Magyar kutató jött rá az elhízás eddig ismeretlen okára

Ternák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem professzora szerint a minap közzétett amerikai megfigyelések alátámasztották hét évvel ezelőtti felfedezését, amely szerint az antibiotikumok fogyasztása hatással lehet az emberi növekedésre, illetve az elhízásra.

A professzor 2005-ben a Medical Hypotheses című folyóiratban publikálta azt a feltételezését, hogy az antibiotikum-fogyasztás és a környezeti antibiotikum-szennyezés hatással lehet az emberi növekedésre és elhízásra.

Hizlaló antibiotikumok

Ternák Gábor feltételezését támasztotta alá a szakfolyóiratban augusztus 21-én publikált amerikai eredmény, amely szerint kutatók 11 532 gyermeket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az öt hónapnál fiatalabb korban antibiotikumot kapott gyermekek csoportjában 22%-kal magasabb volt a túlsúlyosság mérésére alkalmas testtömegindex - BMI -, mint azoknál, akik nem kaptak antibiotikumot.

Ennek oka, hogy az antibiotikumok megváltoztatják a bélflóra működését, így több táplálék felszívódását teszik lehetővé, ezzel pedig gyorsítják az elhízási folyamatot az arra hajlamosoknál.

Ternák professzor szerint ez a megfigyelés olyan horderejű lehet, mint például a koleszterin és érelmeszesedés összefüggéseinek felismerése, vagy az, hogy egy Helicobacter pylori nevű baktérium szerepet játszik a gyomorfekély kialakulásában.

Ternák Gábor az antibiotikumok szerepéről

- Már hosszú ideje felismerték, hogy az állatok fejlődésében, növekedésében, hízásában fontos az antibiotikumok szerepe. Én pedig feltételeztem, hogy a táplálékláncba bekerült antibiotikumok befolyásolhatják az emberiség növekedését, gyarapodását is. Miközben számtalan kísérletet végeztek a világban az antibiotikumok hatására megváltozott folyamatok megfigyelésére, melyek az elhízást segítik elő, kevés klinikai megfigyelésről értesülhettünk - magyarázta Ternák Gábor.

- Internetes szakmai fórumon olvastam a napokban amerikai kutatók publikációját, amelyben a megfigyelt 11 532 gyerekről írnak - azok között, akik öt hónapos kor előtt kaptak antibiotikumot, 22%-kal több volt az elhízott, mint azok között, akik nem kaptak. Erre a jelenségre felfigyelve alátámasztották a hét évvel ezelőtt publikált hipotézisemet. Ez olyan horderejű felismerés, amely az utóbbi 20 évben, különösen a fiatalkorban megfigyelt jelenségekre is választ adhat, nevezetesen arra, miért fejlődnek rohamosan, érnek el átlagon felüli magasságot és híznak el gyerekek - hangsúlyozta Ternák Gábor.

Az elhízás okai

Kattints az alábbi videóra, ha kíváncsi vagy a dietetikus szakértő véleményére az elhízás okairól!

További kutatásokra is szükség lesz

- Valószínűleg komoly szerepe van ebben a túlzott antibiotikum-fogyasztásnak és a környezetből származó antibiotikum-szennyezésnek. Mivel a gyermekkori elhízás hajlamossá tesz a cukorbetegség kialakulására is, ennek az összefüggésnek a további kutatása is nagy jelentőségű lehet - tette hozzá.

Ternák Gábor közölte, az amerikai kutatók sajnos elfelejtették beírni a hivatkozási címjegyzékbe a nevét, nem hivatkoztak a cikkére sem, ezt ő szóvá is tette, észrevételét tudomásul vették.

• elhízás
• tudomány
• kutatások
• túlsúly
• elhízás okai
• +15 kiló
• antibiotikum
• Életmód