Még mindig vezető halálok a világon: 7 ok, ami miatt életveszélyes lehet a tüdőgyulladás

Nem is hinnéd, milyen sok rizikócsoport létezik.

tudogyulladas 3

FeminaShop

Látogass el a
Femina Shopba!

Megnézem
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A tüdőgyulladás gyakori megbetegedés, mely évente hozzávetőleg félmilliárd embert érint világszerte, több mint egymillió ember halálát okozva.

A fertőzöttek aránya az öt éven aluli és a 75 év feletti populációban a legnagyobb - hívja fel a figyelmet Dr. Eszes Noémi, a Budai Magánorvosi Centrum pulmonológusa.

Hét ok, ami miatt életveszélyes lehet a tüdőgyulladás

A tüdőt érintő akut légúti fertőzést baktérium, vírus és ritkán gomba is okozhatja. A nem fertőzéses eredetű tüdőgyulladások hátterében fizikai vagy kémiai irritáló anyagok, allergiás vagy egyéb kóros immunológiai folyamatok állhatnak.

A baktériumok közül a leggyakoribb kórokozó a Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae, valamint az úgynevezett atípusos tüdőgyulladást okozó Chlamydia és Mycoplasma pneumoniae.

A vírusok közül a Respiratory Syncytial Virus okoz leggyakrabban tüdőgyulladást. A kiváltó kórokozó azonban a felnőtteket érintő esetek több mint felében nem kimutatható - mondja a szakorvos.

A betegség kialakulásának szempontjából számos állapot rizikófaktornak számít, melyeket a diagnózis felállításakor, illetve a kórkép súlyosságának meghatározásánál is figyelembe kell venni:

  • életkor - öt év alatt és 65 év felett,
  • dohányzás,
  • krónikus légzőszervi megbetegedések,
  • egyéb krónikus betegségek: cukorbetegség, szívelégtelenség, veseelégtelenség,
  • gyengült immunrendszer, veleszületett vagy szerzett immunhiány HIV-fertőzöttek, malignus betegségben szenvedők, kemoterápiás kezelésben részesülők, lépeltávolítást követően, rossz szociális körülmények között élők esetén,
  • alkohol- és drogfüggés,
  • a váladékmobilizálást, köhögést nehezítő kórállapotok: stroke, ágyhoz kötöttség.

A cikk az ajánló után folytatódik

Légy szabad! - Merj szembemenni az árral!

A Femina Klub áprilisi vendége Lakatos Márk stylist lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az önmagunk elfogadására való törekvésről beszélget. Hogyan szembesüljünk saját korlátainkkal, tökéletlenségünkkel? Hogyan dolgozzuk fel az életünkben felmerülő elakadásokat? 

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. április 22. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A tüdőgyulladás leggyakrabban cseppfertőzéssel vagy a szájüregi váladék belégzése, aspirációja révén terjed. Az utóbbi esetben a szájüregben megtalálható mikroorganizmusok okozhatják a fertőzést.

Azoknál, akiknél a köhögési reflex csökkent - idősek, izomgyengeségben szenvedők, alkohol- vagy gyógyszerhatás alatt állók -, fokozott az aspirációs pneumonia kialakulásának kockázata.

A betegség típusai és tünetei

A tüdőgyulladás klinikai képe, a betegség lefolyása függ a kiváltó ágenstől. A típusos bakteriális, az atípusos és a virális tüdőgyulladás tünetei különbözőek a szakember elmondása szerint.

Típusos tüdőgyulladás

Leggyakoribb kórokozója a Pneumococcus, mely a hospitalizációt igénylő felnőttkori, otthon szerzett pneumoniák mintegy 40%-áért felelős. Heveny, típusos bakteriális pneumoniát okoz, mely általános, gyakran hirtelen kialakuló tünetekkel jár: láz, hidegrázás, elesettség, gyengeség lép fel, melyek mellett a légzőszervi tünetek is megjelennek: produktív köhögés - gennyes, néha véres köpetürítés -, szapora légzés, mellkasi fájdalom, hátfájdalom, légszomj jellemzi a kórképet. Idősebb betegeknél a tünettan a fentiektől eltérően szegényes lehet, előfordulhat, hogy az egyetlen észlelhető klinikai tünet a tudatzavar.

Atípusos tüdőgyulladás 

Mycopasma pneumoniae okozta fertőzés: cseppfertőzéssel terjed, ritkábban orr-torok váladékkal fertőzött tárgyak útján. Gyakori oka az iskolás gyerekek és fiatal felnőttek tüdőgyulladásának.

A légzőszervi tünetek a vírusos megbetegedésre hasonlítanak. Jellemző a láz nélküli, kínzó, száraz köhögés. Sok esetben tüdőn kívüli, úgynevezett extrapulmonális tünetekkel is járhat, úgy mint izom- és ízületi fájdalom, bőrkiütések, neurológiai tünetek.

Chlamydia pneumonia okozta fertőzés: cseppfertőzéssel terjed, a tünetek a Mycoplasma-fertőzéshez hasonlóak. A jellemző száraz köhögésen kívül torokfájás, arcüreggyulladás, izom- és ízületi fájdalom kísérheti. Gyakran enyhe atípusos pneumoniát okoz.

Legionella-fajok okozta pneumonia: a kórházi kezelést igénylő, súlyos tüdőgyulladásoknak a Streptococcus pneumoniae mellett a legfontosabb kórokozói. A baktérium az aerosolok inhalációjával kerül be a szervezetbe. Fertőzésforrást jelenthetnek például a légkondicionálók, a közösségi zuhanyzók, párásítók.

Emberről emberre nem terjed. A kórokozó okozta tüdőgyulladás influenzaszerű tünetekkel jelentkezik, izomfájdalom, gyengeség, magas láz kíséri. A légúti tünetek száraz köhögés, nehézlégzés formájában jelennek meg. Kezdetben vizes hasmenés, később veseműködési zavarok, májenzim-eltérések és idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak.

Vírusos tüdőgyulladás

A vírusok a gyermekkori tüdőgyulladások 15-30%-át okozzák, köztük az RSV a leggyakoribb. Felnőttkorban a pneumoniák kisebb hányadáért felelnek, itt az influenzavírus okoz leginkább tüdőgyulladást.

A megbetegedés általában járványszerűen jelentkezik. Fő tünetei a magas láz, a száraz köhögés, a nehézlégzés, az elesettség. A vírus okozta tüdőgyulladás szövődményeként vagy azzal egyszerre, társfertőzésként kialakulhat bakteriális tüdőgyulladás is a kórképet súlyosbítva.

A betegség diagnosztizálása és kezelése

A tüdőgyulladás diagnózisát a tüneteken kívül egyéb vizsgálómódszerekkel is meg kell erősíteni. Pneumonia gyanúja esetén mellkasröntgen készítése mindenképpen szükséges. Az általános laboratóriumi vizsgálatokon kívül a mikrobiológiai diagnosztika - köpetvizsgálat, hemokultúra, szerológiai vizsgálatok - segíthet a megkezdett kezelés helyességének megítélésében.

A bakteriális tüdőgyulladás antibiotikummal kezelendő a jelenleg érvényben lévő irányelvek alapján. A kezelés megkezdésekor mérlegelni kell a rizikófaktorokat, a betegség súlyosságát, várható lefolyását, a beteg veszélyeztetettségét. Ezek alapján eldönthető, hogy a beteg otthon kezelhető-e, vagy kórházi felvételre szorul, illetve, hogy melyik antibiotikus kezelés a választandó.

A virális tüdőgyulladások halálozási aránya magas, így a betegség gyanúja esetén kórházi felvétel szükséges. Ezen esetekben antivirális és antibakteriális kezelésre egyaránt szükség lehet.

Az antimikrobás kezelés mellett a tüneti terápia része a lázcsillapítás, a folyadékpótlás, az ágynyugalom, illetve szükség esetén az oxigénpótlás. A súlyosság megítélésében objektív paramétereket tartalmazó score rendszerek segítenek, magas pontszám esetén intenzív osztályos kezelés, gépi lélegeztetés is szükséges lehet.

Megelőzés

Az egészséges életmód és a higiéniai szabályok betartása mellett a Pneumococcus-fertőzés szempontjából veszélyeztetettek számára javasolt a gyermekkori kötelező védőoltások közé is bekerült Pneumococcus-vakcina beadása.  

Az első hatékony oltóanyag a kórokozó 23 típusának antigénjét tartalmazó poliszacharid vakcina, mely néhány évig tartó védettséget biztosít. Az úgynevezett konjugált poliszacharid vakcina kevesebb, 13 szerotípus antigénjét tartalmazza, ugyanakkor immunmemóriát kialakítva tartós védettséget jelent. A 65 év felettieknek, illetve az influenza szempontjából fokozott kockázatú személyeknek évente javasolt az influenza elleni vakcina beadása is.

Ezt is szeretjük