeztek fel, így a vörös hajú személyek 90 százalékánál már be tudják azonosítani a genetikai hátteret. 

Pirulás alkoholfogyasztás hatására

Különösen a kelet-ázsiai populáció körében gyakori az a genetikai mutáció, ami azzal jár, hogyha az érintettek alkoholt isznak, a bőrük az arcukon, olykor a nyakukon és a vállaikon, ritka esetben a testük más pontjain vagy az egész testükön mélyvörös színt ölt.

Az ALDH2 nevű enzimet kódoló génben bekövetkezett pontmutáció áll a háttérben, ami megakadályozza az alkohol teljes megemésztését, így egyes mérgező anyagok felhalmozódnak a szervezetben, és immunválaszt provokálnak. 

Laktóztolerancia

Általában azt tekintjük az átlagostól eltérőnek, ha valaki laktózintoleranciával él, vagyis a szervezete a laktáz nevű enzim hiánya miatt nem képes a tejcukor (laktóz) átalakítására és hasznosítására. Ilyenkor az anyag emésztetlenül jut el a vastagbélbe, az itt lévő baktériumok kezdik meg a bontását, ami puffadással, hasi görcsökkel járhat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Szakácskönyv egy kis extrával!

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

Promóció

Valójában viszont az, hogy sokan ilyen kellemetlenségek nélkül fogyaszthatják a tejet és a tejtermékeket, az MCM6 nevű gén mutációjának köszönhető, ami körülbelül 10 ezer évvel ezelőttre tehető, az állatok háziasításával hozható összefüggésbe. A génmutáció tette lehetővé a laktázenzim termelését.

8 szerv, ami nem szükséges az életben maradáshoz

Az emberi szervezet egy lenyűgözően összetett és ideális esetben olajozottan működő rendszer, amelyben minden elemnek megvan a maga fontos feladata. Olykor azonban előfordul, hogy például betegségből kifolyólag egy-egy szerv teljesen vagy részben eltávolításra kerül, és a test megtanul együtt élni a hiánnyal.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük