Mindenki ugyanabban a házban él a faluban: fura, de mégis jól megférnek

Alaszka sokak számára megfoghatatlan, misztikus, igazi vadregényes vidék. Whittier, az egyszerre mesebeli és félelmetes falucska különös története pedig még Alaszkához képest is furcsa.

A település lakóinak 90%-a, 220 fő ugyanabban az épületben éli mindennapjait. A CNN World riportjából és Alan Taylor The Strangest Town in Alaska: The History of Whittier, Alaska and the Portage Valley című könyvéből rengeteg érdekesség kiderül az alaszkai községről.

Egyetlen út vezet a városba

Mivel a várost minden irányból hegyek és tenger övezi, a szárazföldön mindössze egyetlen, egyirányú alagúton át lehet megközelíteni. Ráadásul szigorúan csak reggel 5 és este 11 óra között. Mivel a vonatok és az autók is ugyanazon az útvonalon közlekednek, utóbbiak elől óránként lezárják a forgalmat. Az alábbi 7 perces videón képzeletben átutazhatsz rajta.

Magyarán, ha legkésőbb este 10.30-ig nem sikerült átjutnod, peched van. Vicces módon ezért a helyiek közül sokan előszeretettel viselik POW - Prisoner of Whittier, Whittier foglya - feliratú pólójukat.

Na nem mintha az ő életükben fennakadást okozna a külvilágtól való elzártság, mivel a legtöbb közintézmény, így az iskola, a posta, a rendőrkapitányság és a polgármesteri hivatal egyaránt megtalálható a 14 emeletes épületben, a Begich Towers-ben. De akad itt fogadó és mosoda is.

Az épület eredetileg katonai támaszpont volt, ennélfogva meglehetősen masszív, az emberek pedig semmit sem érzékelnek az odakint sokszor 80 km/h-val tomboló szélviharból. Jennifer Rogers, az egyik lakó szerint ugyanakkor az életük így is nagyvárosi: reggelente házon belüli csúcsforgalom van, ami annyit tesz, hogy a lift minden emeleten megáll, és zsúfolásig megtelik. 

 

A legtöbb kívülállót az újrakezdés és az elrejtőzés gondolata csábítja Whittier-be. Így volt ezzel Brenda Tolman is, aki 1982-ben, Kaliforniából költözött gyermekeivel a városba.
- Teljesen megrémültem, amikor először kijöttünk az alagútból. Arra számítottam, hogy egy hatalmas gorilla vár majd a kijáratnál. És az egész település leginkább egy horrorfilmre emlékeztetett - mesélte Tolman a CNN-nek. Mindehhez hozzájött a Begich Towers nem túl impozáns látványa. Ami persze érthető, hiszen építése során az esztétikumnál fontosabb volt a strapabíróság.

Elmosódott határvonal közösségi és magánélet között

Furcsa látvány lehet, amikor az iskolában kicsengetnek ebédszünetre, a gyerekek pedig egyszerre megrohamozzák a lakásokat és az iskolát elválasztó föld alatti folyosót. Erika Thompson, az egyik tanító mégsem megy haza, inkább az ebédlőt választja.
- Szeretem elválasztani a munkát és a magánéletet. Ami sokszor nehéz, hiszen a határvonal óhatatlanul összemosódik közösségi és magánélet között - meséli Thompson, aki a YouTube-on részletesebben bemutatja mindennapjait.

- Errefelé nagyon más a tanár-diák viszony, hiszen itt szó szerint együtt élünk. Egy alkalommal megesett, hogy hálaadás előtt édesburgonyát kellett sütnöm, és, amíg elkészült, irodalomórát tartottam a nappalimban. De a mosodában és a szemétlerakónál is lépten-nyomon összefutok a diákokkal.

Bármennyire furcsa lehet kívülállóként hasonló életformát megtapasztalni, annyi bizonyos, hogy az itteniek remekül megtanultak alkalmazkodni és együtt élni. Egymással és a környezet viszontagságaival.

Barlanghotelek a világban

Ma világszerte - de különösen a melegebb és mediterrán éghajlaton - számos barlanghotel várja a nem megszokott körülményekre vágyó turistákat. Akadnak köztük rusztikus hangulatúak, történelmi jellegűek, de kifejezetten luxuskategóriába tartozók is. A következő képeken megmutatjuk, hogy néznek ki kicsit közelebbről ezek a különleges szállodák Tunéziától Törökországon át Szantoriniig.

Képek: Wikimédia Commons, Getty Images Hungary.

• világjáró
• érdekességek a világból
• alaszka
• Utazás