A hatvanas években nem akarták engedni versenyezni - 70 évesen rácáfolt a szexizmusra és lefutotta a maratont
Kathrine Switzer inspiráló története sok nő számára nyitotta meg az utat a maratonfutás előtt.
1967-ben Kathrine Switzer történelmet írt azzal, hogy ő lett az első nő, aki hivatalos rajtszámmal futotta le a bostoni maratont. Ezt annak ellenére tette, hogy a verseny igazgatója megpróbálta eltávolítani a pályáról.
Switzer a női sportok harcosává, újságíróvá, íróvá és televíziós kommentátorrá vált. 1974-ben megnyerte a New York-i maratont, és vezette azt a kezdeményezést, amelynek célja a női maraton olimpiai sportággá válása volt.
Kathrine Switzer maratonfutó 70 évesen is aktív
Az amerikai hadsereg őrnagyának lánya, Kathrine Switzer 1947. január 5-én született a németországi Ambergben. 1949-ben családjával az Egyesült Államokba költözött, és Virginia államban, Fairfax megyében nőtt fel, ahol tinédzserként fedezte fel a sport iránti szenvedélyét. A gyeplabda és a kosárlabda mellett minden nap lefutott néhány kilométert, élvezve a mozgás adta erőt és önbizalmat.

Tanulmányait a Lynchburg College-ban kezdte, ahol az akkoriban nők számára elérhető rövid távú futóversenyeken indult. 1966-ban a Syracuse University-re iratkozott át, ahol a férfi terepfutócsapattal edzett, és egyre hosszabb távokat futott. Ekkor határozta el, hogy részt vesz a bostoni maratonon. Mivel a verseny szabályzata nem tiltotta kifejezetten a nők indulását, benevezett az 1967-es futamra „K. V. Switzer” néven, ahogyan egyébként is aláírta írásait. Switzer a 261-es rajtszámot viselte 1967. április 19-én, azon a havas napon, amely örökre megváltoztatta a női atlétika történetét. A húszéves újságíró hallgató nem akart politikai üzenetet közvetíteni – egyszerűen csak futni szeretett volna, és célba érni a híres versenyen.

Körülbelül hat kilométer után azonban a versenyigazgató, Jock Semple rátámadt, és azt kiáltotta: „Tűnj el a versenyemből, és add ide a rajtszámodat!” Switzert barátja, Tom Miller – későbbi férje – védte meg, aki útját állta Semple-nek. Az incidens mélyen megrázta Switzert, de nem adta fel: tovább futott, és végül teljesítette a maratont.
A Boston Maraton 1972-ben nyitotta meg kapuit a női futók előtt, és három évvel később Switzer 2:51:37-es idejével, egyéni csúcsot futva, a második helyen ért célba. 1977-ben megalapította az Avon International Running Circuitet, egy nemzetközi női futóverseny-sorozatot, amely fontos lépést jelentett a női maraton 1984-es olimpiai versenyszámmá válása felé. Az első olimpiai női maratonon, Los Angelesben, Switzer az ABC televíziós közvetítés kommentátora volt, és azóta is számos nagy tévécsatornán vezet futással kapcsolatos műsorokat.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
1997-ben jelent meg első könyve, Running and Walking for Women over 40 (Futás és gyaloglás 40 év feletti nőknek) címmel, majd 2007-ben adta ki önéletrajzát Marathon Woman címmel. Switzer ma is aktív futó. 2017-ben, történelmi futása 50. évfordulóján ismét rajthoz állt a bostoni maratonon. Pályafutása során számos elismerést kapott, köztük a New York State Regents Medal of Excellence-t és a Women’s Sports Foundation Billie Jean King-díját. Tagja a National Distance Running Hall of Fame-nek és a National Women’s Hall of Fame-nek, 2003-ban pedig a New York Road Runners az Abebe Bikila-díjjal tüntette ki a futósporthoz való kiemelkedő hozzájárulásáért.
60 éves kor felett ezeket soha nem szabadna csinálni: hasznos tanácsok
A nyugdíjas éveket nemcsak megélni, hanem jól megélni is lehet – de ehhez néhány dolgot jobb elengedni.
ElolvasomKépek: Getty Images Hungary
OLVASD EL EZT IS!














