Bizarr elmélet a nagy szfinx múltjáról: átírhatja a történelmet
A gízai nagy szfinxszel kapcsolatban máig általános meggyőződés, hogy kb. 4500 éves, azonban egyes elméletek szerint ennél sokkal idősebb lehet.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A történészek és egyiptológusok jelentős része megegyezik abban, hogy a gízai nagy szfinx i. e. 2500 környékén épülhetett, 4500 éve, a piramisokkal közel egy időben.
Ez alapján döbbenetes belegondolni, de Caesar uralkodása időben közelebb van az iPhone 14 bemutatásához, mint a nagy szfinx megalkotásához. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet: különböző teóriák, hipotézisek léteznek arról, hogy mikor, illetve pontosan ki építtette a lenyűgöző oroszlántestű és emberfejű szobrot.
A nagy szfinx vízeróziós hipotézise
Idősebb, mint hinnénk?
René Adolphe Schwaller de Lubicz francia egyiptológus volt az első, aki rámutatott egy különös elméletre a szfinxszel kapcsolatban. A szobor burkolatán és testén olyan vízeróziós, tehát heves esőzések által okozott nyomok találhatók, amihez fogható utoljára kb. 12 ezer évvel ezelőtt zajlott le a térségben.
Fotó: Harald Sund / Getty Images Hungary
Az elmélethez köthető Platón teóriája is, miszerint i. e. 11-12 ezer környékén óriási esőzések, árvizek következtében elveszett az ősi, legendás és rendkívül fejlettnek hitt Atlantisz-civilizáció. A felvetés hívői - köztük egyiptológusokkal és természettudományi professzorokkal, mint például John Anthony West vagy Robert M. Schoch - úgy vélik tehát, hogy az egyiptomiak csupán rátaláltak az ősi civilizáció által alkotott szoborra - amely kezdetben oroszlánfejjel rendelkezett -, kiásták, majd átalakították Hafré fáraó arcképére.
A hipotézis ellenérvei
Az egyiptológusok és tudósok döntő többsége azonban máig úgy véli, a szfinx a gízai piramisokkal egy időben, i. e. 2500 környékén épült, hiszen kézzelfogható bizonyíték egyelőre nincs az ősi, fejlett atlantiszi civilizációt illetően. A szfinx viszonylag gyorsan málló szerkezetű, így idősebbnek tűnhet, mint a valós kora. Az eróziós mintákat pedig a felszín alatti vízelvezetés vagy a Nílus 4-5 ezer évvel ezelőtti áradása is okozhatta. Nehéz elmenni amellett is, hogy a szobor egyértelműen hasonlít Hafré fáraóra, aki i. e. 2603-2578 környékén élt.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az anyaság témakörét boncolgattuk. Tényleg az anyukák a rossz, az apukák pedig a jó zsaruk? Magányosak az anyukák a mai világban? Milyen a munkába visszatérő anyák helyzete Magyarországon? Frusztrálóak az anyainfluenszerek? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Semjén Nóra anyainfluenszer, valamint Fehér Ági, a Femina főszerkesztője és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
Geológusok szerint az erózió alternatív magyarázata a haloklasztikában rejlik. A szobor felületén fellelhető penész feloldja a sókat, amelyek a beszivárgás után egyre mélyebbre hatolnak a szobor belsejébe. Ezek a sók kikristályosodnak, ezáltal lehullanak a kőrétegek. A jelenség a gízai fennsíkon több helyen is megfigyelhető. A klimatológusok többségben az egyiptomi Óbirodalomban lezajló klímaváltozásnak tulajdonítják a szfinxen megfigyelhető eróziós nyomokat, amelyek véleményük szerint egybeesnek a piramisok létrejöttének idejével.
A klasszikus elmélet és a vízeróziós hipotézis hívei napjainkban is ütköztetik érveiket. Bár a széles körben elfogadott megállapítás az, hogy körülbelül 4500 éves a szfinx, az ősi egyiptomi kultúra megannyi titkot és rejtélyt tartogat még, amelyek megváltoztathatják a tudomány alapvetéseit, és jelenleg is felfedezésre várnak.
Olvass tovább: titkos folyosót találtak a gízai nagy piramisban
Több ezer évig fedte homály.
Meglepő, amit a tudósok találtak a gízai nagy piramisban: több ezer évig rejtve maradt
A modern technika segítségével eddig még nem látott részét tárták fel a gízai nagy piramisnak.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary)
