Ilyen lesz a világ 100 év múlva!

Míg a világ egyes részein a science fiction épp úgy távoli fogalom, mint a jóllakottság és a biztonságérzet, a távolban sorra épülnek a modern világ csodái, megcáfolva azt az álláspontot, miszerint az új évezred első évtizedeire jósolt technikai vívmányok csupán a képzelet szüleményei. Akár a monumentális, nem evilági épületeket, akár a fenntartható fejlődést vagy épp az ember elidegenedését vetíti előre, tény, hogy a jövő már tegnap elkezdődött. Meggyőződhetsz róla, ha vetsz egy pillantást az alábbi helyekre.

A kölcsönös túlélés reményében: Éden Projekt, Egyesült Királyság

Egy reménykeltő jövő képét rajzolja az utazó elé az angliai Cornwallban, St. Austelltől néhány kilométerre található Éden Projekt, mely bizonyítja, hogy a világ számos ökoszisztémáját lehetséges reprodukálni, akár egy elhagyott, kietlen agyagbánya területén is. Az új évezred egyik legkülönlegesebb építményét Nicholas Grimshaw irodája tervezte meg, azzal a céllal, hogy bemutassa növények és emberek kölcsönös függőségi viszonyát, ugyanakkor azt is, miképp lehetséges a természeti környezet megőrzése a közös túlélés, illetve annak reményében, hogy a jövőben sem csak üvegházak alatt lehet megcsodálni a világ különféle bioszféráit.

A távolból buborékok kis csoportjához hasonlítható, 2001 márciusában megnyílt komplexum többek között Óceánia, Malajzia, Nyugat-Afrika, az Amazonas és Dél-Afrika területeinek élővilágába nyújt interaktív betekintést.

A világ legnagyobb üvegházának számító építmény - melyet sokan a nyolcadik csodaként emlegetnek - turisztikai célpont, tudományos intézmény, oktatási központ és fórum egyben, mely elég hatalmas ahhoz, hogy az esőerdők legnagyobb fái is elférjenek alatta, valamint hatalmas mediterrán tájképek nyíljanak meg az utazó szeme előtt.

Az öt- és hatszögű, egyenként tervezett és legyártott, speciális műanyagból összeállított és különleges acélcső-hálószerkezettel rendelkező üvegházakat úgy alakították ki, hogy a napenergiát a lehető leghatékonyabban hasznosítják - az épület rendszerének fenntartásához továbbá Cornwall szélerőműveiből nyernek energiát, emellett a vízellátást is megtisztított esővízzel biztosítják. A különleges hely - melynek sajátos kontrasztot ad az előtte álló, tönkrement háztartási gépekből létrehozott csontváz -, az elmúlt évek során filmforgatási helyszínként épp úgy szolgált, mint nagyszabású koncertek otthonaként - 2005-ben például itt tartották a Live 8 sorozat Africa Calling koncertjét.

Jövőkép a luxus jegyében: Dubai modern épületei

A Perzsa-öböl partján fekvő Dubai, az Egyesült Arab Emirátusok második legnagyobb, egyúttal a világ egyik leggyorsabb ütemben fejlődő városa mára épp úgy jelképévé vált a fényűzésnek, mint a formabontó, futurisztikus elképzeléseknek és az elképesztő látvánnyal rendelkező épületeknek. A kőolajnak köszönhetően a város az elmúlt néhány évtized alatt hatalmas változáson ment keresztül, és, bár a régi Dubai épületei is megbújnak a felhőkarcolók árnyékában, a turisták és a felső tízezer körei előszeretettel keresik fel a világ talán legmodernebb városát, melynek segítségével nem csak az országból, de a jövőből is ízelítőt kapnak.

A néhány éve befejezett projektek, a vitorlát formázó Burj al Arab luxushotel, a Palm Jumeirah, vagyis a pálmafát formázó mesterséges szigetcsoport, illetve a mesterséges sípályát magában foglaló Mall of Emirates is egyedülálló a világon - nem beszélve az űrfilmek hatalmas épületeit idéző, 2010. január 4-én átadott, 828 méter magas Burj Kalifáról -, ám a jelenlegi beruházások minden képzeletet felülmúlnak.

Az elképzelések szerint az elkövetkezendő néhány évtizedben Dubai jócskán megelőzi majd korát. Az eddig csak filmeken és science fiction-regényekben látott projektek sorából említésre méltó a világ első víz alá épített hotelje, a Hydropolis, a láng formájú Dubai Towers, a formabontó és rekordernek számító Dubai Arch-híd, az égből lenyúló sugárnyalábok sokaságához hasonlítható Felhő, a dinamikus, forgó Da Vinci-torony vagy épp az önfenntartó Lilypad, vagyis az úszó, mozgó város elképzelése.

Élhetetlen életterek: Kapszulahotel, Tokió

Japán jövőképe a kapszulahotelek formájában a fényűzés helyett a költséghatékonyságot tartja szem előtt, a buja növényzet és a természettel való együttélés tágas tereit a helytakarékosság elvével cseréli fel, a mindennapok célját pedig az ember funkcionalitásában látja.

Az ötven vagy akár hétszáz műanyag vagy üvegszálas kapszulát is magukban foglaló hotelek a 21. század, egyúttal az űrkorszak sugárhajtású gépeinek belső terei által ihletett lakóalkalmatosságok, melyeket kifejezetten azon rohanó, túlhajszolt üzletemberek és munkások számára tervezték, akik - ha nem is belső, de valamiféle külső késztetésnek köszönhetően - a pihenés különféle formáit mindenféle körítés nélkül, a legegyszerűbb módon szeretnék letudni.

Az egyik legismertebb kapszulahotel Tokióban, azon belül is az Akihabara Elektromos Városban található, mely az animék, mangák és videojátékok villódzó, sajátos fantáziavilágaként él a városlakók tudatában. Az Akihabara hatalmas bevásárlóközpontjában helyet kapó hotelben a 2,5x1x1 méteres lakókapszulák szorosan egymás mellett, illetve két szintben egymás fölött helyezkednek el, külön női, illetve férfi részlegekre tagozódva.

A kapszulák televíziót, rádiót, vezeték nélküli internetkapcsolatot, ébresztőórát és mesterséges világítást is magukban foglalnak - ezek egy része fekvőhelyzetből is elérhető. A fürdőszoba közös, a magánszférát pedig egy kulcs, illetve egy függöny biztosítja. Bár Japánon kívül eddig - talán érthető módon - nem tett szert túl nagy népszerűségre ez a szállástípus -, azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a jövő, egyelőre csak találgatni lehet.

Képek: JürgenMatern, wikipedia.org.

• jövő
• különleges épület
• nagy-britannia
• ázsia
• világjáró
• dubai
• Utazás