„Mit kell tudnod a magyarokról, mielőtt az országba utazol?” Kőkemény véleményt fogalmaztak meg egy utazási blogon

Utazás előtt az ember szerencsés esetben nemcsak a célország legfőbb látnivalóit veszi sorra a térképeket bújva, de a kulturális különbségekre is felkészül. Eltérő lehet az ott élők élethelyzete, szokásai, temperamentuma, kommunikációja, humora, kritikai érzéke is, így némi utánajárással könnyebben elkerülhetők az adott lakosok számára sértőnek számító megjegyzések, de az utazókat érő kulturális sokk is.

Az utazási magazinok és blogok előszeretettel közölnek néhány jó tanácsot is azoknak a turistáknak, akik egy adott országba vagy városba készülnek, és bizonytalanok a fogadó lakosságot illetően. Természetesen ilyen lista Magyarországról is születik időnként.

A külföldiek véleménye Magyarországról és a magyarokról

Korábbi cikkünkben a Lonely Planet legérdekesebb tanácsaiból szemezgettünk, amiből kiderült, hogy még a mosolygást sem igazán ajánlják az utcán egymásnak a külföldi turisták, annyira idegennek hat ez Magyarországon. A dél-kaliforniai utazási blog, a Travel Notes & Beyond listája is tele van érdekességgel, amihez nem árt egy cseppnyi önirónia.

A lista mindenfajta rossz szándék nélkül készült, az írónő egy magyar származású férfi feleségeként maga is sokat járt már az országban. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy néhány dolgot nem árt tudni a magyar emberekről, mielőtt ide utazna valaki.

Humor, zárkózottság jellemzi a magyarokat

A blog első pontja mindjárt rávilágít, hogy a magyarok humora jó, de ha valaki nem beszéli folyékonyan a nyelvet, nehezen érthető. Olykor a csontig hatoló, sötét humortól sem riadnak vissza. Megjegyzik, sokat káromkodnak az országban, ami egyeseknek sértő lehet.

A magyarok többsége a blog szerint introvertált, csendes, és bár alapvetően kedvesek, udvariasak vagyunk, mégis nehezen megközelíthetők, és ritkán leplezzük elégedetlenségüket, ha valami nem tetszik, azonnal hangot adhatunk neki. Azt is leírják a blogon, hogy ha egyszer valaki elnyeri egy magyar bizalmát, megbízható, hűséges, őszinte barátokra is szert tehet.

Az írásban arra is rámutattak, hogy a magyarok többsége kissé szkeptikusan tekint a külföldiekre, az idegenek gyanakvással töltik el őket, aminek oka részben a nyelvi akadály, főleg az idősebb generációknál. Így nem meglepő, ha az utcán feltett kérdésre nem kap használható választ egy turista. A nyelveket beszélő fiatalabbakat ezért barátságosabbnak is ítélik meg az utazók.

A lista következő pontja erős kijelentés, bár nehéz nem egyetérteni vele: a magyar ember nem bírja jól a kritikát. A blog ezt azzal magyarázza, hogy az emberek itt nagyon intelligensnek tartják magukat, ami esetenként felsőbbrendűségi komplexushoz is vezethet, különösen más népekkel szemben.

A magyar büszkeség mindenkinek szemet szúr

A blog szerint a magyar emberek nagyon büszkék történelmi, kulturális örökségükre, már-már patrióta, nacionalista értelemben, miközben úgy gondolják, a történelem nem volt kegyes hozzájuk. Említik azt is, hogy sok magyar szerint a világ egyik legerősebb állama lehetne az ország, ha a trianoni békediktátum nem lép érvénybe. A cikk a későbbiekben kitér arra is, hogy sokan különösen nehezen teszik túl magukat Erdély elvesztésén, ami sajnálatos módon máig feszültséget okoz Románia és Magyarország lakosai között is.

A magyarok büszkék, nem hajlandók meghajolni senki előtt, még ha a vágyott nyugat-európai gazdaságok életszínvonala távol is áll tőlük a mindennapokban.

A következő pont leírja: a magyarok nagyra becsülik az eredményeiket. A történelem során sokat küzdöttek saját identitásuk megőrzéséért olyan hatalmas birodalmak uralma alatt, mint a Habsburg és az Oszmán Birodalom, ennek ellenére képesek voltak megőrizni független egyéniségüket. Büszkék konyhájukra, nyelvükre, hagyományaikra, de tudósaikra, Nobel-díjasaikra, zeneszerzőikre, művészeikre és kiváló sportolóik eredményeire is, például vízilabdában, vívásban és kajakozásban. Megemlíti a cikk azt is, hogy a különböző iparágakra is hatással volt a nemzet, még a legnagyobb amerikai filmstúdiók alapítói között is felbukkannak a magyar gyökerek, sőt felemlegeti Rubik Ernő építészprofesszort is.

Mindennapos furcsaságok, amit mi észre sem veszünk

Néhány apróságra is kitér a cikk: a magyar nevek kapcsán említésre méltónak tartja, hogy nálunk a vezetéknév áll az első helyen, ami bemutatkozásnál okozhat némi zavart egy külföldinek, ha nem ismeri az eltérő névsorrendet. Azt is érdekesnek tartják, amikor egy nő férjhez megy, és nem csak a férfi családi, hanem a teljes nevét felveszi a "né" szótag hozzáillesztésével.

Érdekesnek találják, hogy a magyarokat milyen mély kapcsolat köti a gasztronómiához, ünnepelni, tárgyalni, beszélgetni is vacsora mellett szokás, sőt a cikk szerint úgy véljük, az étel képes megvigasztalni a megtört szívet és gyógyítani a betegségeket is. A hagyományos vasárnapi ebéd három fogását szentnek tartjuk, a leves és a desszert sem maradhat el. Kiemelték a blogcikkben, milyen fontos számunkra a paprika és a tejföl, utóbbit még desszertekre is rálocsoljuk.

Az asztali etikett betartását is véresen komolyan kell venni szerintük a sértődések elkerülése végett. Ebbe beletartozik, hogy a vendég ne kezdjen étkezni a vendéglátója előtt, így nem tűnik majd modortalannak, továbbá ne vitatkozzon üzletről vagy politikáról az asztalnál. Illik minden feltálalt fogást megkóstolni, és a cikk írója szerint érdemes egy-két falatot a tányéron hagyni, ha meg akarják előzni a házigazda további kínálgatását.

Külön pontban írtak a nyelvkérdésről is, kiemelve: a magyar nyelvet különösen nehéz megtanulni. A turisták figyelmét felhívták arra, hogy Budapesten és a turisztikai központokban elboldogulhatnak az angollal, de azokon kívül kicsi az esély rá, hogy megértethetik magukat, hiszen sokan akadnak, akik hiába ismerik az idegen nyelveket, kicsit félnek megszólalni.

Kis magyar illemtan

A magyarok által elvárt illemről is szót ejtettek, ami nagyon hasonló sok más európai országéhoz. A kézfogás elfogadott üdvözlés, de mindig a nő nyújt először kezet. Tanácsolják azt is, hogy egy vacsorameghívás esetén illik egy finom csokit, virágot vagy italt vinni, a külföldi borokat viszont nem javasolják, mivel a magyarok a borkultúrájukra is nagyon büszkék. A késői érkezés durva sértésnek számít, jobb 10-15 perccel korábban menni. Ha valaki a másik otthonába hivatalos, illik levennie a cipőt a cikk szerint, kivéve, ha kifejezetten mást kér a vendéglátó.

Érdekességképpen megjegyeznek még néhány tudnivalót, például azt, hogy a magyarok büszkék a boraikra, és a világ legjobbjainak tartják azokat, sértésnek élik meg a visszautasítást mind a borok, mind a pálinkák esetén, de még azt is udvariatlannak tartják, ha valaki elmondja, nem szereti a magyar konyha fogásait.

A cikk szerzője viszont leszögezi, alaptalan sztereotípiának tartja, hogy a magyarok morcosak, soha nem mosolyognak, nem nevetnek, vagy épp nem vendégszeretők, így feltétlenül érdemes meglátogatnia mindenkinek gyönyörű országunkat.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• magyarok
• vélemény
• turizmus
• úti cél
• magyarok szokásai
• magyarok helyzete
• turista
• Utazás