A boszorkányok és az ördög műve?
Egy hely, amit látnod kell!
Ha szeretnéd megismerni hazánk legendás falvát, tégy velünk egy sétát, és tudj meg mindent Hollókő titkairól!

Ez is érdekelhet

Téged is vár a Lasselsberger-Knauf virtuális családi háza! (x)

Téli álomesküvő a Rosinante Fogadóban*** (x)

Vásárolj a neten is kényelmesen! (x)

Legyen mindannyiunk szívügye a fejlődés! (x)

Idén cseréld a télikabátot fürdőrucira – Ezért érdemes Thaiföldre utaznod! (x)

beauty and style

Csodaszép ékszertartó saját kezűleg: mindenki azt hiszi majd, hogy boltban vetted »

Photoshop nélkül a 47 éves modell: nem szabályos szépség, mégis imádja a kamera »

Kim Basinger unokahúgát szűk és kivágott partiruhákban fotózták »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A második Világörökségi helyszín

A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára.

A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a 20. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.

Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel, és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.

Legendák földjén

A falu története a 13. századig nyúlik vissza, mivel a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen a vár. A sziklára épített erődítményhez egy réges-régi legenda fűződik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt egyszer, hogy bizonyos Kacsics András - a 12. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak - elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, és épülő várába zárta.

Az asszony dajkája azonban, aki mellékállásban boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette, hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt az őt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki. A hollófiak így is tettek, ám - becsületükre legyen mondva - nem szórták csak úgy szerteszét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett aztán Hollókő vára.

Nem kímélték a századok

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a 14. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése viszont hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban.

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

Séta a legszebb magyar faluban

A ma nem egészen négyszáz lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába - ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok - hambitusok - szegélyezik. A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyben a makulátlan ágy- és ruhaneműket tartották - ide ritkán léptek be -, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.

Hollókő a régiót jellemző, egyutcás falutípust képviseli, melynek alapstruktúráját a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek.

A falu központjában, a domb tetején kialakított szigeten áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.

Máig élő palóc virtus

A falu lakói - 70%-uk nyugdíjas, az átlagéletkor pedig ötven év felett van - a hollókői hagyományok túlnyomó részét ma is gyakorolják. Ünnepi alkalmakkor - melyek közül a falu számára a legfontosabb a húsvéti ünnepségek sorozata - ismét felöltik kézzel szőtt és hímzett népviseletüket. A tradicionális női öltözék a tarka színű szoknya, mely alatt munkához általában csak kettő, nagyobb ünnepeken viszont akár húsz alsószoknyát is viseltek. A fehér vászon ingváll fölé színes - az ünnepi viselethez gazdagon hímzett - lajbit öltöttek, de a palóc lányok és asszonyok legszembetűnőbb ékessége a színes szalagokkal, gyöngybefűzéssel készített főkötő volt.

Hollókő tehát mindmáig a múlt egy eredeti állapotában megőrzött szelete, és ez legértékesebb kulturális kincseink közé emeli. Kicsi és nagy, idős és fiatal számára egyaránt tanulságos, emlékezetes ellátogatni a kis palóc faluba.

Ha további információkra vagy kíváncsi Hollókővel, a helyi hagyományokkal, a vendéglátóhelyekkel, illetve a szálláslehetőségekkel kapcsolatban, keresd fel a település honlapját!

Cikkünk a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának segítségével készült. Képek: www.orszagalbum.hu, kallojazmin; kallojazmin.

Ezt is szeretjük