„Karácsony nélkülem”: új trend terjed világszerte, és szomorú okai is vannak

Bár számos olyan hely létezik a földön, ahol üldöztetés jár érte, és még csak megemlíteni sem szabad, becslések szerint világszerte körülbelül kétmilliárd ember ünnepli a karácsonyt, az azonban, hogy mit értünk ünneplés alatt, igencsak eltérő lehet.

Többféle statisztika is létezik, mely alapján az említett, becsült szám megállapítható, ezek egyike szerint az összlakossághoz képest ilyen arányban vannak jelen a keresztények, ez azonban megtévesztő lehet, közülük ugyanis nem mindenki gyakorolja a vallást, sőt, azok közül sem feltétlenül ünnepel mindenki, aki igen, nem beszélve arról, hogy szekularizált mivolta miatt nem is feltétlenül köthető minden esetben a hit meglétéhez.

Akárhogy is, ahány ember, a karácsony annyiféle jelentést hordozhat: van, aki minden külsőségtől mentesen Jézus születését ünnepli, van, aki a szeretetet és az összetartozást, van, aki mindezzel együtt vagy ezek hiányában is rajong a vele járó ünnepi hangulatért, ugyanakkor egyre többen adnak hangot annak is, hogy szorongással néznek elébe, és legszívesebben kihagynák az évből ezt a pár napot. 

És persze akadnak, akik nemcsak hangot adnak mindennek, de tiltakozásként vagy saját nyugalmuk érdekében lemondanak a karácsony minden velejárójáról. Többek közt nekik köszönhető a Christmas without me, vagyis a karácsony, nélkülem kifejezés terjedése is, mely a tudatos kimaradásra utal, ugyanakkor nem ez az egyetlen ok, ami távol tarthat valakit attól, hogy ünnepeljen.

Vallási okok is szerepet játszhatnak

A karácsony a kereszténység második legnagyobb ünnepe, a keresztény vallás azonban csak egy az öt nagy világvallás közül, az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus és a judaizmus egyáltalán nem tartja számon, és követői sem ünneplik. Az ateisták részéről is gyakori a figyelmen kívül hagyása, ugyanakkor a keresztények között sem mindenki ért egyet az ünnepléssel abban a formában, ahogy az ma jellemző.

Mint ahogy a 17. századi Anglia puritán mozgalmának vezetője, Oliver Cromwell minden karácsonnyal kapcsolatos ünneplést törvénytelennek minősített túlzottan világias és pogánynak ható motívumai miatt, a hívő keresztények között ma is vannak, akik egyetértenek ezzel. Érveik szerint a decemberi ünnep a pogány hagyományok újrahasznosítása, mely nem méltó Krisztus emlékéhez, és arra is gyakran hivatkoznak, hogy Jézus arra kérte tanítványait, hogy haláláról emlékezzenek meg, születéséről pedig nem ejtett szót a Biblia szerint.

Napjaink karácsonyát csak a fogyasztás vezérli?

Némiképp a hívők előbbi véleményéhez is kapcsolódik, de önálló lábon is megáll az érvelés, miszerint bárkinek bármit jelentsen is a karácsony eredeti üzenete, mai formája nemcsak, hogy szekularizált, de sekélyes, materialista, túlságosan kereskedelmi és fogyasztásvezérelt is. 

Eszerint, bár az egyes országokon belüli éves kereskedelmi költések szerves részét garantálják a lakosság karácsony előtti kiadásai, emellett hatalmas bevételeket a különféle cégeknek, vagy akár csak a reklám- és filmipar szereplőinek, a fogyasztók részéről mindez olyan komoly stressz- és szorongásforrássá válhat, amitől messzebb nem is állhatna az ünnep valódi üzenete.

Az elmúlt évek egy magyar kutatása szerint a fiatal felnőttek számára a karácsony előtti szorongás egyik főbb forrását a vélt vagy valós elvárások, a korai marketing és az ünnep materiális vonatkozása jelentik, többek közt a kötelező ajándékozás, a fogyasztói társadalom nyomása miatti költekezés és az ünnep elüzletiesedése.

Nem véletlen, hogy egyre többen vannak, akik mindettől megcsömörlötten úgy döntenek, a minimalista életstílus, a fogyasztói kultúrával való szembenállás vagy épp a környezetvédelem jegyében egyáltalán, vagy legalábbis a jellegzetes külsőségek formájában nem ünneplik a karácsonyt.

A személyes okok gyakran még szomorúbbak

Nincs szerencsésebb ember annál, akinek a karácsony gyerekként is maga volt a csoda, felnőttként pedig nem csak a régi, csupán kissé ráncosabb arcok mosolyognak rá a fa körül, de újabb generációval kibővült családjának is továbbadhatja a varázslatot. Sajnos azonban nem mindenkinek vannak kellemes emlékei, sokak számára jelent egyet az ünnep a konfliktusokkal, veszekedésekkel és nehéz érzésekkel terhelt, feszült és mérgező légkörrel, amitől joggal szabadulnának.

Sokan érzik úgy, hogy ünneplés nélkül nem csak az idegrendszerüket kímélik meg, de rengeteg időt és pénzt is megspórolhatnak, mindemellett nem lehet megfeledkezni azokról sem, akik magányosak, vagy olyan veszteségekből próbálnak épp talpra állni, melyek után úgy érzik, semmi sem lesz már ugyanolyan, ünnepelni pedig nemcsak fájdalmas, de lehetetlen volna.

A tisztelet és a megértés már maga az ünnep

Bárhogy viszonyuljon is valaki a karácsonyhoz, az érzéseinek bagatellizálása és érvénytelenítése nem megoldás, ami ugyanúgy igaz akkor is, ha valakinek az év legszentebb időszakát jelenti ez az ünnep, és akkor is, ha tudomást sem akar venni róla. 

A gúnyos megjegyzések és a provokáció helyett az empátia és a megértés sokkal hatékonyabb fegyver, és bár kiemelten fontos a határhúzás, eltérő vélemények esetén, ha különösen fontos, szívünknek kedves emberekről van szó, a kompromisszumkészség is legalább olyan lényeges.

Az egymásra való odafigyelés, a tisztelet és a megértés sem kevesebb, mint amit a karácsony eredeti üzenete jelenteni próbál, elcsendesedni, várakozni, odafordulni pedig a külső elvárásoknak való megfelelés nélkül is lehet, csakúgy, mint olyan régi-új, közös rituálékat megalkotni, melyek mentén mindenki fontosnak érezheti magát.

Képek: Getty Images Hungary.

• ünnep
• vallás
• szorongás
• magány
• karácsonyi készülődés
• karácsonyi hagyomány
• Karácsony