Kim Dzsongun nyilvános kivégzéseket tart Észak-Koreában: ilyen ártalmatlannak tűnő dolgok miatt halnak meg emberek

Kim Dzsongun nem kegyelmez, Észak-Koreában nyilvános kivégzések vannak rendszeresen.

Kim Dzsongun Észak-Koreában nyilvános kivégzéseket tart ezért
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

Kim Dzsongun nem kegyelmez azoknak az észak-koreai polgároknak, akik nem tartják be a szabályokat. Az országban rendszeresen tartanak nyilvános kivégzéseket is, amelyeken még az iskolás diákoknak is részt kell venniük. Ezzel is meg akarja félemlíteni őket, illetve ilyen brutális módon akarja megtanítani nekik azt, ha élni akarnak, be kell tartaniuk a játékszabályokat.

Kim Dzsongun Észak-Koreában nyilvános kivégzéseket tart ezért

Az Amnesty International emberi jogi szervezet új tanúvallomásokat gyűjtött össze Észak-Koreából elmenekült emberektől. Elmondták, hogy a világszerte népszerű dél-koreai média és popkultúra fogyasztása szélsőséges büntetésekhez vezethet, például munkatáborba küldéshez vagy nyilvános megaláztatáshoz, sőt akár halálhoz is, számolt be róla a Daily Mail

Jelenetkép a Squid Game-ből, Dél-Korea legsikeresebb sorozatából.
Jelenetkép a Squid Game-ből, Dél-Korea legsikeresebb sorozatából.
Fotó: Profimedia/Netflix

Az elmúlt években a dél-koreai szórakoztatóipar az egész világot meghódította, a Netflix valaha volt legnézettebb sorozata a Squid Game, de számos más k-dráma is rengeteg rajongót szerzett világszerte.

Köztük van a szintén Netflixen megtekinthető A szerelem siklóernyőn érkezik, mely pont arról szól, hogy egy dél-koreai gazdag örökösnő siklóernyőzik, azonban váratlanul egy olyan óriási vihar alakul ki, amivel egyáltalán nem számol. A vihar miatt véletlenül Észak-Koreában landol, ahonnét egy csapat észak-koreai katona segítségével próbál visszatérni hazájába, de ez nem is olyan egyszerű, ahogy azt elképzelték. A sorozat bepillantást nyújt abba, milyen az élet az autoriter országban.

A dél-koreai filmek is egyre több elismerést kapnak nemzetközi szinten, a 2019-ben megjelent Élősködők 2020-ban még Oscar-díjat is nyert. Emellett a tavaly, szintén Netflixen megjelent K-Pop: Démonvadászok című rajzfilm a gyerekek első számú kedvence lett. Nemcsak az izgalmas cselekményszál, hanem az ahhoz tartozó, fülbemászó betétdalok, köztük a Golden is belopta magát sokak szívébe.

A k-pop lány- és fiúcsapatokért is megőrül a világ, említésre méltó például a BTS, akik már 2013 óta aktívan zenélnek, sőt, 2026-os világ körüli turnéjukkal és új lemezükkel pont most térnek vissza, ugyanis pár évig a kötelező katonai szolgálatuk miatt nem zenéltek közösen a fiuk, csak szólóban alkottak. A fiú csapatok közül még az elmúlt években felkapott lett a Stray Kids és az Ateez is, a lánycsapatok közül pedig a Blackpink a legnépszerűbb.

Szinte belegondolni is félelmetes, hogy ezen ártalmatlannak tűnő sorozatok, filmek és zenék fogyasztása másoknak az életébe is kerülhet akár. A disszidensek leírták azt a félelemmel teli légkört, amelyben a dél-koreai kultúrát súlyos bűncselekménynek tekintik, hozzátették, a gazdagabb családok néha megúszhatják a büntetést, ha kenőpénzt fizetnek a korrupt tisztviselőknek.

Az interjúalanyok elmondták, hogy iskolásként kénytelenek voltak részt venni nyilvános kivégzéseken az „ideológiai nevelés” részeként.

Choi Suvin valamikor 2017 és 2018 között szemtanúja volt egy nyilvános kivégzésnek Sinidzsuban, ahol valakit külföldi média terjesztésével vádoltak.

- A hatóságok mindenkinek megparancsolták, hogy menjen el a kivégzésre, Sinidzsuban több tízezer ember gyűlt össze, hogy azt nézze.

Az embereket kivégzik, hogy ezzel is az agyunkat mossák és neveljenek minket.

Mások arról számoltak be, hogy az iskolák szisztematikusan elrendelik a diákoknak, hogy vegyenek részt a kivégzéseken.

- Amikor 16-17 évesek voltunk, középiskolásokként elvittek minket a kivégzésekre, és mindent megmutattak nekünk. Az embereket kivégezték azért, mert dél-koreai médiát néztek vagy terjesztettek. Ez ideológiai nevelés: ha nézed, veled is ez fog történni – mondta a 40 éves Kim Eunju. 

Nem számít az életkor sem, volt olyan középiskolás diák, aki lebukott, hogy a Squid Game-et nézte, végül az életével fizetett a tettéért. A Radio Free Asia külön dokumentálta egy 2021-es kivégzést Hamgjong tartományban a sorozat terjesztése miatt.

Az újabb dél-koreai tartalmak gyorsabban jutnak el Észak-Koreába, mint az elmúlt évtizedekben. Vélhetően a technológia fejlődése, illetve a dél-koreai kultúra térhódítása is hozzájárult ehhez.

GettyImages-1500345393
Fotó: Yannis Kontos / Getty Images Hungary

Észak-Korea régóta a világ egyik legszigorúbb információs környezetét tartja fenn.  Az ország 2020-ban megalkotott törvénye 5-15 év kényszermunkát ír elő a dél-koreai drámák, filmek vagy zene nézéséért vagy birtoklásáért. A törvény emellett súlyos büntetéseket, köztük halálbüntetést is előír a „nagy mennyiségű” tartalom terjesztéséért vagy csoportos nézés szervezéséért.

Sarah Brooks, az Amnesty International regionális igazgatóhelyettese elmondta.

- Ezek a tanúvallomások azt mutatják, hogy Észak-Korea milyen disztópikus törvényeket alkalmaz, amelyek szerint egy dél-koreai tévéműsor megtekintése az életedbe kerülhet, hacsak nem tudsz fizetni. A hatóságok a nemzetközi jogot megsértve büntetik az információkhoz való hozzáférést, majd lehetővé teszik a tisztviselőknek, hogy profitáljanak azokból, akik a büntetéstől tartanak. Ez a korrupcióval párosuló elnyomás, amely leginkább azokat sújtja, akiknek nincs vagyonuk vagy kapcsolataik - magyarázta a szakértő.

A kormány információtól való félelme gyakorlatilag az egész lakosságot ideológiai ketrecbe zárta, megakadályozva őket abban, hogy más emberek véleményéhez és gondolataihoz hozzáférjenek.

- Ez a teljesen önkényes, félelmen és korrupción alapuló rendszer megsérti az igazságosság alapvető elveit és a nemzetközileg elismert emberi jogokat. Ezt meg kell szüntetni - tette hozzá.

Kim Dzsongun 12 éves lánya friss fotókon: Kim Dzsuét már most arra tanítja az apja, hogy váljon vezetővé

Kim Dzsue lesz egyszer Kim Dzsongun utódja.

Elolvasom

Cover: Getty Images

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat. 

Biztosítsd be a helyed most!

Promóció

Ezt is szeretjük