Több milliárd forint veszhet el így a családok kasszájából: mégis az egyik legnagyobb tabutémának számít

Az elmúlás kérdése tabu hazánkban, ritkán kerül szóba akkor, amikor ereje teljében aktívan éli az ember az életét. Az, hogy mi lesz az örökséggel, amit maga után hagy, sokakat foglalkoztat, de kevesen tesznek azért, hogy el is jusson az örökösökhöz. Ma már létezik olyan webes alkalmazás is, amelyet kifejezetten a tudatos örökségtervezésre hoztak létre a megálmodói. A Femina exkluzív interjújában Horváth Józseffel, a B120 Life Tresor alapítójával az örökösödés körüli hétköznapi problémákról és arról beszélgettünk, hogy miben nyújt segítséget az embereknek a platform.

Az örökség tervezése tudatosan

Az örökség körüli kérdések nem feltétlenül kell, hogy családi viták tárgyát képezzék. A B120 Life Tresor alkalmazás megálmodói szerint az élet minden részére kiterjedően lehet és érdemes is rendelkeznie annak, aki szeretné megkönnyíteni az örökösei életét.

A platformnak négy eleme van, melyek a tudatos örökségtervezésben segítenek eligazodni. A vagyontérképben meg lehet adni az örökséghez tartozó vagyonelemeket, és a tételekhez kiegészítő információk is adhatók. Ilyen például a bérbe adott lakásnál a bérleti szerződés, a közös mélygarázsnál a használt parkolóhely száma, vagy leírás a Lego-készletről, vintage ruháról vagy a dédnagymamától örökölt vázáról. 

- Én rögzítettem azt is, hogy a mérnöki kamara kötött rám egy biztosítást és ezzel kapcsolatban kihez forduljanak a gyerekek, mivel erről sem papír-, sem elektronikus szerződés nincs a birtokomban - mondja Horváth József, a B120 Life Tresor alapítója, akit az alkalmazással kapcsolatban kérdeztünk. 

Milyen megoldásokat kínál még a B120 Life Tresor?

- A webes applikáció lehetőséget nyújt a nem vagyonhoz kötött kívánságok leírására is, hogy milyen legyen a temetés, melyik gyermek őrizze tovább a családi fényképalbumot, mi legyen a háziállattal, vagy kiket értesítsenek a halálunkról, ha már mi nem leszünk. 

Olyan fontos kapcsolatokat is meg lehet adni, mint amilyen a saját cég vagy egyéni vállalkozás könyvelője, az ügyvéd, a barátok, akik segíteni tudnak majd, vagy a családtagok elérhetőségei. Közülük azokat is ki lehet választani, akiknek a platformon rögzített információkhoz hozzáférést szeretne az ember biztosítani.

Ezen kívül mód van arra is, hogy emléknapló készüljön. Most 100 kérdést tesz fel a rendszer a felhasználónak, melyekből az örökösök sok olyanra választ kaphatnak, amit a legtöbb ember elfelejt megkérdezni a szüleitől. Ezek között szerepel a gyerekkori kedvenc sütemény receptje, az első randevú leírása és a dédszülők sírhelye is.

Mesélne kicsit a saját hátteréről? Mi inspirálta arra, hogy a digitális örökségtervezés témájába kezdjen?

- 57 éves mérnök, igazságügyi szakértő vagyok. Pár évvel ezelőtt motorozni indultunk a feleségemmel, aki feltette azt a kérdést, hogy ha velünk történne valami, akkor a tinédzser gyerekeink tudnák-e hogy mit, hol találnak meg. Bankszámlák, biztosítások, a lakásunkkal kapcsolatos tennivalók. Mivel a válaszunk az volt, hogy nem, ezért elgondolkodtunk azon, hogy ezeket az információkat hogyan oszthatnánk meg velük.

Nemzetközi adatok szerint elképesztő összegek maradnak gazdátlanul világszerte. Mi ennek az oka?

- Nem egyetlen oka van. Egyrészt szerteágazó lett a hozzáférhető pénzügyi szolgáltatások kínálata. Például 20 évvel ezelőtt még különleges volt, ha valakinek van külföldi bankszámlája, ma pedig 2 millió magyar ember használ ilyen terméket. Másrészről a szerződéseink jelentős része digitálisan van csak meg, nem papír alapon, ezek megtalálása az örökösök számára nem egyszerű, és lehetnek baráti kölcsönök is, melyekről szerződést sem készítettünk csak szóban állapodtunk meg. Harmadrészt az örökösödéssel kapcsolatos megfelelő tudás és a pénzügyi tudatosság hiánya van jelen sokaknál. 

Magyarországon milyen nagyságrendű a probléma? Mi történik azzal a vagyonnal, ami örökös nélkül marad?

- Nincs pontos magyarországi adat, csak becslés: évente több millárd forint vagyon nem jut el az örökösökhöz. Ezek egy része nem vész el, csak függőben marad a sorsa: az ingatlan az elhunyt nevén marad, a bankszámla felelős őrzésbe kerül. Más része viszont elveszik, például egy életbiztosításnál jellemzően 3 éven belül kell jelentkeznie a kedvezményezettnek a kifizetési kéréssel, ha ez nem történik meg, akkor már nem jár neki a biztosítási összeg.

Milyen tipikus helyzetekben derül ki, hogy egy ingatlan, bankszámla vagy más vagyon évekig felhasználatlanul hever?

- A sok ismert példából kettőt említenék, mindkét esetben a véletlenen és a szerencsén múlt a vagyonhoz jutás.

Valakinek az édesapja kárpótlás során lett osztatlan közös tulajdonosa egy szántóföldnek. Halála után 8 évvel levél érkezett az apuka nevére, hogy fizesse be a telekadót, mert belterületbe vonták az ingatlant, és mivel már nem mezőgazdasági terület, ezért telekadót kell fizetni utána. A családban korábban senki sem hallott erről az ingatlanról.

Az örökös tudta, hogy édesanyja melyik bankban vezette a számláját, az ott lévő összeget meg is kapta. Azt azonban nem tudta, hogy édesanyja részvényt is vett, ami banki értékpapírszámlán volt. Szerencséjére édesanyja lakását még nem adta el, amikor eljött az osztalékfizetés ideje, akkor az elhunyt nevére egy levél érkezett, hogy fizetnék számára az osztalékot.

Ezek szerencsés esetek, hozzájutottak az örökösök a vagyonhoz, de csak jelentős késéssel és a póthagyatéki eljárás komoly költsége árán. Mindez elkerülhető, ha a hiánytalan információ az örökösök birtokában van.

Mennyire játszik szerepet a társadalmi tabu – a pénzről, halálról való nehéz kommunikáció – abban, hogy nincs időben rendezve az örökség?

- Nagyon. A legtöbben halogatják, mert úgy vélik az örökségtervezéssel közelebb kerülhetnek az elmúláshoz.

Pedig a tervezés nem a halálról szól, hanem az életről, arról, hogyan biztosítom, hogy a szeretteim a jövőben ne maradjanak bizonytalanságban.

Egyik legfontosabb feladatunknak érezzük, hogy a B120 LifeTresor alkalmazás kapcsán ezekről a tabutémákról kommunikáljunk a társadalomnak. Az applikáción belüli tudástárunk egy részét pszichológus írta, a jövőben pedig tervezünk más szakértőkkel is együttműködni.

Mit értünk pontosan örökségtervezés alatt? Milyen elemekből állhat össze egy tudatos tervezés?

- Ide tartozik minden olyan döntés és információ, amit szeretnénk átadni: értékek, szerződések, személyes üzenetek, családi fotók, szellemi örökség, visszaemlékezések. Egy teljes kép, amiben a pénzügyi és érzelmi örökség is benne van.

Hogyan segíthet az örökségtervezés elkerülni a családi vitákat és a hosszadalmas jogi procedúrákat?

- Ha minden világosan rögzítve van, nincs találgatás. Nem a gyászoló családtagoknak kell kitalálni, mit akartunk. A családtagok sokszor hiányosan és másképp emlékeznek arra, mit akart a szerettük. Ez rengeteg feszültségtől kímél meg mindenkit, és az ügyintézés is gördülékenyebb.

Mikor érdemes elkezdeni? Sokan úgy gondolják, ez csak időseknek vagy betegeknek aktuális.

- Kutatásainkból az derült ki, hogy az első gyermek megszületése egy határpont, amikor elgondolkodnak az emberek, hogy mi is lesz majd, ha ők nem lesznek. A mi jelenlegi felhasználóink 70 %-a 60 év alatti.

Egy kisgyermekes család számára milyen különleges szempontokat kell figyelembe venni örökségtervezéskor?

- Legfontosabb a gyám és a vagyonkezelő kijelölése. Ez döntő jelentőségű lehet, ha tragédia történik. De ide tartozik az is, hogy milyen nevelési értékeket, útmutatásokat szeretnénk hátrahagyni a gyermekeinknek. 

Mi történik ma Magyarországon jogilag, ha a szülőkkel tragédia történik, és nincs előre rögzítve sem gyám, sem vagyonkezelő?

- A gyámhatóság dönt, kihez kerül a gyermek, és ki kezeli a vagyont. Ez azonban nem biztos, hogy egybeesik a szülők szándékaival. Sokszor így születnek a családi konfliktusok.

Hogyan segíthet a tervezés abban, hogy a gyermek ne csak anyagi biztonságot kapjon, hanem értékeket, hagyományokat, útmutatást is?

- A vagyon mellett átadhatjuk az üzeneteinket, a családi történeteket, fényképeket is. Ezek sokszor fontosabbak, mint a pénz. A B120 LifeTresor egyik különlegessége, hogy lehetőséget ad erre is.

Miben más a digitális örökségtervezés, mint a hagyományos jogi lépések?

- Egyrészt sokkal több, mint egy végrendelet, hiszen nem csak a vagyonelemek megnevezését tudom megadni, hanem az azokkal való tennivalókat is, illetve ott vannak az előbb említett, nem vagyonhoz kötött információk. Másrészt bármikor tudom módosítani, naprakészen tarthatom az információkat többletköltség nélkül. Harmadrészt ha valaki nem akarja eltéríteni a törvényes öröklési rendet, akkor

az örököseinek a legfontosabb az, hogy az információkat teljes körűen megkapják, ezért nem szükséges más jogi lépéseket tenniük, elég a sokkal olcsóbb applikációnkat használni.

Mennyire biztonságos adatvédelmi és jogi szempontból egy ilyen platform használata?

- Mielőtt a pontos funkcióit kitaláltuk az alkalmazásnak leszögeztük, hogy az elérhető legmagasabb biztonsági szintre törekszünk. Például nem tárolunk semmilyen adatot a felhasználó eszközén, minden információ titkosított csatornán utazik a szerverünk és a felhasználó között, az adatok a szerverünkön titkosítva vannak, a személyes adatok például a név vagy az email cím nem abban az adatbázisban vannak, ahol a vagyonnal kapcsolatos adatok, így például mi magunk sem ismerjük, hogy az adott felhasználónkhoz mely vagyonelemek tartoznak.

A rendszert egy svájci IT biztonsággal foglalkozó (köznyelvben etikus hekker) céggel ellenőriztettük, és tőlük kaptunk egy igazolást, hogy megfelelünk a nemzetközi sztenderdeknek.

Ha valaki most szeretné elkezdeni az örökségtervezést, mik az első, legfontosabb lépések?

- Először gyűjtse össze, milyen vagyontárgyai vannak, kezdve az ingatlantól a bélyeggyűjteményen át egészen a kézzel írt szakácskönyvig.

Aztán gondolja végig, hogy ha ő hirtelen nem lenne, akkor a gyerekeknek, örökösöknek vagy családtagoknak milyen dolgokat kell elintézniük,

a mérőóra átírástól kezdve a temetés megszervezésén keresztül a céges ügyek intézéséig, és találja ki, ezekhez milyen információkat kell biztosítani. Aztán jöhetnek a nem vagyonhoz kötődő ügyek. El lehet készíteni a listát kockás papíron is, de a B120 LifeTresor applikáció ehhez strukturált felületet biztosít, ahol lépésről lépésre lehet haladni.

Van-e olyan alapvető dokumentum vagy döntés, amit minden szülőnek érdemes rögzíteni?

- Az első a gyám kijelölése. Ez egy hivatalos nyilatkozat arról, hogy ki viselje gondját a kiskorú gyermekeinek, ha mindkét szülővel történne valami. Ezt közokiratba szükséges foglalni. 

A második a pénzügyi gondoskodás. Fontos rögzíteni, hogy milyen anyagi források, például életbiztosítás, bankszámla, befektetések állnak rendelkezésre a gyermekek felneveléséhez, és ki kezelje ezeket a vagyonelemeket a nagykorúság elérésig.

A platformunkon ezeknek a dokumentumoknak a másolatát és a velük kapcsolatos instrukciókat is biztonságban el lehet helyezni a kijelölt gyám vagy a vagyonkezelő számára.

Milyen hibákat érdemes elkerülni, ha valaki tudatosan szeretné rendezni az örökségét?

- A legnagyobb hiba a halogatás. A másik hiba, ha valaki csak a vagyonról gondoskodik, de az érzelmi örökséget, a családi értékeket nem hagyja hátra. A harmadik pedig a "fióknak írás": ha minden információ szétszórva marad, ha a fontos információk egy elzárt helyen vannak, amiről senki nem tud, szinte mintha nem is léteznének. Pont ezeknek a hibáknak az elkerülésére alkottuk meg a B120 LifeTresor alkalmazást.

Fotó: Horváth József/Getty Images Hungary

• örökség
• tervezés
• digitális
• exkluzív
• interjú
• öröklés
• hagyaték
• eljárás
• alkalmazás
• online
• vagyon
• Otthon