A manipulátorok 6 leggyakoribb megtévesztő taktikája – Ezeknek mindenki bedől, ha nem ismeri őket

A manipulátorok – legyenek barátok, családtagok, munkatársak vagy partnerek – általában nem „gonoszak” a klasszikus értelemben. A taktikáik sokszor berögzült túlélési stratégiák, amiket hatékonynak tapasztaltak. De ettől még mérgezőek lehetnek. Különösen veszélyes, hogy ezek a viselkedésformák sokszor nagyon meggyőzőek és elsőre ártalmatlannak tűnnek.

Na de melyek azok a megtévesztő taktikák, amelyekre figyelni kell? A viselkedéskutatók több modellt is kidolgoztak - többek közt ezeket is sorra veszi Laura Dodsworth és Patrick Fagan Manipuláció – Ismerd fel, védd ki! című könyvében. Ebből válogattuk most ki mi is a legfőbb módszereiket.

A manipulátorok megtévesztő taktikái

A társadalmi bizonyíték 

Az emberi lények szociális állatok, akik törzsekben fejlődtek. Ennek eredményeképp hajlamosak vagyunk követni a tömeget. Ennek evolúciós magyarázata is van: nincs időnk vagy energiánk minden döntést részletesen végiggondolni, és ha valaki más tesz valamit, az valószínűleg úgy helyes. Ha mindenki üvöltve menekül, jó eséllyel neked is tanácsos azt tenned.

Ez az ösztön hozza létre az "utánfutóhatást" a választások alkalmával - amikor a kedvező korai becslések még tovább növelik a jelöltre adott szavazatok számát, már ahol ez legális - és a pénzügyi piacokon - ahol a kriptovaluták sikere vagy bukása múlik a látszólagos népszerűségen.

A hiány elve

A hiány arra a tényre utal, hogy sokkal többre becsülünk valamit, ha hiány van belőle. Evolúciós szempontból ez is jól megindokolható: a leghidegebb telekre élelmiszert kellett felhalmoznunk a túlélés érdekében. Egy tanulmány szerint ez az oka annak, hogy az embereknek sokkal jobban ízlik a süti, ha az a legutolsó a dobozban.

A rokonszenv elve

Ez arra a tendenciára utal, hogy könnyebben meggyőzhetnek minket olyan emberek, akiket kedvelünk: szeretjük azokat az embereket, akik vonzóak, ismerősek vagy hozzánk hasonlóak. A kutatások szerint például a vonzó emberekre kevésbé szigorú büntetést mértek ki a bírók, és a legjóképűbb dolgozók a munkahelyen átlagosan öt százalékkal többet keresnek, míg a "legcsúnyábbak" hét-kilenc százalékkal kevesebbet.

A kölcsönösség elve

A kölcsönösség elve az a hajlamunk, hogy engedelmeskedjünk annak, akinek a lekötelezettjének érezzük magunkat. Mivel közösségi lények vagyunk, a kiközösítést kockáztatjuk, ha csak elveszünk a csordától, és nem adunk vissza semmit. A nagy márkák a kölcsönösség miatt osztogatnak ingyenes ajándékokat, a kormányok pedig különféle kedvezményeket a szavazóknak - így sokkal nagyobb esélyekkel teljesítjük a kéréseiket.

Elköteleződés és következetesség

Ez arra a tendenciára utal, hogy teljesítsünk egy kérést, ha már elköteleződtünk az irányában. Ennek több oka is van. Az első, hogy mivel társasági lények vagyunk, a kiközösítést kockáztatjuk, ha nem tesszük meg, amit ígértünk. A második, hogy nem szeretjük elveszíteni a befektetéseinket. 

A tekintély elve

A világ zűrzavaros, kaotikus hely, az univerzumban végtelen mennyiségű az információ, és a mi apró elménk képtelen mindezt feldolgozni. Nincs elég időnk és agyi kapacitásunk, hogy mindent racionálisan átgondoljunk, ezért más emberekre hagyatkozunk magyarázatért. A tekintély miatt van olyan nagy hatásuk az ajánlóleveleknek, a bizonyítványoknak és a kitüntetéseknek is.

Összefoglalva tehát a fenti technikákat nagyszerűen lehet alkalmazni az ösztönzéseknél: ezek az apró környezeti változások komoly hatással lehetnek a viselkedésre.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• manipuláció
• manipulátor
• befolyásolás
• taktika
• könyv
• könyvajánló
• Lélek&Test