Több ezer szülő rágódik most ezen: mikor kell a plusz egy év ovi?

Sokszor nehéz szülőként eldönteni, hogy menjen iskolába vagy maradjon még egy évet óvodában az a nagycsoportos gyerek, aki a követező tanév megkezdése előtt ünnepli a 6. születésnapját. Hiszen legtöbbször bizonyos nézőpontból érett az iskolára, míg más oldalról közelítve nem. Hogy milyen szempontok figyelembe vételével hozhat jó döntést ebben a kérdésben a szülő, arról Teveliné Horváth Melinda okleveles pszichológussal, iskola- és sportpszichológussal beszélgettünk.

Mikor kell a plusz egy év óvoda?

Ha a szülő azt szeretné, hogy nagycsoportos gyermeke, aki 2026. augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, jövőre még egy évet maradhasson óvodába, most ősszel be kell szereznie azokat a szakvéleményeket, mellyel az Oktatási Hivatalnál januárban kérvényezheti az iskolakezdés halasztását. Az Oktatási Hivatal fogja elbírálni a szakvélemények alapján, hogy maradhat-e még egy évet óvodában a gyermek.

Régi hiedelem, hogy ha egy gyerek 5 éves múlt és érdeklik a betűk, számok, kicsit tud már olvasni, számolni, az egyértelműen annak jele, hogy 6 évesen mehet majd iskolába. Valójában nem ennyire egyértelmű a helyzet.

- Sok szülő számára mérföldkő, amikor gyermeke betölti az 5. életévét, és érdeklődni kezd a betűk, számok világa iránt. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés: „Ha a gyerekem már olvasgat és számolgat, akkor készen áll az iskolára?” A válasz azonban korántsem ilyen egyszerű. Az iskolaérettség ugyanis sokkal összetettebb dolog annál, mint hogy egy gyermek felismeri-e a betűket vagy össze tud-e adni néhány számot – kezdi Teveliné Horváth Melinda.

A betűk és számok iránti érdeklődés valóban lehet egy fejlett értelmi képesség jele, de az iskolaérettség nem csupán kognitív, hanem érzelmi, szociális és testi érettség is.

- Egy iskolaérett gyermek képes: figyelmét tartósan fenntartani egy számára kevésbé izgalmas feladaton is; frusztrációt elviselni, ha valami nem sikerül elsőre; csoportban együttműködni, szabályokat követni, konfliktusokat kezelni; testileg is elég fejlett ahhoz, hogy például hosszabb ideig üljön, kézizmai bírják az írást, mozgáskoordinációja megfelelő legyen.

Iskolaérettség: fontos szempontok

Hogy szülőként milyen szempontokat érdemes végiggondolnunk, amikor azon töprengünk, a gyerekünk megkezdje-e a következő szeptemberben 6 évesen az általános iskolát vagy maradjon még egy évet óvodában, arról Teveliné Horváth Melinda a követezőket mondja.

- Amikor azon gondolkodunk, hogy gyermekünk kezdje-e meg az iskolát 6 évesen vagy maradjon még egy évet az óvodában, érdemes szülőként a következő területeket végiggondolni:

• érzelmi érettség – pl. önkontroll, felelősségvállalás, empátia
• szociális készségek – pl. feladattudat, másokkal való együttműködés, önálló munkavégzés képessége
• figyelem és önfegyelem - pl. Képes-e fenntartani, akaratlagosan irányítani a figyelmét? Mennyire tudja kontrollálni az érzelmi reakcióit?
• testi fejlettség – pl. Egy gyenge testalkatú, magasságban és súlyban kotrásaihoz képest elmaradt gyermek számára már az iskolatáska cipelése is kihívást jelenthet.
• motiváció és kíváncsiság – pl. Érdeklődjön az őt körülvevő világ, az óvodában/iskolában tanultak iránt.

- Ha a gyermek ezeken a területekben még nem elég érett, az iskola kezdete nehéz élmény lehet számára, ami önbizalomvesztéshez, szorongáshoz, tanulási nehézségekhez is vezethet. Ilyenkor egy plusz óvodai év nem „visszatartás”, hanem tudatos támogatás.

Most kell eldöntenem

Mivel a hosszabbítási kérelmet januárban le kell adni, de az iskola csak nyolc hónappal később, szeptemberben kezdődik, sok szülőt aggaszt, hogy esetleg gyermeke ez idő alatt fejlődik annyit, hogy mégis mehetne iskolába. A kérdésre, hogy származhat-e hátránya a gyereknek abból, ha iskolaéretten plusz egy évet marad az óvodában, Teveliné Horváth Melinda a következő választ adta:

- Sok szülő fél attól, hogy ha gyermekét „túl sokáig” tartja óvodában, az unatkozni fog, vagy hátrányba kerül majd később. A tapasztalatok szerint azonban gyakran épp ellenkezőleg: a plusz év alatt a gyermek megerősödik minden területen, így amikor iskolába megy, magabiztosabban, sikeresebben kezd. Az iskolai évek alatt nem az számít, hogy ki hány évesen kezdett, hanem az, hogy mennyire tud lépést tartani az elvárásokkal és élvezni a tanulást.

A legtöbb gyerek az utolsó óvodai évben nem „visszafejlődik”, hanem játékos formában mélyíti el azokat a készségeket, amelyekre az iskolában szüksége lesz.

- Az iskolaérettség sokkal több, mint betűk és számok ismerete - egy összetett testi, lelki és szociális érettségi szint. Ha egy gyermek még nem áll készen minden területen, egy plusz óvodai év nem hátrány, hanem ajándék: lehetőséget ad arra, hogy erősebben, magabiztosabban és boldogabban kezdje meg az iskolát. A legfontosabb, amit szülőként tehetünk, hogy nem a naptárhoz vagy mások véleményéhez igazodunk, hanem gyermekünk egyéni fejlődési útját tartjuk szem előtt - javasolja Teveliné Horváth Melinda.

Fotó: Getty Images

• iskolakezdés
• óvoda
• oktatási hivatal
• teveliné horváth melinda
• iskolaérettség
• pszichológus
• Gyerek