Miért visszautasíthatatlan az egyéjszakás nő?

Ágyak, kocsmák, koleszok, konyhák, fesztiválok bokrai – bár mesélni tudnátok! Egyéjszakás kalandok, ti priznicei az altesti hevülésnek – bár lennétek többen!

Fel, vörösök!

Hogy mi a jó az egyéjszakás nőben? Hát, nagyjából, hogy van. Hogy állítólag létezik. Egzisztál. Piheg, és a hasán, a köldök fölött bájos kis pihék mocorognak a huzatban.

Az egyéjszakás asszonyban az a rendkívüli, hogy minden rendreutasítás, minden nevelési stratégia, minden próbája a vágy kiölésének nála láthatóan kudarcot vallott. Lám, a nunira sem lehet csak úgy pórázt kötni! A katolikus bűntudat csak pislog, hogy nocsak: a lányok is élvezik a szexet! Pajtások, hát hurrá!

Minek hoztatok neki balzsamot? Megharaphatja!

Az egyéjszakás nő, az jobb, mint a kalmopyrin. Egyáltalában, az orvostudomány jelenlegi állása szerint a szerelmi lázak és búbánatok gyógyítására nincsen nála édesebb pirula. Az egyéjszakás nő egyszerre anya és barát, gyóntató és gyónnivaló. Balzsama a szerelmi harcok frontján meggyötört, netalántán amputált szívnek. Önbizalom- és hímtaggerjesztő csodalény. Már-már angyal – csak, ellentétben velük, nem biztos, hogy létezik. A kevésbé szerencsés férfiak számára legalábbis megpuhult mézeskalácsnyi idea marad csupán.

A szépség definíciója

Kell valami együttállás, hogy mikor épp nem ügyelik a farkasok, a déren túlról, a fűszagú végekről ide tudjon szökni: a füstös kiskocsmák szagával elkeveredett, használt horgászhorog-ízű búbánat elegye talán. De ami biztos: az egyéjszakás asszony mindig a semmiből jön. Megjelenik. Felbukkan. Ott van abban a társaságban, kikkel az ember bút felejteni indult, és figyel. És mosolyog, a szeme fekete, a keble dús. A neve lehet bármi, Eszter vagy Zsófi vagy Judit vagy Ági, de két pálinka után, mikor a zenegép muzsikába kezd, biztosan ő ül oda hozzád, és te már csak arra ébredsz – nyilván mézzel kente le a szemedet, hát azért nem emlékszel! –, hogy az ágyában vagytok, valami albérletben, a Meggyfa utca 17. szám alatt.

Az egyéjszakás asszony, és ez bizonyos brit tudósok szerint kétségtelen: mindig olyan utcában üti fel a sátrát, amely gyümölcsnevet visel.

És még?

Nincs kötelesség, nincs kötelezettség: vadulás van. Ruhaszaggatás. Felejtés; az önbizalom fogja a papírtrombitát, és lagzit tart a mell aljában.

Az egyéjszakás asszony nem kér számon semmit. Hiába, no: adni született. Előfordulhat persze, hogy reggel felemleget holmi telefonszámcserét, de az okos faszi tudja, hogy bizony csak cselvetés az, semmi más!

Tündértrükk, boszorkány-bizera. És ezért hamisat ad meg, vagy meg sem adja, hát mi sem vagyunk hülyék! Aztán pedig hazaindul, a kora hajnali napfény összeborzolja a haját, a hasában elégedetten ül le a párizsi az unikum mellé, és amikor a pasi lopva hátrapislog, annak a gyümölcsnevű utcának, nohát: már híre-hamva sincs. Mintha nem is lett volna. Hát hallottak már ilyet?

• szex
• adamik zsolt
• egyéjszakás
• férfivágy
• erotikus
• pasiszemszög
• Lélek&Test