3 hátborzongató úti cél Magyarországon: máig sincs róluk mindenre magyarázat

Budapest és Esztergom között, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, pontosabban mintegy 700 méterre a tengerszint felett található hazánk egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, a Dobogókő, mely azonban korántsem csak vadregényes útvonalairól, csodás panorámájáról, illetve a környékén fellelhető meredek sziklafalakról és meseszép völgyekről híres. Az ősi tanok szerint ugyanis itt található a Föld szívcsakrája, így sokan az olyan neves energiaközpontokkal emlegetik együtt, mint a delphoi jósda vagy az angliai Stonehenge.

Nem véletlen tehát, hogy már Attila, a hun vezér is ezt a területet tartotta a Kárpát-medence legféltettebb kincsének, mint ahogy az sem, hogy a helyet a gyógyulásra és az archaikus tudás megszerzésére vágyó zarándokok ezrei keresik fel - többek között a kambodzsai és a laoszi, illetve maga a Dalai Láma is idelátogatott, sőt, a Bund-forrás mellett shaolin szerzetesek építettek maguknak falut.

A területnek - mely a pilisi és a visegrádi hegyvidék sajátos együttesének köszönhetően a térképen is egy különös, elnyújtott szív alakot formál - a Ferenczy-szikla a központja, így, ha szeretnél feltöltődni energiával, illetve erősödni és gyógyulni akarsz, a parkoló irányából, majd a kék - Dobogókő az Országos Kéktúra szerves része -, illetve egy kisebb elágazás során a piros turistajelzést követve érdemes elindulnod, hogy elérd. A dobogókői turistautak egy része biciklivel is bejárható, így, ha a hegymenetnél is kiadósabb testmozgásra vágysz, a kétkerekűt se hagyd otthon.

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

_Promóció

Számos műalkotás, vers és regény született a korabeli eseményekhez kapcsolódóan, azonban a szegedi boszorkányperek még mindig viszonylag ismeretlen részét képezik a magyar történelemnek. Kevesen tudják például, hogy több mint hatvan per kötődik a városhoz, és a magyarországi boszorkányüldözés legsötétebb pillanatai is hozzá, pontosabban a Tisza-parton, az Árvízi-emlékműtől délre található vadregényes ártéri területhez, mai nevén a szellemjárta Boszorkány-szigethez köthetőek.

1728. július 23-án 12 férfit és nőt tettek itt ki a vízpróbának, majd vetettek máglyára, köszönhetően a felelőtlen vádaskodásoknak, illetve a korábbi évek aszályainak, éhínségének és a pusztító árvíznek, melyet a boszorkányok művének tartottak.

A baljóslatú hely, melynek a tiszai uszálytemető ad még kísértetiesebb hangulatot, napjainkban szabadon látogatható, ám nemcsak a hátborzongató atmoszféra miatt érdemes felkeresned. Látogass ide akkor is, ha egy kiadós sétát szeretnél tenni a természetben, szívesen barangolnál a Tisza árterében, illetve elmerülnél a környék csendjében és nyugalmában. Ha pedig kevesebb libabőrre, de még több mozgásra és természetközeli élményre vágysz, vedd célba az újszegedi ligetet, illetve a füvészkertet és a vadasparkot.

Erdély egyik legszebb része, ahogyan csak ritkán láthatod

Nézegess képeket!

Elolvasom

A legenda szerint Sirok 13-14. században épült várát Mátyás király adta Guthi Országh Mihály nádornak, aki unokaöccsére, Kompolti Imrére hagyta a büszke épületet. Atyja halála után a mosolytalan, kemény, fegyverrel és halállal játszó vörös démonra, Gizellára szállt a vár, akiről az a hír járta, hogy szívét még sosem bántotta szerelem. Egészen addig a baljóslatú éjszakáig, amikor is hét ifjú, szállást kérő vitéz látogatott a várba, és lobbant szerelemre a leány iránt.

Gizella az egyik ifjú érzéseit viszonozta is, azonban az italtól és a szerelemtől megrészegülve a vitézek hajnalban egymásnak támadtak, abban a hiszemben, hogy aki életben marad, azé lesz a lány. Ám mikor az az ifjú is meghalt, aki a lány szerelme volt, Gizella leszúrta az utolsó támadót, majd a vár legmagasabb bástyájáról a mélybe vetette magát.
 

Annak tanúbizonyságául, miszerint egy tisztességes középkori vár sem létezhet a maga kísértete nélkül, a történet úgy tartja, Sirok vára felett a mai napig megjelenik éjszakánként egy karcsú, fehér árny, melyet hét másik követ, ezért, ha szeretnél kipróbálni egy vérbeli, ködös mondákkal és rejtelmekkel átitatott vártúrát, a legjobb, ha azt még napnyugta előtt megteszed.

Hogy feljuss a Mátra keleti részén található, 300 méter magas vulkanikus csúcson álló várhoz, a siroki Dobó utcából érdemes elindulnod: egy hosszabb, kényelmes szakasz után egy minden porcikádat alaposan megmozgató meredek hegymenet következik, ha azonban felérsz, nemcsak, hogy gyönyörű panoráma tárul majd eléd, de a vár zegzugos rejtekeit, tornyokkal tűzdelt romos épületegyüttesét és alagútrendszerét is bebarangolhatod.