A szűz királynő, aki utálta, ha túlöltözik: I. Erzsébet 2 ezer ruhát hagyott hátra

I. Erzsébet 1558-ban, 25 éves korában foglalta el a trónt. És bár a hatalomhoz vezető út számos nehézséget tartogatott számára, végül 45 évig irányította Angliát, ami az uralkodása alatt valódi kereskedelmi nagyhatalommá vált. 

A királynő hatása a korabeli divat alakulásában is megmutatkozott. Bár sosem állt különösebb szépség hírében, hatalmi pozíciójának köszönhetően öltözködésének, stílusának számos követője akadt. 

Többen utánozták a stílusát

Anglia királynőjeként I. Erzsébet volt a nemzet legtöbb hatalommal bíró személye, nem csoda, hogy ízlése meghatározta az 1500-as évek divatját is. Az udvarban a hozzá közel állók nem ritkán a levetett darabjait hordták, a többiek pedig igyekezték ellesni és utánozni a stílusát. Öltözködése nemcsak a nőkre volt hatással, hanem a férfiak megjelenését is befolyásolta: az udvartartásában lévő urak például fűzőt kezdtek viselni. 

I. Erzsébet megjelenése uralkodásának évtizedei alatt sokat formálódott: a kezdetben visszafogott, letisztult vonalvezetésű ruhákat az évek során felváltották a keskeny derekú, puffos ujjú, fodrokkal díszített kreációk. 

Megjelenésével üzent is

Megjelenése több dolgot is üzent: gazdagságról, tekintélyről és hatalomról tanúskodott, valamint függetlenségről is, ami kifejezetten fontos volt számára a „szűz királynő” imázsához is. Az uralkodó sosem házasodott meg, és gyermeke sem született, így alattvalóitól elvárta, hogy szűz királynőként tiszteljék. Ám több mint valószínű, hogy nem élt teljes önmegtartóztatásban, az utókor megőrizte egyes szeretőinek nevét, és vannak, akik tudni vélik, hogy törvénytelen gyermekei is születtek. I. Erzsébet az öltözködésével és a fenséges ékszereivel tehát az önállóságát is demonstrálta.

Fontosnak tartotta, hogy a környezetében mindenki a társadalmi rangjának megfelelő ruházatban jelenjen meg, azt pedig mindenki magától értetődőnek tartotta, hogy a királynőt tilos túlöltözni a hivatalos eseményeken.

Az öltözködés a társadalmi rangot tükrözte

Már Erzsébet édesapja, VIII. Henrik idejében napvilágot láttak olyan rendelkezések, amelyek az öltözködésre vonatkozó szabályokat is tartalmaztak. Egy 1574-es törvény értelmében csak a hercegnők, márkinők és grófnők viselhettek aranyszínű, valamint cobolyprémmel díszített ruhát. Az öltözködés kimondott, illetve ki nem mondott szabályai miatt jóformán egyetlen pillantásból meg lehetett állapítani az emberek társadalmi rangját.

A királynő pompás ruhák és ékszerek iránti rajongása persze közismertté vált, így újévi ajándékként is előszeretettel lepték meg szép holmikkal. Egy 1587-ben összeállított leltár 628 darab, a királynő tulajdonában lévő ékszerről számolt be, de a gardróbjáról is részletes nyilvántartást vezettek, halálakor több mint kétezer ruha volt a szekrényeiben. 

Sápadt arcbőr minden áron

A kor szépségideáljához szervesen hozzátartozott a sápadt arcszín. Az alabástromfehér arcbőr az előkelőséget és a gazdagságot szimbolizálta, hiszen tulajdonosának nem kellett a szabad levegőn, szélben és napsütésben munkát végeznie. Így aztán a nők semmitől sem riadtak vissza, hogy elérjék a hőn áhított árnyalatot. I. Erzsébet magas és feltűnő jelenség volt, természetesen fehér arcbőrrel és vöröses hajjal, ezeket a tulajdonságait pedig ki is hangsúlyozta.

A legnépszerűbb fehérítő ólom és ecet keverékéből készült. A szeplők és foltok eltüntetéséhez kutyult készítmények pedig gyakran tartalmaztak ként, terpentint és higanyt is. A mérgező összetevők amellett, hogy egészségkárosító hatással is bírtak, idővel elcsúfították a bőrt, a nők ezt nyers tojásfehérje kenegetésével, illetve még több veszélyes anyag felvitelével kívánták ellensúlyozni. Erzsébet 1562-ben átesett a himlőn, arcát hegek csúfították el, amit gondos fehérítéssel leplezett. 

A korban az ajkakat higany-szulfiddal pingálták pirosra, a bőrre pedig olykor hamis ereket is festettek, hogy nemes áttetszőségét hangsúlyozzák. Erzsébet legendás göndör, vörös fürtjei is kihívást jelentettek a hölgyek számára, divatba jöttek a hasonló küllemű parókák, amelyekhez élete vége felé már a királynő is folyamodott, hogy elfedje saját, egyre ritkuló frizuráját. Édességek iránti rajongása is megbosszulta magát: fogai elromlottak, kihullottak. Egyes asszonyok még ebben is utánozni próbálták uralkodójukat, ennek érdekében saját fogaikat festették feketére. A királynőről az utolsó években már erőteljesen idealizált portrék készültek. 1603 márciusában megbetegedett, március 24-én hunyt el. 

Japánban sokáig nem a hófehér mosoly volt az ideál 

Bár manapság az emberek azon igyekeznek, hogy minél fehérebb legyen a fogsoruk, nem mindig volt ez így. Évszázadokkal ezelőtt Délkelet-Ázsiában, a Csendes-óceán szigetei környékén és legfőképpen Japánban nem a ragyogó, hófehér mosoly számított igazán szépnek. A 18-19. században a férjezett nők, a 18. életévüket betöltött férjezetlen japán hölgyek, a gésák és a prostituáltak fogai voltak leginkább feketére festve.

(Borító- és ajánlóképek forrása: Getty Images Hungary. Képek forrása: Wikipédia/Közkincs, Getty Images Hungary.)

• divat
• szépség
• uralkodónő
• anglia
• i. erzsébet
• Szépség és divat