Miért csúfolták a vénlányokat farsangkor? 5 különös hagyomány a múltból

Az évnek ebben a szakaszában sokan sütnek otthon fánkot, és a gyerekek is jelmezt öltenek az iskolákban rendezett farsangi bálokon.

Bár a télbúcsúztatásnak napjainkban is remek a hangulata, egykor sok-sok izgalmas és érdekes népszokást is tartottak ilyenkor, melyek még színesebbé tették a farsangot, azaz a vízkereszt napjától kezdődő és hamvazószerdával végződő ünnepet.

Régi farsangi népszokások

Hazánkban a farsang külföldi hatásra honosodott meg. Az ünnep a királyi udvarban olasz, a polgárság, illetve a falusiak körében német hatásra terjedt el. Maga a szó is a bajor-osztrák eredetű vaschang kifejezésből ered, első írásos említése 1283-ra tehető. A falusiak körében hamarosan népszokások egész tömege terjedt el, csaknem annyi hagyomány, amennyi a karácsonyhoz is kapcsolódik. Az alakoskodás, azaz az álarc- és jelmezöltés volt, és ma is ez a farsang legjellemzőbb szokása, ám ezen túl is voltak különös tradíciók.

A vénlányok csúfolása bevett szokás volt a régi időkben. Azokat a lányokat, akik nem mentek férjhez 18 éves korukig, vénlánynak titulálták, és farsangkor kicsúfolták őket. Ezt más néven tuskóhúzásnak is hívták, ugyanis ilyenkor a legények tuskót vonszoltak a vénlányok ajtaja elé, és hozzákötötték vagy nekitámasztották azt.

Az úgynevezett bakkuszjárás során a legények szamár- vagy kecskebőr öltözetet vettek fel, majd kezükben egy nyárssal végigjárták a falut. Miközben táncoltak, tréfásan ijesztgették az utca népét, különösen a lányokat. Útjuk során adományokat kaptak, melyekkel végül a helyi fonóházba vagy kocsmába vonultak, ahol megették a kapott ételeket, és közösen mulattak.

A lányok adománygyűjtő házalása a talalajvasárnap volt, melyre farsang utolsó előtti vasárnapján került sor. Házról házra jártak, és énekeltek, amiért cserébe tojást vagy pénzt kaptak.

A halottas játék temetést parodizáló játék volt, melyet tájanként máskor, lakodalmak vagy farsang alkalmával adtak elő. Minden szerepet férfiak játszottak, ezek a papé, a kántoré, az asztalra fektetett "halotté" és annak nő családtagjaié voltak. A központi elem a pap beszéde volt, melyet a valódi halottbúcsúztató szöveg mintájára fogalmaztak meg obszcén kifejezésekkel színesítve. Közben a "halott" felesége jajgatott, és egy kukoricacsövet tartott a kezében, mely "odaveszett férje" hímtagját szimbolizálta.

A téltemetés a tél szimbolikus elbúcsúztatása volt. Szalmabábut készítettek, melyet előbb az istálló padlásán tartottak, később körbevittek a faluban, majd elégettek, teknőben vízbe dobtak, vagy elástak. Az odalett báb minden esetben a múló telet jelképezte, mely egyúttal a tavasz elérkeztét is jelentette.

Farsangi gyerekjelmezek házilag

A következő cikkben adunk néhány jelmezötletet: az öltözékek otthon is elkészíthetők saját kezűleg és gyorsan.

(Képek: Getty Images.)

• farsang
• ünnep
• szokás
• tél
• tavasz
• Terasz