Az elmúlt évtizedek 4 legigazságtalanabb Oscar-díja
Az Akadémia nem mindig jutalmazza azt, aki igazán megérdemelné az Oscart. Íme, a legvitathatóbb példák!
2010. február 2-án jelentik be az idei Oscar-díjra jelöltek listáját, a ceremóniára pedig március 7-én kerül majd sor a Los Angeles-i Kodak Színházban. A 82. alkalommal megrendezett gála házigazdái Steve Martin és Alec Baldwin lesznek, ami pedig újdonság a rangos elismerés történetében, hogy öt film helyett ezúttal tíz száll majd versenybe a legjobbnak járó aranyszoborért.
Az Oscar-díj a kezdetektől fogva megosztja a filmes szakmát és a filmrajongókat, ám az vitathatatlan, hogy rangot és hírnevet jelent annak, aki megkapja. A díj története azonban bővelkedik fájó mellőzésekkel és - innen, a jelenből visszatekintve - igazságtalannak tűnő döntésekkel. Összeállításunkban ezekből válogattunk.
Art Carney és Al Pacino
1974-ben a legjobb férfi főszereplő kategóriájának díját Art Carney kapta meg a Harry és Tontó című vígjátékban látható alakításért. Paul Mazursky filmjében Carney alakította az idősödő Harry Coombes-t, aki egy napon macskájával a hóna alatt egy nagy utazásra indul. Talán nem véletlen, hogy a szívmelengető filmből nem lett klasszikus, illetve az sem, hogy még az elvetemültebb filmrajongók többségének sem mond ma sokat Art Carney neve. A ő díjazása már-már érthetetlen, ha hozzátesszük, hogy a kategória másik négy jelöltje között ott volt Jack Nicholson és Al Pacino is.
Nicholsont a Kínai negyedért negyedik alkalommal terjesztették fel a díjra, Al Pacino pedig harmadik alkalommal került az aranyszobor közelébe A Keresztapa második részében látható alakítása miatt.
A filmtörténet mindkét alakítást a legnagyobbak között tartja számon, Pacino Don Michael Corleoneként pedig egyértelműen megérdemelte volna az Oscart, ahogyan Robert De Niro meg is kapta a fiatal Vito Corleone megformálásáért. Al Pacinónak azonban egészen 1993-ig kellett várnia az aranyszoborra, amikor is az Egy asszony illatáért végül neki ítélték.
Gwyneth Paltrow és Cate Blanchett
A Szerelmes Shakespeare és az Elizabeth, a két kosztümös film színésznője közül az Akadémia végül úgy döntött, hogy Gwyneth Paltrow-nak adja az aranyszobrot. A két, megközelítőleg egyidős színésznő pályafutásában mindkét film az első komoly áttörést jelentette, ám ennek ellenére - véleményünk szerint - színészi tehetségüket már korántsem szabadna egy lapon említeni.
Paltrow visszafogott jelenlétét a vásznon ugyanis pillanatok alatt elhalványítja Blanchett karizmatikus és erőteljes alakítása, amiért mi biztosan neki adtuk volna az Oscart.
A legjobb női főszereplő kategória többi jelöltje között pedig sokadik alkalommal ott volt Meryl Streep az Életem értelme, Emily Watson a Hilary és Jackie, Fernanda Montenegro pedig a Központi pályaudvar című filmben látható alakításáért. Paltrow-t az azóta eltelt több mint tíz év alatt egyszer sem jelölték újra Oscarra, míg Cate Blanchett végül 2005-ben kapta meg a díjat Katherine Hepburn eljátszásáért Martin Scorsese Aviátor című filmjében, azóta pedig még további három jelölést gyűjtött be.
Tommy Lee Jones és Ralph Fiennes
1994 tavaszán a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájának Oscar-díját sokak meglepetésére Tommy Lee Jones vehette át A szökevény című filmért. A 63 éves amerikai színész tehetségéhez kétség sem fér, ám díjazása már erősen vitatható a többi jelölt ismeretében. Az aranyszoborért abban az évben ugyanis John Malkovich-ot a Célkeresztben, Leonardo DiCapriót a Gilbert Grape, Pete Postlethwaite-et az Apám nevében és Ralph Fiennes-t a Schindler listája című filmért terjesztették fel az elismerésre.
Tommy Lee Jones rutinosan játszotta el Samuel Gerard nyomozót, aki a Harrison Ford alakította szökött fegyenc nyomába ered, ám az év leghátborzongatóbb szerepét mégis Ralph Fiennes-nak köszönhettük. A brit színész Amon Göth náci vezért formálta meg Steven Spielberg felkavaró történelmi filmjében, alakítása pedig egyenesen félelmetes. Nem véletlenül került a minden idők legjobb negatív hőseit felvonultató listán a 15. helyre - melyet az American Film Institute állított össze -, ám az Akadémia az Oscarra nem tartotta érdemesnek.
Kim Basinger és Julianne Moore
A világhírű író, James Ellroy krimijéből forgatott Szigorúan bizalmas című film megérdemelten kapott kilenc jelölést 1998-ban, ám Kim Basinger díjazása, mint a legjobb női mellékszereplő igazán meglepő húzás volt. A modellből lett színésznő szexuális vonzerejéhez kétség sem fér, nem véletlenül volt ő a nyolcvanas-kilencvenes évek egyik legkörülrajongottabb szexszimbóluma, ám színésznőként már korántsem olyan tehetséges, mint mondjuk a vele együtt esélyesként indult Julianne Moore.
Moore-t Paul Thomas Anderson emlékezetes Boogie Nights című filmjében látható alakításáért megérdemelten jelölték az aranyszoborra, amiben ő játszotta el a kábítószerfüggő Amber Waves pornószínésznőt.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Az Oscar mégis Kim Basingeré lett, aki első és egyetlen jelölését kapta meg 45 évesen, vele ellentétben Julianne Moore-t - aki nagyságrendekkel jobb színésznő - a mai napig nem jutalmazták meg az aranyszoborral, pedig ezt követően három alkalommal is jelölték még a díjra.
- gwyneth paltrow
- oscar
- al pacino
- kim basinger
- cate blanchett
- julianne moore
- art carney
- tommy lee jones
- ralph fiennes
- Világsztár
OLVASD EL EZT IS!
- heath ledger
- hugh jackman
A 2009-es Oscar-díj nyertesei
- woody allen
- marlon brando
Az Oscar-díj történetének legkönnyfakasztóbb pillanatai
- oscar
- zsigmond vilmos