Súlyos elváltozás állhat a hasi fájdalom mögött: egyre többeket érint a vastagbél-diverticulosis

A modern életmód számos, elsősorban az emésztőrendszert érintő betegséget hozott magával, köztük a vastagbél-diverticulosis (vagy divertikulózis), ami egyre többeket érint. A nyugati társadalmakban rendkívül elterjedt: a hatvanéves korosztály felénél, a nyolcvanéveseknél pedig a háromnegyedénél is előfordulhat. Dr. Sárdi Krisztina, a Gasztroenterológiai Központ szakembere szerint a betegség oka elsősorban a rostszegény táplálkozás, ezért a megelőzés kulcsa a tudatos életmódváltás.

A vastagbél-diverticulosis kialakulása

A divertikulózis a vastagbél falán kialakuló, zsákszerű kiboltosulások, úgynevezett divertikulumok jelenlétét jelenti. Ezek a kis kitüremkedések leggyakrabban a szigmabél és a leszálló vastagbélszakasz területén jönnek létre. Kialakulásukban a keményebb széklet okozta megnövekedett bélüregi nyomás, valamint a vastagbél izomzatának meggyengülése játszik szerepet. Ezek áldivertikulumok, mivel nem a teljes bélfal, csupán a nyálkahártya és a szubmukóza réteg türemkedik ki az izomrétegen keresztül, jellemzően az erek átlépési pontjainál.

A betegség hátterében álló okok sokrétűek. Dr. Molnár Eszter, a CMC Déli Klinika szakorvosa kiemeli a nyugati típusú étrendet, amely gazdag vörös húsokban, cukorban és telített zsírsavakban, de hiányzik belőle a megfelelő rostmennyiség. A dietetikusok napi 25–40 gramm rost fogyasztását ajánlják, ennek hiánya ugyanis emésztési problémákhoz vezethet.

A túlsúly, a dohányzás és a mozgásszegény életmód szintén hozzájárul a kockázatokhoz. Az életkor előrehaladtával a kötőszövetek gyengülése miatt a vastagbél fala is veszít rugalmasságából, ami megkönnyíti a divertikulumok kialakulását. Bár a genetikai tényezők szerepét még kutatják, valószínűleg ezek is befolyásolják a hajlamot a béldivertikulumok kialakulására.

Vastagbél-diverticulosis tünetei és szövődményei

A vastagbél-divertikulózis gyakran tünetmentes, és sokszor csak más vizsgálatok során, véletlenül derül rá fény. Ha azonban tünetek is jelentkeznek, divertikuláris betegségről beszélhetünk. A panaszok között szerepelhet hasi fájdalom, puffadás, nyomásérzékenység, valamint székrekedés, vagy a székrekedés és hasmenés váltakozása.

A betegség leggyakoribb szövődménye a divertikulitisz, vagyis a bélfal gyulladása. Ez a gyulladás a bennük pangó bélsár és a baktériumflóra felborulása miatt alakul ki, és a fiatalabb korosztályban is egyre gyakoribb. Súlyosabb esetekben a gyulladás tályogképződéssel, sipollyal vagy a bélfal átlyukadásával (perforációval) is járhat. Ilyenkor kórházi kezelés és sebészeti beavatkozás is szükségessé válhat. Divertikuláris vérzés is előfordulhat, ami a székletben megjelenő friss, piros vér formájában nyilvánul meg.

Diagnózis és kezelés

A diagnosztizálás során, ha gyulladás gyanúja merül fel, először nem invazív képalkotó vizsgálatokat (ultrahang vagy CT) végeznek, mivel gyulladt bél esetén a perforáció veszélye magasabb. Gyulladás hiányában a daganatos megbetegedés kizárása érdekében vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) lehet indokolt.

A megelőzés és a kezelés szorosan összefügg az életmóddal. A tünetmentes divertikulózis esetében elegendő a magas rosttartalmú diéta, a bőséges folyadékfogyasztás és a rendszeres testmozgás. Heveny gyulladás esetén azonban a panaszmentesség eléréséhez rostszegény étrend, antibiotikumos kezelés és orvosi felügyelet szükséges. Mivel a gyulladás kiújulhat, a hosszú távú kezelés és megelőzés szoros életmódbeli összefüggésben áll a rendszeres mozgással, a megfelelő rostfogyasztással és az egészséges étrenddel.

A cikk tájékoztató és útmutató szándékkal készült, mielőtt alkalmaznád a leírtakat, mindenképp konzultálj a kezelőorvosoddal! 

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• vastagbélgyulladás
• tünetek és betegségek
• emésztőrendszeri betegség
• puffadás
• hasi fájdalom
• Életmód