Ráismersz? Sosem látott fotók a tini Kate Winsletről

Kate Winslet igazi színészdinasztiából származik - nemcsak a szülei, de a nagyszülők és a nagybátyja is a színpadnak szentelték életüket.

Az 1975-ös születésű sztár már gyerekkorában tudatosan készült a pályára: színitanodákban képezte magát, majd 11 évesen egy reklámfilmmel került először képernyőre, később szerepelt a BBC sorozataiban is.

A rajongók először Peter Jackson 1994-es Mennyei teremtmények című filmjével figyelhettek fel az akkor 19 éves, gömbölyded színésznőre, aki a két gyilkos kamaszlány egyikét alakította.

A világhír felé hajózva

A következő években nem szabadult a kosztümös szerepektől: Marianne Dashwoodként Oscarra jelölték az Értelem és érzelemben, de játszott a Lidércfényben és Kenneth Branagh Hamletjében is.

Ám a világhírt kétségtelenül az 1997-es Titanic jelentette számára – és a másik főszereplő, Leonardo DiCaprio számára is.

Minden idők legsikeresebb mozifilmje a második Oscar-jelölést is elhozta neki, no és persze rengeteg bulvárhír is íródott hollywoodi színésznőkhöz mérten túlságosan teltkarcsú alakjáról.

Talán a dac is az oka volt, hogy ezután a szókimondó, önálló hősnők felé vette az irányt, és remek filmekkel örvendeztette meg a világot. Az Egy makulátlan elme örök ragyogásában pályája csúcsteljesítményét nyújtotta egy olyan nő szerepében, akiből csak az emlékek törlésével lehet kiszeretni.

Az idei év igazi díjesőt hozott a 33 éves színésznő számára: először a Golden Globe-ról távozott két szoborral – A szabadság útjai című moziban a legjobb főszereplőként, míg A felolvasóban a legjobb mellékszereplő kategóriában vihette haza az arany földgömböt.

És 2009-ben végre az Oscar sem maradt ki, élete hatodik jelölését sikerült díjra váltania, A felolvasó náci bűnökkel vádolt asszonyának szerepéért.

Az idők során a kerekded leányzó igazi angol úrinővé – no meg két kisgyermek anyjává - érett, és ha az ember megnézi ifjúkori képeit, akkor rájön, mennyi mindent képes volt megőrizni felnőttként is gyerek-énjéből.

Talán éppen ezért válhatott „nemzedékének legnagyszerűbb angol nyelvű színésznőjévé”, ahogy a New York Magazine filmkritikusa, David Edelstein tartja róla.