Tényleg két holdja lett a Földnek? Ez kíséri a bolygónkat 2083-ig

Köztudott, hogy a bolygónk körül apróbb, tünékeny égitestek is keringenek, ám egy új felfedezés az utóbbi időben különösen nagy figyelmet kapott. Felvetette a kérdést, hogy hogy valóban két holdja lett-e a Földnek. A csillagászati szakértők azonban rávilágítottak arra, hogy a valóság, bár izgalmas, mégis eltér a népszerű elképzelésektől.

A Föld második holdja

A tudományos világ felbolydult az aszteroida 2025 PN7 nevű objektum augusztusi felfedezésétől. A Hawaii-on található Haleakalā Obszervatóriumban örökítették meg először az égitestet, bár korábbi adatok azt mutatják, hogy már körülbelül hat évtizede kíséri bolygónkat.

Mike Shanahan, a New Jersey-i Liberty Science Center planetáriumának az igazgatója szerint az aszteroida mindössze mintegy 18 méter átmérőjű, és ideiglenesen a Földével egyező pályán halad, legfeljebb mintegy 300 ezer kilométerre közelítve meg azt. Bár az égitest felbukkanása felveti a „második hold” létét, a szakemberek szerint egészen más szerepe van.

Valójában nincsen két állandó természetes holdja a Földnek, az egyetlen Holdunk továbbra is mintegy 385 ezer kilométeres távolságban kering. A 2025 PN7 aszteroidát a csillagászok úgynevezett kvázi-holdnak nevezik, mert a Nap körül kering, a Földhöz hasonló pályán. Zoe Ponterio, a Cornell Egyetem egyik vezetője elmagyarázta, hogy az objektum ellipszis alakú pályája miatt közelebb majd távolabb kerül a Naphoz képest, mint a Föld, ami a nézőpontunkból azt az illúziót kelti, mintha a Föld körül keringene.

Ahogy a Föld és a kvázi-hold váltakozva előzik meg egymást, az objektum úgy tűnik, mintha hozzánk lenne kötve. Ezt a jelenséget már dokumentálták korábban, a Northeastern Egyetem asztrofizikusai szerint már hat másik ideiglenes kvázi-holdat is azonosítottak bolygónk közelében.

Az átlagember nem fogja az eget kémlelve megpillantani a 2025 PN7-et. A kvázi-holdak kicsik, halványak és csak nagy teljesítményű távcsövekkel vehetők észre. A NASA adatai szerint az objektum 26-os magnitúdójú fényességét a hagyományos teleszkópok nem képesek detektálni.

Az aszteroida egyébként nem jelent veszélyt bolygónkra, mérete és távolsága miatt aggodalomra semmi ok.

Közös utunk 2083-ban ér véget

A 2025 PN7 jelenlegi kvázi-hold jellege idővel megváltozik, és az objektum végül patkó alakú pályára vált. Mike Shanahan tájékoztatása szerint ez az égi társunk egészen 2083-ig kísér minket a Nap körüli pályán, ezt követően pedig elválik a Föld útjától.

Kelle Cruz, a Hunter College fizikai és csillagászati docense szerint az ehhez hasonló felfedezések rávilágítanak arra, hogy Naprendszerünk sokkal több égitestet rejt, mint gondolnánk.

A Pan-STARRS és a hamarosan induló chilei Rubin Obszervatórium LSST-felmérése is azt a célt szolgálja, hogy felfedje az összes apró, rejtőzködő objektumot a galaxisunkban és a Naprendszerben. A kvázi-hold felfedezése tehát egy izgalmas bevezetése lehet egy új csillagászati felfedezési korszaknak.

Cikken belüli fotó:  JPL/NASA / Wikipedia, közkincs, borító-és ajánlóképek forrása:  Getty Images

• föld
• bolygó
• hold
• világűr
• űrkutatás
• nasa
• Terasz