Így hat a gyerek agyára, ha idegen nyelvet tanul - Nem csak a gondolkodása javul

Közismert, hogy a gyerekek jóval könnyebben sajátítják el a nyelveket, mint a felnőttek. Nem meglepő, hiszen a kicsik agya az egyedüli olyan szerv, ami az első években döbbenetes sebességgel fejlődik: mire elérik az egyéves kort, az agyuk mérete megduplázódik, hároméves korukra már végleges méretének 80%-át teszi ki, és kétszer olyan aktív, mint a felnőtteké.

Nyelvtanulásnál kétféle folyamat különböztethető meg: az implicit és explicit tanulás. Míg utóbbinál tudatosan törekszünk például egy adott tananyag memorizálására, addig a kisgyerekek inkább implicit módon, azaz kevésbé tudatosan sajátítanak el például egy idegen nyelvet pusztán azáltal, hogy hallgatják a környezetüket.

Mi történik az agyban a nyelv elsajátítása közben?

Az, hogy mennyi idősen kezdi el egy gyermek az első idegen nyelvét tanulni, nagyban befolyásolja az agyszerkezetet. A csecsemőkor utáni idegennyelv-tanulás során a szürkeállomány térfogatának növekedése látszik. Új idegsejtek és neuronkapcsolatok kialakulását eredményezi, ebben a korban a legtöbb, másodpercenként legalább egymillió új neurális kapcsolat jön létre. A neuronok szinapszisokkal csatlakoznak egymáshoz: ezek az idegsejtek közötti együttműködések, a sejtek közötti egyirányú információátvitel eszközei, amelyek a nyelvtanulásban igénybe vett területeken növekszenek. Sűrűsödnek az agykéregrostok is, ezáltal több információátvitelt biztosítanak, így az agy teljesítménye növekszik, a gyermek gondolkodása javul.

Egy új nyelv tanulásakor érdekes módon az agy külön területen tárolja azt. Míg az anyanyelv a megfelelő agyterület szinte egész részét elfoglalja, addig egy új nyelv elsajátításakor az agy egy másik részét kínálja fel. Ez több idegen nyelv tanulása esetén tovább osztódik. Kutatások megállapították, hogy a gyermek ötéves koráig öt különböző nyelvet képes felvenni, és előnyben vannak azok, akik már születésüktől fogva két nyelvvel találkoznak rendszeresen.

A montreali McGill Egyetem kutatásából kiderül, jelentősen befolyásolja az agyszerkezetet az, hogy milyen korban ismerkedik meg a gyerek egy adott idegen nyelvvel. A kutatók 22 egynyelvű és 66 kétnyelvű egyén mágneses rezonanciás képalkotó eljárással készült agyfelvételeit vizsgálták meg egy számítógépes program segítségével. A kétnyelvűeket több csoportra osztották: azokra, akik 0-3 éves korukban sajátítottak el egy idegen nyelvet, akik 4-7 évesen, és akik 8-13 évesen. 

A kutatások megállapították, minél később kezdett el valaki idegen nyelvet tanulni, annál nagyobbak lettek a beszédkészségért felelős, alsó homloki tekervényben a változások. A bal oldala jóval vastagabb volt ezekben az esetekben, mint a jobb. Az agy ugyanúgy fejlődött annál a csoportnál, ahol az emberek hároméves korukig több nyelvvel ismerkedtek meg, így a kutatók szerint sokkal előnyösebb, ha már kisgyermekkorban különböző nyelvi közegben szocializálódunk.

A tinédzserkori nyelvtanulás két kanadai orvos, Penfield és Roberts szerint azért nem egyszerű, mert a pubertáskorban a beszédfunkcióért és nyelvi feldolgozásért felelős agyi területek már elérik végső állapotukat. 

A nyelvtanulás további pozitívumai

Az idegen nyelv elsajátításának a gyerek jövője szempontjából hatalmas jelentősége van, hiszen egy idegen nyelv magas szintű ismerete a mai világban egyre fontosabb a boldoguláshoz. De számos előnnyel járhat az agy számára is, különösen a kor előrehaladtával. Mark Antoniou, az ausztráliai Western Sydney Egyetem pszicholingvisztikusa szerint több nyelv rendszeres használata késleltetheti az Alzheimer-kór kialakulását, egy új nyelv elsajátítása pedig fejleszti a gyerek kognitív képességeit is.

A zenetanulás előnyei

A zenetanulás fejleszti a memóriát és az összpontosítási készséget, melyek később jobb tanulmányi eredményhez vezetnek. 

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• nyelvtanulás
• idegen nyelv
• pozitívum
• előny
• Gyerek