A kedvesség biológiája: egészségesebbé teszi az agyat a kutatók szerint

A kedvesség vagy a jóindulat szorosan összefügg az alapvető emberi értékekkel, mégis úgy tűnik, nemcsak erkölcsi, hanem biológiai érvek is szólnak mellette. A tudósok megvizsgálták, milyen hatással van az ember szervezetére, ha barátságosan viselkedik másokkal.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a mások iránti kedvesség számos területen boldogabbá teszi az embert, többek között az agyat is pozitívan stimulálja. Az eredményekről a The Conversation című brit lap oldalán számolt be a Sussexi Egyetem két pszichológus kutatója, Jo Cutler PhD és Dr. Robin Banerjee.

Agyserkentő a kedvesség

A vizsgálatok szerint a kedves viselkedés és az együttérzés a striátum nevű agyterületet aktiválja, melynek az agykéregből érkező új információk, folyamatok feldolgozásában van szerepe, de a fizikai és a szellemi feladatok megoldásával, valamint a jutalmazással is kapcsolatban van.

A kedvesség tehát számos előnnyel jár az agyműködésre nézve minden korban, és nem csupán a másik fél jó közérzetéhez járul hozzá. A kutatások szerint ráadásul sokkal erősebben stimulálja az agyat, ha az ember arra a szituációra gondol, amikor kedves volt másokkal, mint az, amikor saját maga volt a jó szándék élvezője. Néhány érdekes tényt is számba vettek ezzel kapcsolatosan.

A mosoly fertőző

Szentimentálisnak tűnik, de az első érv, amit a tudósok a kedvesség mellett hoztak fel, a viszonzásul kapott mosoly. A neurobiológia ad választ arra, hogy miért fertőző a mosolygás: a látott érzelem automatikusan aktiválja az emberben ugyanazokat az agyterületeket, melyek a kedvesség címzettjében is stimulálódnak, ezért olyan, mintha az érzést az indító ember is megtapasztalná.

Ugyanez az érzelmi láncolat a magyarázat arra is, hogy miért érzel kényszert a nevetésre akkor, ha másokat nevetni látsz.

A vigasztalás duplán pozitív erő

Talán nem meglepő, de ezen a mechanizmuson alapul az empátia is: a pozitív érzések mellett a negatívakat is képes leutánozni az agy. A szomorú helyzetben tett kedves gesztus ezért duplán hat: a jótett önmagában is erős hatással bír, a vigasztalást pedig ugyanúgy éled meg, mint azt, ha a te negatív érzéseidre hozna könnyebbséget. 

Bár a legerősebb hatás mindig a legközelebb álló személyekkel érezhető, a tudósok szerint ezzel magyarázható az, hogy óriási pozitív erőt ad becsatlakozni egy jótékonysági szervezet munkájába.

Bár némiképp önzőnek tűnhet a mechanizmus, a kedvesség mozgatórugójaként említették azt is, hogy az ember tudatában van annak, hogy mindenki szívesen gondol egy kedves emberre - ez a személyiség kívánatos a közösségben, ezért büszkeséggel tölt el, ha így gondolnak ránk.

A kedvesség továbbadható

A kedvesség legfontosabb jellemzői között egyebek mellett a kölcsönösséget is megemlítették a kutatók. Ha valaki emlékszik arra, hogy segítséget kapott a bajban, nagyobb a valószínűsége, hogy ő ugyanígy fog tenni. A szívességet pedig visszaadhatja az illetőnek, vagy továbbadhatja másoknak. Tehát végre tudományosan is bebizonyosodott, hogy a kedvesség jó annak, aki kapja, de még jobb annak, aki adja.

• agy
• kedves
• agyműködés
• Életmód