Ennyi pénzt fognak levonni a fizetésedből, ha megbetegszel: sokan nem számítanak rá

Nincs olyan munkavállaló, aki ne ismerné a táppénz és a betegszabadság fogalmát, a részleteket illetően azonban már akadnak félreértések, vannak ugyanis, akik összekeverik a kettőt, emellett abban sem biztosak, melyik mekkora fizetéscsökkenést jelent pontosan.

A betegszabadság és a táppénz, bár mindkettő akkor jár, ha keresőképtelenné válsz, két igen eltérő fogalom, amelyek szabályaival érdemes mindenkinek tisztában lennie.

Mikor van szó betegszabadságról?

Mindazok, akiknek munkaviszonya a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozik, valamint kormánytisztviselők, vagy közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban állnak, naptári évenként 15 munkanapra betegszabadságot vehetnek ki. Ennek feltétele a keresőképtelenség, valamint az, hogy azt orvos igazolja.

A betegszabadság csak saját betegség esetén jár, gyermek betegsége okán például nem lehet kivenni, ha pedig valakinek évközben keletkezett munkaviszonya, csak az év hátra lévő részével arányosan veheti ki.

A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár, fontos tudni továbbá, hogy nem jogosult rá egyéni vállalkozó, megbízás alapján munkát végző személy, illetve társas vállalkozás tagja, kivéve, ha munkaviszony keretében végez munkát.

A táppénz egészen mást jelent

A betegszabadság lejárta után keresőképtelenség esetén táppénz jár mindazoknak, akik keresőtevékenységet végeznek, biztosítottnak számítanak, és fizetik az egészségbiztosítási járulékot, erre azonban nemcsak saját betegség, de például a gyermek betegsége miatt is számítani lehet, amennyiben az ellehetetleníti a munkavégzést.

A táppénz tulajdonképpen nem azt jelenti, hogy bizonyos összeget levonnak a fizetésedből, hanem azt, hogy azt nem is kapnád meg, az egészségbiztosítás azonban állja annak egy részét, és pénzbeli ellátást nyújt.

A táppénz folyósításához szintén orvosi vagy kórházi igazolás szükséges, időtartama pedig a keresőképtelenség időtartamával egyezik meg, legfeljebb azonban egy év lehet - ez utóbbi azonban nem vonatkozik a gyermek miatti táppénz esetére.

A táppénz összege több tényezőtől is függ, meghatározza többek között a jövedelem, illetve a biztosításban eltöltött idő, de általánosságban elmondható, hogy a napi átlagkereset 60%-a, illetve 50%-a. Tovább részleteket mindezekről az OEP honlapján találsz, kattints ide!

• táppénz
• betegség
• betegszabadság
• tünetek és betegségek
• Életmód