5 elhallgatott tanács az adalékanyagokkal kapcsolatban

Az élelmiszeripar szeretné elhitetni a fogyasztókkal, hogy az élelmiszervásárlás lényege az ár és a kényelem. Ez bizonyos fokig így is van, de az egészséged legalább ilyen fontos. Ugyanakkor érdemes figyelembe venned más tényezőket is, így például a környezetvédelmet.

Ezt keresd a jelölésen!

Az élelmiszerek jelöléséről szóló jogszabály értelmében a csomagoláson a következő adatokat kell feltüntetni: az élelmiszer megnevezése, az összetevők felsorolása, bizonyos esetekben a mennyiség, a minőségmegőrzési időtartam lejárati dátuma, illetve a fogyaszthatóság időpontja, a tárolási, felhasználási feltételek, a forgalmazó neve, címe, az eredet vagy származás helye, a felhasználási útmutató, a tényleges alkoholtartalom.

Amennyiben ezek közül valamelyik hiányzik, az gyanakvásra adhat okot, ebben az esetben inkább ne vedd meg a terméket. Az adalékanyagok nevét vagy ki kell írni vagy kóddal jelölni, mégpedig a jól ismert E-számokkal.

Vigyázz a mesterséges színezékkel!

A legjobb, ha végigböngészed az összetevők listáját, a jogszabályok szerint ugyanis ott minden felhasznált anyagot fel kell tüntetni. Ha például eritrozint – E127 – találsz az üdítőital, szörp vagy valamely gyümölcsalapú élelmiszer címkéjén, ne vásárold meg a terméket, mivel kutatások szerint rákkeltő. Ugyanez vonatkozik a brillantkékre – E133 – is, mely a tejtermékekben, fagylaltokban, édességekben, illetve italokban található meg.

A mesterséges színezékekkel kapcsolatos aggodalmak miatt egyes gyártók teljesen felhagytak az alkalmazásukkal. Termékeiket úgy teszik csábítóbbá, hogy természetes eredetű élelmiszer-színezékkel dolgoznak. Ilyen például az E100 jelű, a kurkumából előállított sárga, illetve a céklából készült, E162 – betanin – jelű piros festék. Fogyasztásuknak ritkán ugyan, de lehetnek mellékhatásai, ezért inkább óvakodj az efféle felesleges összetevőket tartalmazó termékektől.

Nézd meg a gabonapelyhek jelölését!

Ha valóban egészséges gabonapelyhet szeretnél vásárolni, mindig tanulmányozd át, mi is van benne. A jelölésen csupán néhány egyszerű összetevő szerepeljen, hosszú adalékanyag-lista nélkül. A fő összetevő lehetőleg teljes kiőrlésű gabona legyen, és a termék ne tartalmazzon hozzáadott cukrot. Ezután nézd meg az energia- és tápértékadatokat is. A jó gabonapehelyben adagonként legalább három gramm élelmi rost található.

Óvakodj a glutamáttól!

Nézd át az összetevők listáját, nem szerepel-e rajta a nátrium-glutamát – MSG. Ezt az anyagot általában szójából nyerik, és húskészítményekhez, fűszerekhez, néha leveskockához és chips-ekhez adagolják. Az arra érzékenyeknél nyak- és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. Előfordul, hogy más néven – hidrolizált szójafehérjeként, autolizált élesztőként vagy nátrium-kazeinátként – tüntetik fel.

Az MSG egyes élelmiszerekben, például a szójaszószban, gombában, parmezán sajtban természetesen is előforduló ízanyag mesterséges megfelelője. Azelőtt széles körben használták, de amióta kiderült, hogy milyen kellemetlen tüneteket - hányás, láz, viszketés - válthat ki, sok ázsiai étterem étlapján olvashatod, hogy az adott fogás hozzáadott MSG nélkül készült, az élelmiszeripar azonban továbbra is becsempészi némely termékbe, így érdemes körültekintően vásárolnod.

Csak organikusan!

Bár sokan sokféleképpen értelmezik az organikus kifejezést, általánosságban az organikus gazdálkodás azt jelenti, hogy nem használnak műtrágyát, növényvédő szereket és génmódosított magvakat, valamint nem alkalmaznak sugárkezelést sem a fertőtlenítés során. Az állatok csak organikus, állati eredetű melléktermékeket nem tartalmazó takarmánnyal táplálhatók, tilos továbbá a jószág hormonokkal vagy antibiotikumokkal való kezelése.

Az organikus termékek gyártói legfeljebb 5% nem organikus eredetű anyagot adhatnak hozzá az élelmiszerekhez. Ha az organikus összetevők az árunak csak a 70-94%-át teszik ki, az már nem jelölhető organikusként, viszont az organikus alapanyagokat egyértelműen jelezni kell a címkén.

Mivel a zöldség- és gyümölcstermesztés során széles körben használnak növényvédő szereket, az organikus termékek vásárlásával elősegítheted, hogy e vegyszereket még kis mennyiségben se vidd be a szervezetedbe, ráadásul az organikus gazdaságok működését is segítheted. Ha szűkösek az anyagi lehetőségeid, az organikus termékek közül elsősorban az almát, körtét, burgonyát, sárgarépát, spenótot, salátát és a puha húsú gyümölcsöket vásárold.

• megelőzés
• táplálkozás
• vásárlás
• káros
• veszélyes adalékanyag
• Életmód