Virágba borult piknikhelyek Budapesten, randevúkhoz

Egy kellemes tóparti, vagy épp páratlan kilátással övezett, hegyvidéki piknikhez nem kell kimozdulnotok a fővárosból, sőt, Budapest csodás zöldövezetei a Margitszigeten és a Városligeten kívül is kínálnak virágba borult pihenőhelyeket. Válasszátok a következőket!

Orczy-kert

A VIII. kerületben található zöld csoda a 18. századból származik, mikor is Orczy Lőrinc báró vadászterületként vásárolta meg az egykor ligetes, nádas, tavas majorságot.

Az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjét fia hozta létre a területből - közel 300 ezer facsemetét ültettek a Budai Palota és a hegyek látványával övezett, mesterséges dombbal, tóval, grottákkal és kerti kápolnával gazdagított, melankolikus tájképi parkba.

A svájci tervező és a megbízók közös célja volt, hogy a parkkal a természet közelségét, valamint a paraszti életformát dicsérjék a nagyvilági élettel szemben.

A kertet a nagyközönség számára is megnyitották, így a kor egyik legdivatosabb kirándulóhelye lett, melyet cárok és királyok látogattak, illetve számtalan külföldi zarándokolt Pestre csak azért, hogy lássa a híres Orczy-kertet.

Később hadi tanodának épp úgy otthont adott, mint lovaspályának, cirkusznak vagy épp az úttörőszövetségnek, azonban a kert egyre rosszabb állapotba került.

1995-ben részben helyreállították, így mára ismét népszerű pihenőhellyé vált. Kastélya máig az egyik legszebb magyar klasszicista épület, emellett a park számos kikapcsolódási formát nyújt. A pikniken kívül többek között számos sportlehetőséget.

Vérmező

A ma Vérmezőként ismert terület korábban egy falunak adott otthont, később, főúri kaszálóként Generális-rétnek hívták, mai nevét pedig annak a szomorú napnak köszönheti, mikor is a Martinovics-féle összeesküvés vádlottjait kivégezték, zöld füvét pedig vöröslő vér borította el. A múlt ezen fejezetét a park területén emlékmű őrzi.

Később a zöldterület népünnepélyek és díszszemlék kedvelt helyszíne lett, ezután lovaspálya, majd az 1940-es években repülőgépek leszállóhelye.

Mai formáját a második világháború után nyerte el, ám a Déli pályaudvar megépítése miatt területéből elveszített egy kisebb részt.
Az árnyas fák és az emlékművek különleges atmoszférát teremtenek, mint ahogy a hely irodalmi vonatkozásai is hozzáadnak valamit megfoghatatlan varázsához.

Krisztinaváros legendáiról és a Vérmezőn tett sétáiról Kosztolányi és Márai is sokat mesélt, emellett Babits is a közelben lévő házak egyikében élt. A parkban felállított szobra az első köztéri Babits-szobor volt.

Hármashatár-hegy

Ha a piknikezést egy kis vadvirágos természetjárással akarjátok összekötni, emellett szívesen gyönyörködnétek a városra nyíló egyedülálló panorámában, vegyétek célba a II. és III. kerület határában húzódó, több mint 490 méter magas Hármashatár-hegyet, mely nevét is onnan kapta, hogy egykor itt találkozott Buda, Óbuda és Pesthidegkút határa.

A Budai-hegység északi-északkeleti részén elhelyezkedő, meredek domborulat az Ördögárok völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő vonulatok központi része, melynek déli-délkeleti lejtőit tölgyesek és fenyvesek alatt futó, árnyas sétautak szegélyezik, csúcsán pedig az Országos Kéktúra útvonala is áthalad.

A piknikezésre számos helyet találni, ahonnan nemcsak a környező hegyekre és Budapestre nyílik kilátás, de a Cserhát, a Mátra és a Börzsöny vonulatai is kivehetők.

A hegy keleti oldalán kiugró dolomitrögnél, a Tábor-hegynél egy barlangot is felfedezhettek, mely előtt kilátóterasz található. A védett virágokon és lepkéken kívül a hely látnivalói közé tartozik az északi oldalon található makettmúzeum - itt büfé is helyet kapott -, valamint a rádió-távközlési főközpont látványos épülete.

A hegy mindemellett a második világháborúban légvédelmi pontként szolgált, a betonbunker pedig még ma is látható.

• romantikus úti cél
• budapest látnivalói
• pihenés itthon
• piknik
• Utazás