3 festői hely, amit hamarosan elnyel a föld

A világ lenyűgöző csodáit nem az idők végezetéig kapta örökbe az emberiség. A történelem, a modern kor vagy épp csak az idő múlása nyomokat hagy a sokat megélt látnivalókon és vidékeken, minek köszönhetően sokan attól félnek, az általuk nyújtott élményekben már nem sok generációnak lesz része. Közéjük tartozik az UNESCO Világörökség Bizottsága is, mely ezen okok miatt vette fel veszélyeztetett helyeinek listájára a következő három egyedülálló úti célt.

Ősi hely, páratlan élővilággal: Everglades Nemzeti Park, USA

A floridai Everglades Nemzeti Park világörökségi helyszíne magába foglalja a legnagyobb megóvott természetes környezetet a Sziklás-hegységtől keletre. Ezen a szubtrópusi területen mérsékelt égövi és trópusi növények egyaránt megélnek, így találni füves prériket, mangrove- és ciprusmocsarakat, fenyveseket és keményfaerdőket is.

A tengeri és torkolatvidéki környezet gazdag vad- és madárvilággal rendelkezik - rengeteg például a lamantin -, és külön említést érdemel, hogy a világon egyedülálló módon békésen megfér itt egymással az aligátor- és krokodilpopuláció.

Ha sikerül megvalósítanod egy utazást a környékre, és az Alligator Alley-n - Aligátor út - közelítesz a parkhoz, azonnal átérezheted a hely történelmi légkörét. Könnyen magad elé képzelheted az őslakos indiánokat, ahogy kézzel kivájt kenuikon a vizet szántják, miközben a kora reggeli napfény megcsillan csupasz hátukon. Itt nincsenek csúcsok, hegyek vagy dombok, hogy menedéket nyújtsanak - csak a mocsár és a füves síkság, ameddig a szem ellát.

A nyugodt vizű ingoványok és mangroveerdők smaragdzöldben pompázó, varázslatos világában mindenütt a gazdag madárvilág nyomaira bukkanni. Különösen sok a gázlómadár, mint a rózsás kanalasgém, az erdei gólya, a nagy szürke gém és a kócsag - fehér, törékeny alakjuk hirtelen színt visz a másként csupa zöld és barna háttérbe, mely felett látszólag végtelen és lüktetően kék égbolt feszül.

A páratlan táj azonban félő, hogy nem sokáig őrzi meg érintetlenségét és egyedi varázsát. Az UNESCO 1993-ban a helyszínt különösen veszélyeztetettnek nyilvánította, többek között a nagyszabású turizmus természetromboló hatása, a trágyázásból adódó szennyezés, a vízszint süllyedése, valamint a vad- és halállomány higannyal való mérgezése miatt.

A világ vallási csomópontja: Jeruzsálem óvárosa, Izrael

Madártávlatból Jeruzsálem fehér kőházak végtelen tömege a hullámzó dombokon, középpontban a fallal körülvett óvárossal. Jeruzsálem hihetetlen gazdag történelmi múlttal rendelkezik, ötezer éve történt megalapításától kezdve Dávid király háromezer évvel ezelőtti uralmán és Jézus fellépésén át egészen a modern Izrael korának közelmúltbeli viharos eseményeiig.

A fallal övezett régi város Jeruzsálem központja, egyik oldalon a zsidó Nyugat-Jeruzsálemmel, másikon az arab Kelet-Jeruzsálemmel. Az óváros maga is számos térségre oszlik: muszlim, keresztény, örmény és zsidó kerületekre éppúgy, mint a Templomhegyre, ahol a Biblia szerint Ábrahám felkészítette fiát az áldozatra. A zsidók egymást követő első és második templomát ezen a helyen építették fel, és Mohamed is innen emelkedett a mennyekbe, ezért uralkodik a Szikla-mecset csillogó-aranyló kupolája a hegyen, az al-Aksza mecsettel együtt.

Az i. u. 70-ben lerombolt mecset egyetlen megmaradt fala határt képez a Templomhegy és a zsidó negyed között. Ez a Nyugati vagy Siratófal a judaizmus legszentebb helye.

A zsidó negyed számos vallási intézménynek, múzeumnak, illetve olyan régészeti lelőhelynek ad otthont, mint a Cardo, az ősi római közlekedési útvonal. A Templomhegy másik oldalával határos a muszlim negyed, melyet a Damaszkuszi kapun át érhetsz el, a Jaffai kapu pedig az örmény és keresztény negyedekbe vezet.

A keresztény negyedben található a Szent Sír, ahol Krisztust nyugalomra helyezték, az ősi városfalaktól alig egy kilométerre pedig olyan zarándokhelyek és csodálatos látnivalók várnak, mint az Olajfák hegye, az aranytetős Mária Magdolna-kolostor, Szűz Mária sírja vagy a Mennybemenetel temploma. Jeruzsálem színes forgataga és sajátos atmoszférája azonban a politikai és vallási forrongások, valamint a terrorcselekmények miatt különösen veszélyeztetett hely. 1982-ben az UNESCO is annak nyilvánította.

Csaknem ezer éves csoda: a kölni székesegyház, Németország

A kölni székesegyház egyike Németország legismertebb jelképeinek, tornyai 1880 óta uralják a nagyváros képét. 1164-ben a Német-Római Birodalom császára, Barbarossa Frigyes Köln akkori érsekének, Rainald von Dasselnek adományozta a háromkirályok ereklyéit, majd döntés született arról, hogy a zarándokok szemében rendkívül fontos emlékek számára új székesegyházat emelnek. Az épület alapjait 1248. augusztus 15-én rakták le, ezt követően az építési munkálatok további 632 esztendőn át folytak, bár a későbbi tervezők - merőben szokatlan módon - majd mindenben ragaszkodtak az eredeti elképzelésekhez.

A székesegyház 144 méter hosszú, és 86 méter széles, míg az épülettömb nyugati végén álló ikertornyok magassága eléri a 157 métert, így ez Németország legnagyobb temploma. A háromkirályok ereklyéit nagyméretű, aranyozott szarkofágban helyezték el, melyet a 13. században bazilika formájúra alakítottak: arany- és ezüstdíszítményei reliefeken ábrázolják a Jézus életéből vett jeleneteket, az apostolokat és a prófétákat. A székesegyház kincsei közé tartozik még az egyik legrégebbi nagyméretű feszület, a több mint ezer éves Gero-kereszt, valamint a kórus padsorai és a szentélyfal, mely a 11. századból való.

A székesegyház a második világháború idején súlyos károkat szenvedett, így ma már nem csodálható meg teljes pompájában, 2004 óta pedig a Világörökség Bizottság is felvette a veszélyeztetett helyszínek listájára. Az évek múlásával együtt járó enyészet mellett a dómot a környékén zajló építkezések is különösképpen veszélyeztetik.

Cikkünk az 501 kihagyhatatlan látnivaló a világ minden tájáról című könyv alapján készült.

• világörökség
• nemzeti park
• veszélyeztetett hely
• amerikai egyesült államok
• világjáró
• templom
• németország
• Utazás