A leghalálosabb infarktus csendben jelentkezik: így ismerd fel, ha nagy baj közeleg

Sokan gondolhatják azt egy egészségügyi állapottal kapcsolatos tünetről, szövődményről, esetleges fatális kockázatról olvasva, hogy „ez úgysem fordulhat elő velem”. Való igaz, hogy noha Magyarország élen jár a daganatos és szív-érrendszeri megbetegedések tekintetében, egészséges életmód mellett kicsi az esély a kialakulásra. De a genetikát nem lehet átverni, és bizony előfordulhat, hogy hiába tesz meg mindent az ember azért, hogy minél hosszabbá tegye az egészséges életévei számát, mégis bekövetkezhet egy olyan esemény, ami nemcsak az érintett, hanem a családja életét is fenekestül felforgatja. 

A csendes szívroham tünetei

A csendes szívroham egy alattomos, és nagyon nehezen észrevehető infarktusfajta, aminek igen magas a halálozási kockázata, tekintve hogy a szívinfarktusra egyébként jellemző tünetek nélkül jelentkezik. Ilyenkor a szívizom egy része nem kap elegendő oxigént, és ennek következtében elhal, ez legtöbbször a koszorúerek elzáródása miatt alakul ki, de angina pectoris vagy koszorúérgörcs is okozhatja. Dr. Molnár Levente, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika főorvosa, szívsebész osztotta meg lapunkkal a legfontosabb tudnivalókat. 

– A csendes szívinfarktus, vagy más néven a „csendes szívroham”, olyan állapot, amelyben a szívizom elhalása bekövetkezik anélkül, hogy a beteg a szokásos erős mellkasi fájdalmat vagy egyéb tipikus tüneteket érezné. Ezért is nehéz felismerni, és sokszor csak később, más vizsgálatok során derül ki – mondta dr. Molnár Levente.

A családunkban erős, elhúzódó nyakfájdalom képében mutatkozott meg, amit sajnos idős korban sokan betudnak a már „megszokott” mozgásszervi fájdalomnak, esetleg kezeletlen porckopásnak, holott ezeknél sokkal nagyobb veszélyre figyelmeztet.

– A tünetek gyakran enyhébbek vagy nem jellemzőek, például fáradékonyság, légzési nehézség, enyhe mellkasi diszkomfort, hányinger vagy szédülés. Ezek a jelek könnyen összetéveszthetők más, kevésbé súlyos egészségügyi problémákkal, ezért sokszor nem kap azonnali figyelmet – mondta az orvos. 

A beteg azt érezheti, hogy nehezebben tud felkelni, bizonytalannak érezheti a járást, fülzúgást is tapasztalhat, és ami a családunkat is érintette, mindeközben semmilyen mellkasi szorítás nem jelentkezik. Az idős rokon még az infarktus alatt is azt érezte „csupán”, hogy zsibbad a bal karja – és ekkor szerencsére a Gondosórát használva (aminek az igényléséről bővebben ide kattintva olvashatsz) segítséget kért. A kiérkező szakemberek látták, hogy nagy a baj, a hordozható EKG-készülék szívritmus-kimaradásokat mutatott. Azonnal kórházba szállították, ahol leállt a szíve, de még sikerült újraéleszteni. Kiderült, hogy mindössze fél órán múlott az élete.

– Ha valaki a fenti tüneteket észleli, az első és legfontosabb lépés az azonnali segélyhívás (mentő!). Addig is fontos, hogy a beteg próbáljon megnyugodni és pihenjen, leginkább üljön, hogy csökkentse a szív terhelését – javasolta az orvos.

Az érintett rokon 30 éven át fogyasztott különböző dohányterméket, cigarettát, pipát, de már nagyjából ugyanennyi ideje leszokott. Már közel 10 éve él pacemakerrel, mert korábban is lezajlott nála egy szívinfarktus magas vérnyomása és az érelmeszesedés miatt.

– A csendes szívinfarktus kockázata különösen magas azoknál, akik cukorbetegségben szenvednek, mivel a cukorbetegség károsítja az idegeket, és csökkenti a fájdalomérzékelést. Emellett az időskor, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás, az elhízás és a családi előzmények is növelik a kockázatot. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak az érelmeszesedéshez, ami a szívinfarktus egyik fő oka – mondta Molnár doktor.

– A csendes szívinfarktust gyakran a leghalálosabb infarktusnak tartják, pontosan azért, mert a tünetek nem egyértelműek, és sokszor későn kerül felismerésre. A késői kezelés miatt a szívizom károsodása súlyosabb lehet, és magasabb a szövődménykockázat, például szívritmuszavarok vagy szívelégtelenség kialakulása.

Az orvos hozzátette, hogy a túlélési esélyek nagyban függnek attól, hogy mennyire időben kezdik el a kezelést, és mennyire súlyos a szívizom károsodása. Családunk esetében azt mondták, hogy az érintett szíve már csak 55 százalékosan működik az infarktus okozta szövetelhalás miatt, és hosszú rehabilitációs időszak vár rá.

– Általában az első 30 napban a túlélési arány körülbelül 85-90%, de ez jelentősen csökken, ha a kezelés késik. Aki túléli a csendes szívinfarktust, annak a regeneráció hosszú folyamat lehet. Az első hetekben pihenésre van szükség, és kerülni kell a fizikai megterhelést. A teljes regeneráció akár 3-6 hónapig is eltarthat, és szívrehabilitációs programok segíthetnek a fizikai állapot javításában. Emellett fontos az életmódváltás, például egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás, stressz csökkentése, és a hosszú távú gyógyszeres kezelés, hogy megelőzzék az ismétlődést. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• szívroham
• szívinfarktus
• tünetek és betegségek
• szív- és érrendszeri betegség
• megelőzés
• igaz történet
• orvos
• Életmód