Komposztálni panelben is lehet, és a bűztől sem kell félni: így kezdj bele

A koronavírus-járvány első hullámát párommal egy kertes házban töltöttük el, ahol a kert sarkában egy komposztdomb bújt meg. A néhány hónapig tartó bezártság így egy meglepő felismeréssel gazdagított: a hulladékunk jelentős része komposztálható, hasznos anyag, ami akkor bátran mehetett is a kert végébe. A szemetesláda pedig így szinte sosem telt meg. A panelba visszatérve ezért az első dolgunk volt egy beltéri komposztáló üzembe helyezése.

A környezettudatosság egyre több ember számára jelent kiemelkedő értéket, ennek fontos részét képezi a hulladékcsökkentés. A szelektív gyűjtésnél azonban nemcsak a papírt, az üveget, a műanyagot és a fémdobozt érdemes kiválogatni, de a komposztálható anyagoknak is felesleges a hagyományos kukába kerülniük. Bár Magyarországon ennek szelektív gyűjtése sajnos még nem megoldott, megéri hasznosítani. Ehhez pedig csak egy jól záródó, speciális kis ládára van szükség.

Komposztláda a panelben

Bár léteznek gilisztakomposztálók, és nagyobb telken a hagyományos komposztdombok kialakítása is lehetséges, egy kis panellakásban sokkal egyszerűbb út is létezik: a mini komposztláda rendkívül praktikus találmány, ami kellemetlen szagok nélkül segít a szerves, használható hulladék gyűjtésében.

A strapabíró újrahasznosított, BPA-mentes műanyagból készült komposztláda a konyhában, akár egy szekrényben vagy a mosogató alatt is elfér, a lényege, hogy a konyhai hulladékot ezáltal egy anaerob, levegő nélküli környezetbe helyezi az ember, majd némi starterkultúra hozzáadásával elindítja a lebomlását, így az idővel értékes talajkondicionálóvá alakul, amely tele van jótékony hatású, a növények növekedését segítő mikroorganizmusokkal is.

Hogy működik, és mennyibe kerül?

A konyhai komposztálóládába belekerülhet minden, ami általánosságban véve komposztálható: penésztől mentes zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, kávézacc, tojáshéj, szálas tea, de akár a vágott és cserepes virágok elszáradt részei, levelek, ágak, kezeletlen fadarabok és papír, gyomok, és még számos értékes anyag.

A láda működése pofonegyszerű: a kisebb darabokra vágott konyhai hulladékot bele kell szórni, majd a tetejét egy kevés starterkultúrával befedni, és lezárni az egészet a tetővel. A különböző márkájú ládákban közös, hogy a felesleges komposztlét egy kis csapon keresztül lehet leengedni, ezt néhány naponta érdemes megcsinálni. A lé már önmagában is növénykondicionálóként alkalmazható 1:100-1:1000 hígításban. A fiatalabb növény esetében nagyobb hígítási arány javasolt.

Az edény megtelése után 10-14 napon át hagyni kell háborgatás nélkül fermentálódni annak beltartalmát. Ilyenkor még nincs kész az alapanyag, a végső lebomlás 1-2 hónap után majd a talajban fog végbemenni. A komposztláda kiürítésére több lehetőség fennáll: belekeverheted az egészet a kerti komposztba, vagy amennyiben van egy kert, akár el is áshatod. Ha egyikre sincs lehetőség, érdemes kétszeres mennyiségű virágfölddel elkeverni, amivel később a balkonláda is megtölthető.

A komposztláda ára 17-20 ezer forint között van, ami az első csomagra vonatkozik egy zacskó starterkultúrával együtt, ám ez hosszú időre megoldja a problémát. Később már csak a 3-4 ezer forint közötti startert kell pótolni, de évente 1-2 csomag bőven elég egy kisebb háztartáshoz. Ez a segédanyag egyébként egy mikroorganizmusokkal, baktériumokkal gazdagított, melasszal kevert fermentált gabonatöret, mely segít beindítani a komposzt érését.

A találmány csakugyan nagyon jó szolgálatot tesz a hulladékcsökkentésben, teljesen szagtalanul teszi a dolgát, és általa az értékes anyagoknak sem kell veszendőbe mennie. Ráadásul a segítségével garantáltan nem lesz szükséged műtrágyára vagy növényerősítő készítményekre sem a kiskertben.

Mosószer házilag

Házilag hozhatod ki a legolcsóbban a mosószert, és így biztos lehetsz abban is, hogy környezetbarát, illatos, bőrkímélő készítményt használsz.

(Képek: Getty Images, Tamás Katalin.)

• komposztálás
• háztartás
• háztartási eszköz
• kert
• kertészkedés
• zero waste
• hulladék
• Életmód