Még mindig vezető halálok a világon: 7 ok, ami miatt életveszélyes lehet a tüdőgyulladás

A tüdőgyulladás gyakori megbetegedés, mely évente hozzávetőleg félmilliárd embert érint világszerte, több mint egymillió ember halálát okozva.

A fertőzöttek aránya az öt éven aluli és a 75 év feletti populációban a legnagyobb - hívja fel a figyelmet Dr. Eszes Noémi, a Budai Magánorvosi Centrum pulmonológusa.

Hét ok, ami miatt életveszélyes lehet a tüdőgyulladás

A tüdőt érintő akut légúti fertőzést baktérium, vírus és ritkán gomba is okozhatja. A nem fertőzéses eredetű tüdőgyulladások hátterében fizikai vagy kémiai irritáló anyagok, allergiás vagy egyéb kóros immunológiai folyamatok állhatnak.

A baktériumok közül a leggyakoribb kórokozó a Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae, valamint az úgynevezett atípusos tüdőgyulladást okozó Chlamydia és Mycoplasma pneumoniae.

A vírusok közül a Respiratory Syncytial Virus okoz leggyakrabban tüdőgyulladást. A kiváltó kórokozó azonban a felnőtteket érintő esetek több mint felében nem kimutatható - mondja a szakorvos.

A betegség kialakulásának szempontjából számos állapot rizikófaktornak számít, melyeket a diagnózis felállításakor, illetve a kórkép súlyosságának meghatározásánál is figyelembe kell venni:

• életkor - öt év alatt és 65 év felett,
• dohányzás,
• krónikus légzőszervi megbetegedések,
• egyéb krónikus betegségek: cukorbetegség, szívelégtelenség, veseelégtelenség,
• gyengült immunrendszer, veleszületett vagy szerzett immunhiány HIV-fertőzöttek, malignus betegségben szenvedők, kemoterápiás kezelésben részesülők, lépeltávolítást követően, rossz szociális körülmények között élők esetén,
• alkohol- és drogfüggés,
• a váladékmobilizálást, köhögést nehezítő kórállapotok: stroke, ágyhoz kötöttség.

A tüdőgyulladás leggyakrabban cseppfertőzéssel vagy a szájüregi váladék belégzése, aspirációja révén terjed. Az utóbbi esetben a szájüregben megtalálható mikroorganizmusok okozhatják a fertőzést.

Azoknál, akiknél a köhögési reflex csökkent - idősek, izomgyengeségben szenvedők, alkohol- vagy gyógyszerhatás alatt állók -, fokozott az aspirációs pneumonia kialakulásának kockázata.

A betegség típusai és tünetei

A tüdőgyulladás klinikai képe, a betegség lefolyása függ a kiváltó ágenstől. A típusos bakteriális, az atípusos és a virális tüdőgyulladás tünetei különbözőek a szakember elmondása szerint.

Típusos tüdőgyulladás

Leggyakoribb kórokozója a Pneumococcus, mely a hospitalizációt igénylő felnőttkori, otthon szerzett pneumoniák mintegy 40%-áért felelős. Heveny, típusos bakteriális pneumoniát okoz, mely általános, gyakran hirtelen kialakuló tünetekkel jár: láz, hidegrázás, elesettség, gyengeség lép fel, melyek mellett a légzőszervi tünetek is megjelennek: produktív köhögés - gennyes, néha véres köpetürítés -, szapora légzés, mellkasi fájdalom, hátfájdalom, légszomj jellemzi a kórképet. Idősebb betegeknél a tünettan a fentiektől eltérően szegényes lehet, előfordulhat, hogy az egyetlen észlelhető klinikai tünet a tudatzavar.

Atípusos tüdőgyulladás 

Mycopasma pneumoniae okozta fertőzés: cseppfertőzéssel terjed, ritkábban orr-torok váladékkal fertőzött tárgyak útján. Gyakori oka az iskolás gyerekek és fiatal felnőttek tüdőgyulladásának.

A légzőszervi tünetek a vírusos megbetegedésre hasonlítanak. Jellemző a láz nélküli, kínzó, száraz köhögés. Sok esetben tüdőn kívüli, úgynevezett extrapulmonális tünetekkel is járhat, úgy mint izom- és ízületi fájdalom, bőrkiütések, neurológiai tünetek.

Chlamydia pneumonia okozta fertőzés: cseppfertőzéssel terjed, a tünetek a Mycoplasma-fertőzéshez hasonlóak. A jellemző száraz köhögésen kívül torokfájás, arcüreggyulladás, izom- és ízületi fájdalom kísérheti. Gyakran enyhe atípusos pneumoniát okoz.

Legionella-fajok okozta pneumonia: a kórházi kezelést igénylő, súlyos tüdőgyulladásoknak a Streptococcus pneumoniae mellett a legfontosabb kórokozói. A baktérium az aerosolok inhalációjával kerül be a szervezetbe. Fertőzésforrást jelenthetnek például a légkondicionálók, a közösségi zuhanyzók, párásítók.

Emberről emberre nem terjed. A kórokozó okozta tüdőgyulladás influenzaszerű tünetekkel jelentkezik, izomfájdalom, gyengeség, magas láz kíséri. A légúti tünetek száraz köhögés, nehézlégzés formájában jelennek meg. Kezdetben vizes hasmenés, később veseműködési zavarok, májenzim-eltérések és idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak.

Vírusos tüdőgyulladás

A vírusok a gyermekkori tüdőgyulladások 15-30%-át okozzák, köztük az RSV a leggyakoribb. Felnőttkorban a pneumoniák kisebb hányadáért felelnek, itt az influenzavírus okoz leginkább tüdőgyulladást.

A megbetegedés általában járványszerűen jelentkezik. Fő tünetei a magas láz, a száraz köhögés, a nehézlégzés, az elesettség. A vírus okozta tüdőgyulladás szövődményeként vagy azzal egyszerre, társfertőzésként kialakulhat bakteriális tüdőgyulladás is a kórképet súlyosbítva.

A betegség diagnosztizálása és kezelése

A tüdőgyulladás diagnózisát a tüneteken kívül egyéb vizsgálómódszerekkel is meg kell erősíteni. Pneumonia gyanúja esetén mellkasröntgen készítése mindenképpen szükséges. Az általános laboratóriumi vizsgálatokon kívül a mikrobiológiai diagnosztika - köpetvizsgálat, hemokultúra, szerológiai vizsgálatok - segíthet a megkezdett kezelés helyességének megítélésében.

A bakteriális tüdőgyulladás antibiotikummal kezelendő a jelenleg érvényben lévő irányelvek alapján. A kezelés megkezdésekor mérlegelni kell a rizikófaktorokat, a betegség súlyosságát, várható lefolyását, a beteg veszélyeztetettségét. Ezek alapján eldönthető, hogy a beteg otthon kezelhető-e, vagy kórházi felvételre szorul, illetve, hogy melyik antibiotikus kezelés a választandó.

A virális tüdőgyulladások halálozási aránya magas, így a betegség gyanúja esetén kórházi felvétel szükséges. Ezen esetekben antivirális és antibakteriális kezelésre egyaránt szükség lehet.

Az antimikrobás kezelés mellett a tüneti terápia része a lázcsillapítás, a folyadékpótlás, az ágynyugalom, illetve szükség esetén az oxigénpótlás. A súlyosság megítélésében objektív paramétereket tartalmazó score rendszerek segítenek, magas pontszám esetén intenzív osztályos kezelés, gépi lélegeztetés is szükséges lehet.

Megelőzés

Az egészséges életmód és a higiéniai szabályok betartása mellett a Pneumococcus-fertőzés szempontjából veszélyeztetettek számára javasolt a gyermekkori kötelező védőoltások közé is bekerült Pneumococcus-vakcina beadása.  

Az első hatékony oltóanyag a kórokozó 23 típusának antigénjét tartalmazó poliszacharid vakcina, mely néhány évig tartó védettséget biztosít. Az úgynevezett konjugált poliszacharid vakcina kevesebb, 13 szerotípus antigénjét tartalmazza, ugyanakkor immunmemóriát kialakítva tartós védettséget jelent. A 65 év felettieknek, illetve az influenza szempontjából fokozott kockázatú személyeknek évente javasolt az influenza elleni vakcina beadása is.

• tudomány
• tüdőgyulladás
• veszélyes
• Életmód