3 súlyos tévhit az amalgámtömésről

Nincs még egy, a fogászatban használatos anyag, mely az amalgámhoz hasonló vitákat váltott volna ki.

Az amalgámot megjelenése óta számos kutató támadta, sokak szerint azonban azóta sem készült még hozzá hasonlóan tartós anyag, mely különösen rágófogak esetében jelent hosszú távú megoldást a szuvas fogak kezelésére.

Egy kis történelem

Higany és ón ötvözetéből álló tömőanyagokat már az ókori Kínában is használtak, majd 1818-tól kezdődően folyamatos fejlesztések során 1896-ra alakult ki a legmegfelelőbb keverési arány, melynek felfedezése dr. John Vladimar Black nevéhez fűződik. Napjainkban a fogászati amalgám összetétele a Fogorvos Világszövetség - FDI - leírása szerint alakul.

óÖsszetétel

• 50% folyékony higany,
• 50% fémpor, mely legalább 65% ezüstöt, legfeljebb 29% ónt, legfeljebb 6% rezet, legfeljebb 2% cinket és legfeljebb 3% higanyt tartalmaz.

Már nem használják

Ha magánfogorvoshoz jársz, az elmúlt években nem valószínű, hogy találkoztál amalgámmal, ez azonban nem jelenti, hogy új tömések esetén már nem is használják az anyagot.

Mivel előállítási költsége jóval alacsonyabb, mint a modernebb fehér töméseké, az állami rendelők többségében a mai napig gyakori az alkalmazása.

Már gépesítve

Évekkel ezelőtt az amalgámtömést kis mozsárszerű edényben keverték, a folyamat közben a rendelőben tartózkodó személyek belélegezhették, illetve a kezükre is kerülhetett - nagy mennyiségben mérgezést okozva ezzel. Ez ma már csaknem történelem, legalább húsz éve gépesített az eljárás.

Az amalgám mérgező

Az amalgám összetevői közül a legnagyobb vitákat kétségkívül a higany alkalmazása váltotta ki, és váltja ki napjainkban is. Egyes elméletek szerint a higany folyamatosan oldódik a tömésekből, így akár évekkel később is jelentkezhetnek a higanymérgezés tünetei - például fogyás, fejfájás, szédülés. Mások szerint viszont a higany csupán a tömés készítését követő percekben oldódik, az amalgám megszilárdulását követően semmilyen problémát nem okoz.

Az Amerikai Fogorvosok Társasága - ADA - 2009-es közleményében teljes mértékben biztonságosnak nevezte az amalgámtömések használatát.

Ezzel megegyezik a Fogorvosok Világszövetsége - FDI - és az Egészségügyi Világszervezet - WHO - 1997-ben kiadott állásfoglalása, mely szerint napjainkig egyetlen vizsgálat sem bizonyította egyértelműen az amalgám káros voltát.

Az amalgámtömésekből tehát csak a beillesztéskor, illetve eltávolításkor szabadul fel higany. Egy fogtömés azonban nem tartalmaz olyan mennyiségű higanyt, mely mérgezést okozhatna a szervezetben. A belőle kijutó higany nem haladja meg a táplálkozás során a szervezetbe kerülő napi mérgezőanyag-mennyiség felét.

Nem allergén

Az amalgám tehát nem minősül mérgezőnek, viszont erős allergén. Nagyon gyakori jelenség az amalgámra kialakult allergia, melynek jellegzetes tünete a szájüregben az úgynevezett lichenoid-reakció. Ez a fehér nyálkahártya-elváltozás közvetlenül az amalgámtömés közelében fejlődik ki, és a tömés eltávolítása után eltűnik.

Az amalgámallergia tünetei

• Fémes íz.
• Égő érzés a szájban.
• Gyulladás, fogínyvérzés.
• Az arcon megjelenő bőrkiütések.

Ha cserélni kell

Az amalgámtömés cseréje abban az esetben lehet indokolt, ha panaszokat észlelsz, allergiás tüneteid jelentkeznek. Ilyenkor az első lépés mindig az amalgám- vagy higanyallergia kimutatása legyen. Más fogászatban használt anyagok és implantátumok is okozhatnak ugyanis allergiát, gyulladást - például a króm, a vas, a nikkelszulfát vagy a kobalt. Ezért a legfontosabb minden esetben a kiváltó okok tisztázása.

• tünet
• allergia
• tévhit
• fogápolás
• méreg
• Életmód