Egy olasz étterem, ami egyszer csak Svájcban találta magát - A klímaváltozás nagyon érdekes dolgokra képes

Megesik, hogy az éghajlatváltozás még az országhatárokat is átírja.

Határváltozás az Alpokban
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az országhatárok nagyon konkrétan meghatározott vonalak, amik ugyan változhatnak, de ez általában valamilyen politikai okból vagy konfliktus miatt fordult elő a történelem során. A határokat gyakran vizek, folyók vagy esetleg hegységek mentén szokták meghúzni, a világ határainak körülbelül egyharmadát a víz határozza meg.

A klímaváltozás miatt azonban a Föld vizei folyamatos változáson mennek át, és ez sokszor a határokat is átírhatja. Így történt ez az Alpokban is, ahol konfliktus is adódott abból, hogy megváltoztak az országok természetes határai.

Így változtak meg az országhatárok az Alpokban

A hófödte hegyek esetében legtöbbször annak vízválasztója mentén húzzák meg a határokat. 1924-ben a svájci és az olasz kormány úgy döntött, hogy rögzíti a határt a gleccser vízválasztóján, amelyet könnyű volt megtalálni. Svájci és olasz geológusok kijelölték a határt, és lezárták az ügyet. 1975-ben a geológusok ismét ellenőrizték a határt, és megdöbbenve tapasztalták, hogy a gleccser elmozdult. A tudósok a változás okának egyértelműen a klímaváltozást jelölték meg, a gleccser olvadása jó pár méterrel arrébb költöztette a határokat. Ez nemcsak a svájci és az olasz határokat érintette, de az osztrák vonalakat is megváltoztatta.

Ötzié a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste, 5300 éves.
Ötzié a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste, 5300 éves.
Fotó: Leopold Nekula / Getty Images Hungary

Két érdekes történet is kapcsolódik a felmelegedés miatt kialakult határváltozásokhoz. Az egyik a világ egyik leghíresebb múmiájának, Ötzinek a felfedezése volt, akit 1991-ben, 3210 méteres magasságban találtak meg az Ötz-völgyi-Alpokban. A helyszín pont Ausztria és Olaszország határán feküdt, így sokáig vita tárgya volt, melyik országhoz is tartozik a lelet. A területen 1919-ben húzták meg a határvonalat a vízválasztó mentén, ez alapján Ausztriában találták meg Ötzit, a klímaváltozás miatt azonban a gleccser helyzete megváltozott, és olasz területnek számított. Bár az olaszok sokáig próbáltak érvelni, Ötzin végül osztrák tudósok kezdtek vizsgálatokat végezni. Később mégis átkerült az olasz Dél-Tiroli Régészeti Múzeumba, ahol ma is látható.

A határvonalak változását egy hegyi étterem is megtapasztalta a saját bőrén. A Breithorn-hegyvonulat síparadicsomában lévő Rifugio Guide del Cervino 1989-ben épült, jóval az olasz határon belül. A vendéglátóegység olasz ételeket kínál, az olasz kormánynak fizeti az adóját, és a vendégek euróban tudnak fizetni. A klímaváltozás miatt eltolódó határok azonban azt eredményezték, hogy az étterem szép lassan „átcsúszott” Svájcba, ez pedig bonyolult helyzetet eredményezett. Mindkét ország kormánya foglalkozik az üggyel, hogy hova is tartozzon a hely, viszont nem tudnak megegyezni, valószínűleg csak 2023-ban tudnak vele foglalkozni, addig az olasz oldalon marad. A határmódosítás azért is bonyolult az étteremnek, mert Svájc nem tagja az Európai Uniónak, így át kéne térniük a svájci frankra, valamint az adózása is megváltozna. A klimatológusok becslése szerint 2050-re az Alpok gleccsereinek 50 százaléka eltűnik, ez pedig további határproblémákat okozhat.

10 álomszép svájci település, ahol kristálytiszta a levegő

Az autómentes svájci falvak gyönyörűek, és a levegőjük is kristálytiszta.

Egy autó sem hajthat be a faluba: 10 álomszép svájci település, ahol kristálytiszta a levegő

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük