Asztmához vezethet az allergia: mit lehet tenni, hogy ezt elkerüld?

A légúti allergiához általában az orrfolyással, szemviszketéssel, tüsszögéssel járó tüneteket társítják. A nehézlégzés, zihálás kapcsán pedig inkább az asztmára gondol mindenki.

A két betegség azonban gyakran együtt jár, és allergiásoknál az sem ritka, hogy idővel asztmás tüneteik is jelentkeznek. Az összefüggésekről dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa beszélt. 

A szénanátha tünetei

Ha allergiáról van szó, mindenki egyből a nyári időszakra koncentrál, pedig a probléma minden évszakban jelentkezhet. Légúti allergia esetén szénanáthás tünetek lépnek fel. Ha a beteg valamilyen növény pollenjére allergiás, akkor a virágzás időszakában jönnek elő a tünetei, majd annak végeztével el is múlnak. Ha állandóan jelenlévő allergénre, például poratkára, állati szőrre vagy gombára allergiás, a tünetek egész évben fennállnak. A szénanátha tünetei az orrfolyás, orrdugulás, szem-, orr- és torokviszketés, valamint a tüsszögés.

Allergiából asztma alakulhat ki

A légúti allergiások körülbelül 30%-ánál az allergiából idővel asztma alakul ki. Ennek oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem az alsóbb légutakban is. Ilyenkor a betegnél a náthaszerű tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.

Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a ki- vagy belégzés során sípoló hang lép fel, és ez a tünet ismétlődően jelentkezik. Intő jel lehet az indokolatlan, elhúzódó fáradtságérzés. Ilyen még a megfázások után elhúzódóan fennmaradó rohamszerű köhögés, és az ismétlődően vagy elhúzódóan jelentkező köhögési roham, amely éjszaka, fekvő helyzetben jön elő.

A nehézlégzés, köhögés sok esetben csak terhelésre jelentkezik, sportolás, vagy például lépcsőzés közben, sírás vagy nevetés hatására. Orvosi ellátás hiányában a tünetek egyre gyakrabban, idővel már nyugalmi helyzetben is jelentkeznek.

Háziállatot szeretnél tartani, de allergiás reakcióid lépnek fel a szőrtől? Ezek a cicafajták nem vagy kevésbé okoznak majd gondot. 

Ezekre a vizsgálatokra kell számítani

Az asztmára utaló légúti beszűkülés meglétéről és mértékéről pontos képet adhat a légzésfunkciós vizsgálat, tájékoztató értéket ad a csúcsáramlásmérő. Az eredményeket a tünetekkel összevetve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy milyen súlyos az asztma, majd annak megfelelő, személyre szabott kezelési tervet állít össze. Ennek segítségével, az előírásokat betartva a légzési panaszok is megszűnnek vagy jelentősen javulnak, és a betegség súlyosbodása, illetve az asztmás roham kialakulása is megelőzhető.

Elkerülhető az allergiával járó asztma? 

A betegség súlyosbodását úgy lehet megelőzni, hogy ismerni kell az allergént és tüneti szerekkel kezelni a betegséget. Allergéntől függően életmódbeli és környezeti változtatásokkal esetleg az egyéni allergénterhelést is lehet mérsékelni. Az allergénspecifikus immunterápia az a kezelési mód, amely leginkább garantálni tudja azt, hogy a betegség lefolyása megváltozzon. Ez a terápia az immunrendszer működésére hat. Azáltal, hogy a szervezetet fokozatosan szoktatják hozzá az allergénhez, idővel megtanulja panaszok nélkül elviselni a jelenlétét, és az allergia tünetei sem jelentkeznek. Több kutatás is igazolja, hogy az allergénspecifikus immunterápia hosszútávon képes a tüneteket megszüntetni, emellett az újabb allergiák megjelenését és az asztma kialakulását megakadályozni.

• tünetek és betegségek
• megelőzés
• allergia
• asztma
• pollen
• Életmód