A II. világháború leghíresebb kémnője, a Gestapo legkeresettebb személye volt: vérdíjat is kitűztek Nancy Wake fejére

A Fehér Egér néven ismert, rettenthetetlen kémnő hihetetlen bátorsággal és vakmerőséggel hajtotta végre a legveszélyesebb feladatokat is.

A kémnő, Nancy Wake
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Nancy Wake nővérként, majd újságíróként kezdte karrierjét, életét azonban teljesen megváltoztatta az, hogy tanúja volt a nácizmus úttörésének, valamint Hitler hatalomra jutásának. Elborzasztották a németek tettei, és úgy döntött, nem nézheti őket tétlenül.

Kezdetben tudósítóként tevékenykedett, később viszont a francia ellenállás tagja lett. Férfiakat megszégyenítő erővel, kitartással és bátorsággal hajtotta végre az életveszélyes küldetéseket, és bár a Gestapo legkeresettebb személyévé vált, mindig ki tudta játszani őket. A Fehér Egérként ismertté vált kémnő több kitüntetést is kapott a II. világháború alatt végzett munkájáért.

Nővérből lett újságíró, majd kémnő

1912-ben született Új-Zélandon, a hat testvér közül ő volt a legfiatalabb. Családjával később Ausztráliába költöztek, és Sydney-ben telepedtek le. Édesapja hamarosan visszatért szülővárosukba, így anyjuk, Ella Wake egyedül nevelte fel a gyermekeket. Nancy 16 éves volt, amikor elszökött otthonról, majd nővérnek állt, ezt követően pedig a nagynénjétől örökölt pénzből New Yorkba és Londonba utazott, és újságírónak tanult. Az 1930-as években Párizsban dolgozott tudósítóként, tanúja volt Hitler és a náci mozgalom felemelkedésének, valamint a zsidók bántalmazásának.

1937-ben ismerkedett meg a gazdag francia üzletemberrel, Henri Edmond Fioccával, két évvel később pedig össze is házasodtak. A háború kitörésekor Marseille-ben éltek, és mindketten aktív szerepet vállaltak a francia ellenállásban. Nancy először futári, hírvivői szerepet töltött be, és bár a Gestapo hamar felfigyelt rá, egyszerűen nem tudták elfogni. Részt vett szabotázsakciókban, majd kémként tevékenykedett, élete állandó veszélyben volt. A németek kétségbeesetten próbálták elfogni, 5 millió frankos vérdíjat tűztek a fejére, és ő lett a Gestapo legkeresettebb személye. Ám a Fehér Egér becenevet kapott hölgy mindig kicsúszott a markukból.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Vérdíjat tűztek a fejére, de sosem kapták el

A britek arra is kiképezték, hogy puszta kézzel öljön, karatemozdulatokat tanult, valamint az ejtőernyő és a gépfegyver használatát is elsajátította. Elképesztően bátor, erős és okos asszony volt, és egyben ő volt a legnőiesebb harcos kém is: sehová nem utazott imádott Chanel rúzsa, arckrémje és vörös szaténpárnája nélkül.  

1943-ban letartóztatták, de négy nappal később szabadon kellett engedniük, ő pedig a Pireneusokon át Spanyolországba, majd Angliába szökött. Itt a Churchill által vezetett Special Operations Executive, azaz a Különleges Hadműveletek Végrehajtó Egységének tagja lett. Ugyanebben az évben szörnyű tragédia érte, ám ő erről a háború végéig nem értesült: a Gestapo elfogta férjét, megkínozták, majd megölték, mert nem volt hajlandó feladni feleségét.

1944-ben Nancy ejtőernyővel ereszkedett le Franciaországba, így szállított fegyvereket az ellenállóknak. A rettenthetetlen asszony, volt, hogy puszta kézzel ölt meg nácikat, összesen több mint ezer német katonával végzett. Egyszer egy 72 órás bicikliutat tett meg ellenséges területen azért, hogy fontos információkhoz juthasson, és helyreállíthassa a Londonnal való rádiókapcsolatot. Ha kellett, kemény, kíméletlen döntéseket hozott, életveszélyes küldetésekben vett részt, a Gestapo számára pedig nemcsak a legkeresettebb, hanem a legmisztikusabb személy is lett, ugyanis zseniálisan cselezte ki őket, és mesterien rejtőzött, menekült el előlük.

Egy, a Gestapo központjára mért rajtaütés során 38 emberrel végzett. Amikor tudomására jutott, hogy a férfiak fogva tartanak három lányt, és szexuálisan bántalmazzák, kihasználják őket, azonnal az elengedésükre kényszerítette őket. Észrevette azonban, hogy az egyikük német kém, ezért kíméletlenül kivégeztette. 2001-ben egy ausztrál újságnak azt nyilatkozta: ő maga nem volt egy kedves, jó ember, és nem viselte meg nagyon a nő halála, ugyanis nem szenvedett, és ha ezt nem teszi meg, rá sokkal szörnyűbb sors várt volna. Sokszor került borzasztóan nehéz helyzetbe, de mindig próbálta a legjobb döntést hozni. Nancy Wake nem kímélte az ellenséget.

Élete a háború után

A kémnő a háború után értesült arról, hogy férjét kivégezték, a történtek nagyon megviselték, és soha nem bocsájtotta ezt meg magának. Később visszaköltözött Ausztráliába, és politikai pályára akart lépni liberális jelöltként, de nem sikerült mandátumot szereznie. Hamarosan ismét Angliába utazott, majd a brit hírszerzésnek dolgozott. 1957-ben feleségül ment egy korábbi pilótához, John Forwardhoz, aki 1997-ben hunyt el. 1985-ben emlékiratai mellett két életrajz is készült róla, illetve az 1980-as évek végén egy televíziós minisorozat is bemutatta életét.

Nancy Wake utolsó éveit egy idősek otthonában töltötte, és 2011-ben, 98 évesen hunyt el. Világháborús tevékenységét több kitüntetéssel jutalmazták: elnyerte a George Medalt 1945-ben, megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét, az amerikai Szabadság-érdemrendet, valamint az ausztrál Companion of the Order of Australia nevű, civileknek adományozható legmagasabb rangú állami kitüntetést is.

Egy szovjet kémnő csábította el Einsteint

Albert Einsteinnek, a 20. század legnagyobb tudósának munkásságát mindenki ismeri, magánélete viszont kevésbé került reflektorfénybe. Először Mileva Marićot vette feleségül, de végül 1919-ben elváltak, ő pedig még ebben az évben elvette saját unokatestvérét, Elsa Löwenthalt, aki 1936-ban hunyt el. Párja halála után Einstein egy szovjet nővel kezdett viszonyt, aki mint kiderült, valójában kém volt, és információkat akart kicsalni a tudósból.

Albert Einsteint egy férjezett szovjet kémnő csábította el: Margarita Konenkovával később is sokáig leveleztek

Einstein teljesen beleszeretett a szovjet kémnőbe, aki eredetileg csak azért kezdett vele viszonyt, hogy információkhoz juthasson.

Elolvasom
Ezt is szeretjük