A japán hercegnő, akiből félelmet nem ismerő kém lett - Keleti ékkő volt a fedőneve
Yoshiko Kawashima messze nem az átlagos hercegnősorsot élte.
Ha belegondolunk, milyen lehet egy hercegnő élete, a legkevésbé sem olyan sorsot képzelünk el, mint amilyen Yoshiko Kawashimáé (1907-1948) volt: a 20. század elején élt Csing-dinasztiabeli hercegnő a japán Kwantung Hadsereg és Mandzsukuo kémje volt a második kínai-japán háborúban.
Keleti Mata Harinak és Mandzsukuo Jean d'Arcjának is nevezték. Gyermekkorától harciasnak nevelték, és egy trauma hatására női identitását férfira váltotta. Kétarcúsága kémtevékenységében hasznára vált.
Harcra nevelték
1907. május 24-én, Pekingben, a Csing-dinasztia Aisin Gioro klánjában született, Shanqi mandzsúriai herceg 14. gyermekeként, annak 4. ágyasától, Lady Janggiyától. 38 testvér egyike volt. Születési neve Aisin Gioro Xianyu.
A Csing-dinasztia csillaga leáldozott a Xinhai forradalom után, 1915-ben, nyolcéves korában örökbe adták apja barátjának, Naniwa Kawashimának, aki kémtevékenységet folytatott. Ő változtatta a nevét Yoshiko Kawashimára, majd visszavitte Tokióba, hogy a Kawashima-házban nevelje fel. Már kislányként is olyan iskolába járatta, ahol judót és vívást tanult. Később Matsumotóba költöztek. Vér szerinti apja 1922-ben halt meg, anyja pedig ezután öngyilkosságot követett el.
Yoshiko életében szörnyű fordulat következett be, amikor örökbefogadója 17 éves korában megerőszakolta, majd újra és újra szexuálisan zaklatta őt. 1925-ben a fiatal lány elhatározta, nem akar többé nő lenni: kimonót öltött, és lefotózkodott, mintegy elbúcsúztatva nőiségét. A fodrásznál férfias frizurát vágatott magának, és attól a naptól fogva férfiruhákat hordott. Ugyanebben az évben felvette a Ryōsuke férfinevet is.
Tragikus módon az átalakulását még az újság is megírta, és a történetbe beleszőtték az eseményt, amikor mellkason lőtte magát. Yoshiko egy következő cikkben azt nyilatkozta, hogy valójában már születésekor megállapították az orvosok, hogy ő egyfajta harmadik nemhez közelít, és azt is elmesélte, hogy kis kora óta fiú szeretett volna lenni, mindig is fiús szokásai voltak.
Így kezdte kémpályafutását
1927-ben, húszéves korában hozzáadták Han Yhaoyoue-hez, másik nevén Ganjuurjabhoz, aki Babojab tábornok fia volt. Három év után váltak el, Yoshiko Kawashima pedig Mongóliába ment, majd Tokióban töltött el néhány meglehetősen bohém évet. Szeretők egész sorát tartotta, férfiakat és nőket egyaránt.
Miután Sanghajba költözött, megismerte a katonai attasét, Ryukichi Tanakát, akin keresztül kapcsolatrendszert szerzett a mandzsúriai és mongol nemesség körében.
Miután visszahívták Japánba, a nő Kenji Doihara tábornok szolgálatába állt kémként. Fedőneve Keleti ékkő volt. Titkos akciókban vett részt Mandzsúriában, melyekre sokszor álruhát öltött: domináns személyiség, feltűnő külső, filmszínészi fellépés, félig férfias, félig nőies megjelenés jellemezte. Imádott férfinak öltözni, de erre azért is szükség volt, hogy jobban beolvadjon a gerillacsoportok soraiba.
Miután Puyi került Mandzsukuo élére, Kawashima tovább folytatta szerepjátékait. Akkoriban Hayao Tada, Puyi fő hadtanácsosának szeretője volt. 1932-ben 3-5 ezer fős, korábbi bűnözőkből álló független csapatával levert egy japánellenes gerillafelkelést. Ekkor a lapok Japán Jean d'Arcjaként írtak róla.
Kawashima Mandzsukuo közkedvelt, egyfajta sztárfigurája lett. Rádióműsorokba hívták, sőt még mongol népdalokat is kiadott. Az újságok kitalált vagy féligaz történeteket írtak bevetéseiről, sőt ponyvaregények is születtek róla. Nagy népszerűsége azonban problémákat okozott a Kwantung Hadseregben, mivel híres lett, így hírszerzési eszközként már nem volt hasznos, és propagandaszimbólumként betöltött értékét veszélyeztette a japán hadsereg mandzsukuói kizsákmányoló politikájával szembeni egyre kritikusabb hangvétele. A második kínai-japán háborúban fokozatosan eltűnt a nyilvánosság elől.
Kivégezték
1941-ben, kiégve, belefáradva mindabba, ami mögötte volt, Pekingbe ment a háziállatként tartott majmával. Itt várta meg a II. világháború végét, és végül itt is kapták el.
A háború után, 1945. november 11-én egy hírügynökség jelentette, hogy Pekingben elfogtak egy hosszú ideje keresett, férfiruhás nőt. A hopeji börtönbe szállították, majd hamarosan megkezdődött a pere. Hopej legfelsőbb bírósága előbb Chuandao Fangziként nevezte meg, de Kawashima Jin Bihui néven nevezte saját magát.
Az ügyvédi stratégiának megfelelően, hogy elhárítsa a hazaárulás vádját, hangsúlyozni kezdte a japán vagy mandzsu identitását. A bíróság elutasította azon indítványukat is, hogy háborús bűnösként, ne pedig hazaárulóként pereljék be, mert Kawashima nem mondott le hivatalosan állampolgárságáról a Kínai Polgári Ügyek Minisztériumán keresztül.
1947. október 20-án elítélték árulás miatt, majd golyó által kivégezték 1948. március 25-én. Holttestét közszemlére tették. Egy japán szerzetes intézkedett a krematóriumba viteléről. Hamvait visszaküldték a családjának. Később az urnát a Nagano prefektúrabeli Shōrinji templomban helyezték el.
Traudl Junge, Hitler utolsó titkárnője
Traudl Junge egyszerű fiatal nő volt, és valószínűleg épp e tulajdonságai miatt vélhette Hitler megbízható munkaerőnek. A nő 1942-től szinte mindenhova követte a Führert, és bepillantást nyert a magánéletébe is.
Hitler utolsó titkárnője volt: Traudl Junge 22 évesen került a diktátor mellé, és haláláig csodálta
Életének meghatározó fordulata volt, amikor megismerte Hitlert.
Elolvasom(Képek: Wikipedia.)