Demenciát és rákot is okozhat: az alkohol durva hatásai a testre

Az alkohol hatással van a testre, ezért nem mindegy, mennyi kerül belőle a szervezetbe. Míg egy alkalmi vacsora után megivott pohár bor nem ad okot az aggodalomra, a nagyobb mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása egészségtelen, és számos betegség kialakulását okozhatja.

A kis mennyiségű bevitt alkohollal a szervezet még képes megbirkózni: ez nagyobbrészt lebomlik a májban, a többi a vizelettel vagy a tüdőn keresztül, kilégzéssel távozik a szervezetből. Ha viszont egyszerre nagyobb adagot fogyaszt valaki, a máj nem képes lebontani, ezért egy része megmarad a véráramban, amivel eljut az agyba is: az ember részeggé válik.

Alkoholfogyasztás maximuma

A naponta másfél deci 13%-os bor, fél liter 4%-os sör, vagy öt centiliter 40%-os tömény szeszes ital feletti fogyasztás már egészségkárosodást okoz, ezért a mértékletességre ügyelni kell, és ajánlott heti kétszer teljesen alkoholmentes napot tartani. A rendszeres italozás akár jóvátehetetlen elváltozásokat is előidézhet a szervezetben.

Az alkoholfogyasztás rövid távú hatása a fesztelen magatartás, az euforikus állapot vagy a koordinálatlan mozgás, ám a külső megnyilvánuláson túl a testben végbemenő folyamatokat is fontos ismerni.

Az alkohol gátolja a vízvisszatartó vazopresszin, vagyis antidiuretikus hormon termelődését, ezáltal a vese extra terhelésnek van kitéve, a vizelési inger gyakoribbá válik, a szomjúságérzet fokozódik, és fejfájás lép fel, a dehidratáció elkerülése érdekében ezért mindig fontos az elegendő folyadékpótlás, természetesen vízzel, és nem további sörökkel.

Demenciához vezethet

Az ittas állapot a hipotalamusz működésére is hatással van: ez felelős például a mozgáskoordináció romlásáért, a fokozott dopamintermelésért, az esetleges filmszakadásért és az agresszióért is. A rendszeres és nagy mennyiségű alkoholfogyasztás hosszútávon súlyosan károsítja az idegsejteket, melyek már nem lesznek képesek regenerálódni.

A visszafordíthatatlan idegkárosodás következménye a hipotalamusz gátlása, a memória romlása, majd az elbutulás és a korai halálozás. A WHO meghatározta a napi maximumot, ami fölött jelentősen nő a demencia kockázata: ez férfiaknál 60, míg nőknél 40 gramm tiszta alkohol, utóbbi négy deciliter bornak felel meg.

Növeli a rák kialakulásának kockázatát

Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi rákkutatási hivatala az alkoholt a karcinogének első, rákot okozó csoportjába sorolja. A tudósok szerint növeli a gége-, a nyelőcső-, a máj-, gyomor- és hasnyálmirigyrák, illetve a gyulladásos megbetegedések kialakulásának kockázatát, különösen a napi 80 gramm tiszta alkohol elfogyasztása, ami nyolc deciliter bornak felel meg. A hepatitis, a zsírmáj és más betegségek esetében a határt 40 grammra teszik, ami napi négy deciliter bornak, másfél liter sörnek vagy egy deciliter tömény italnak felel meg.

A World Cancer Research Fund International jelentéséből az is kiderül, hogy menopauza után álló nőknél akár már fél pohár bor elfogyasztása is növelheti a mellrák kialakulásának kockázatát, ezért nekik még fontosabb a mértékletesség.

Lerombolja az immunrendszert

Az állandósuló alkoholfogyasztás az egész életmódra hatással van. Bár az alkalmi italozóknál az alkoholos italok magas kalóriatartalma, a vércukorszint leesése, az étvágy növekedése és az anyagcsere lassulása elhízáshoz vezet, alkoholizmus esetén étvágytalanság és gyomorpanaszok léphetnek fel. Ennek következtében a táplálkozás felborul, jelentős vitaminhiánnyal és az immunrendszer károsodásával kell számolni, ami súlyos esetben néhány év után elhalálozással járhat.

Az alkohol miatt továbbá felléphetnek súlyos vérkeringési zavarok, erős negatív hatással van a szívműködésre, szívelégtelenséget, szívritmuszavart okozhat. Emeli a koleszterinszintet, valamint fogyasztása gyakran társul cukorbetegséggel, magas vérnyomással, és az egész szervezetet sejtszinten károsítja.

• alkohol
• betegség
• ital
• függőség
• Életmód