Kell félned az amalgámtöméstől?

Gyakran felmerülő félelem, hogy a higanyalapú amalgámtömés mérgező hatással van a szervezetre, ezért ki kell cserélni.

De valóban kell tartanod a csillogó töméstől? Érdemes kicseréltetned a már meglévő amalgámtöméseidet, vagy a mérgező higany sokkal inkább a táplálkozás során kerül a testbe?

Miből áll az amalgámtömés?

Az FDI - Fogászati Világszövetség - specifikációja szerint a fogászati amalgám a következő összetevőkből áll: 50% fémpor és 50% folyékony higany. Az előbbi legalább 65% ezüstöt, legfeljebb 29% ónt, legfeljebb 6% rezet, legfeljebb 3% higanyt és legfeljebb 2% cinket tartalmazhat.

A higany egészségkárosító hatása

Az emberre gyakorolt hatások közé tartozik a központi idegrendszert, a vesét, a szívet és az immunrendszert károsító hatása. A fejlődésben lévő szervezetek - magzatok és kisgyermekek - különösen érzékenyek a higanyra.

Kell félned az amalgámtöméstől?

Dr. Jerry Gordon ismert amerikai fogorvos, akire számos internetes portálon hivatkoznak. Véleménye szerint a fogászati amalgám biztonságos és viszonylag olcsó alapanyagnak számít. Azonban, mint mondja, a gyakorlatban ritkán használja, mert számos olyan újabb anyag áll ma már rendelkezésre, mint a fényre kötő fehér kompozittömés, amely esztétikusabb az amalgámnál.

Ha azon gondolkodsz, hogy a már meglévő amalgámtömésedet kicseréltesd-e, Gordon az alábbi választ adja. Véleménye egyébként egybecseng dr. Benyőcs Gergely fogszakorvoséval - erről korábbi cikkünkben olvashatsz.

- Fontos tudni, hogy a tömés cseréje bizonyos kockázatokkal járhat. Egyes fogak érzékenyebbé válhatnak a beavatkozást követően, minek eredményeképpen további kezelés - korona, gyökérkezelés - válhat szükségessé. Mindeközben nincs bizonyíték arra, hogy az amalgám mérgező lenne. Mindössze az amalgámmal szemben kialakult érzékenység, allergiás reakció esetén indokolt a tömés cseréje.

A táplálkozással bevitt higany

Egyre több kutatási eredmény támasztja alá, hogy a mérgező higany nem az amalgámtöméssel, hanem a környezetszennyezésnek köszönhetően, illetve a táplálkozás során jut be a szervezetbe.

Bár a higany a természetben is előforduló elem, évente több mint kétezer tonnát bocsátanak a légkörbe az olyan ember által létrehozott források, mint például a széntüzelésű erőművek, az aranybányászati tevékenység, a fém- és cementgyártás vagy a nátrium-hidroxid-termelés. Ez a levegőbe bocsátott higany bekerül a földbe és a természetes vizekbe, onnan a halak, illetve szárazföldi állatok szervezetébe, és végül eléri az embert is.

• megelőzés
• orvos
• fog
• Életmód