Az érelmeszesedés tünetei és következményei

Mi az az érelmeszesedés?

Az egészséges artériák rugalmasak, hajlékonyak és erősek. Érbelhártyájuk pedig sima, hogy a vér gyorsan és akadálymentesen szállíthassa bennük a tápanyagot és az oxigént. Egy idő után azonban sima felületükön egy kásaszerű anyag, majd kalciumlerakódás keletkezik, mely lassítja a véráramlást, ezzel rontva a szervek vérellátását. Az érelmeszesedés ezen fajtája a leggyakoribb, latinul atherosclerosis-nak nevezik, a betegség során keletkező lerakódásoknak pedig plakk a neve.

Kialakulása

Első lépés – a vérzsír mennyisége

A helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód közvetlenül elhízáshoz vezethet, de közvetetten a vérzsír mennyiségi növekedését okozza. Mivel a vérben található zsírok maguktól nem oldódnak, ezért szállításukhoz egy speciális fehérjemolekulára van szükség. Az apolipoproteidek egyik vége zsíroldó, a másik pedig vízoldó. Így zsíroldó felükkel burokban, vízoldó felükkel pedig vízoldatban tarják a vérzsírokat.

Második lépés – a zsír sűrűségétől függő bontási folyamat

A zsír-fehérje komplexeket három csoportba soroljuk, melyektől a zsírsejtek további sorsa függ.

1. VLDL – nagyon alacsony sűrűségű komplex, mely a vérből energiaként hasznosul.
2. HDL – magas sűrűségű komplex, melyet a máj termel azért, hogy a szabadon keringő vérzsírokat megkösse és a májba transzportálja. Ezt nevezzük jó koleszterinnek is, mert a szervezet számára hasznos, megvéd az érelmeszesedéstől, hiszen nem hagyja a vérzsírokat szabadon az erekben.
3. LDL – ezt nevezzük rossz koleszterinnek. Egy része a májba jut és újrahasznosítódik, másik részét pedig az epe kiválasztja.

Harmadik lépés – mennyiségi növekedés

A vérzsír mennyiségi növekedését a szervezet sok esetben nem tudja követni, és nem tud annyi fehérjemolekulát előállítani, hogy az előbb leírt három módon megakadályozza a zsírsejtek erekben történő szabad áramlását. Ha például a máj nem bír elegendő HDL-t termelni, akkor nem tudja a vérzsír teljes mennyiségét a májba transzportálni, tehát nem véd az érelmeszesedéstől.

De az is előfordulhat, hogy az LDL valamilyen rendellenesség miatt nem tud hasznosulni a májban, és ezért növekszik meg a vérben maradtak száma. Ez leginkább öröklött probléma, mely szülőről gyermekre több mint 50 százalékos eséllyel öröklődik.

Egyéb okok

A vérzsír mennyiségének növekedésén, tehát az elhízáson kívül természetesen egyéb okok is hozzájárulhatnak az érelmeszesedéshez.

Cukorbetegség esetén például a vérzsírok nem mennyiségi, hanem minőségi, tehát szerkezeti változása mehet végbe. A cukorbetegség során a zsírsejtekhez cukor kötődik, mely megzavarja a felismerési folyamatot.

Kialakulhat azonban magas vérnyomás, bizonyos kórokozók, allergiák vagy dohányzás miatt is.

Tünetek és következmények

A tünet és a következmény mindig attól függ, hogy tested mely ereit érinti a betegség.

Koszorúerek

Ha az érelmeszesedés a koszorúereket érinti, és azok beszűkülését okozza, akkor az alábbi tünetekkel lehet számolni:

• szívelégtelenség,
• fulladás,
• ritmuszavar.

Következménye pedig az angina. Az angina hétköznapi neve a szívér-görcs, mely magát a konkrét infarktust előzi meg. Szorító, sugárzó fájással jelentkezik, mely pihenésre alábbhagy. Az infarktusok nagy része nem végződne halállal, sőt be sem következne, ha odafigyelnénk az anginás fájdalmakra, és még a katasztrófa bekövetkezte előtt változtatnánk életmódunkon.

Agyi erek

Ha betegség az agyadban található erekben okoz szűkületet, akkor nagyon komoly tünetekre kell számítanod:

• agylágyulás,
• értelmi képesség csökkenése,
• féloldali bénulás.

Hosszabb távon pedig az agyvérzések nagy részének kiváltó oka.

Végtagok erei

A végtagok ereinek érelmeszesedése az alábbi tünetekkel jár:

• fájdalom járásra, megerőltetésre,
• a fájdalom pihenésre alábbhagy.

Ha a sérült eret nem operálják meg, akkor a rossz vérellátás az egész végtag elhalásához vezethet, melynek eredménye akár részleges vagy teljes amputáció is lehet.

Kezelés

Mivel az esetek nagy részében a betegségre csak akkor derül fény, amikor az már valamilyen szervnek a működését befolyásolja, a műtéti beavatkozások célja leginkább az adott szerv egészségének visszaállítása.

Ha az érintett ér elég nagy, akkor az érbelhártyán található lerakódást eltávolítják belőle. Kis erek esetében a legtöbbször kivágják az elzáródott részt, és érprotézissel helyettesítik. Enyhébb esetekben szerencsére az is elegendő, ha egy speciális eszközzel újra kitágítják az eret.

• szívroham
• érrendszer
• érelmeszesedés
• tünetek és betegségek
• Életmód