3 hely Budapesten, amit az egész világ csodál
A Világörökség részei
Ha néha meg is feledkezünk róla, Budapest a világ egyik legszebb városa. Az a három hely bizonyítja.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Nemcsak mi, magyarok értünk egyet abban, hogy hazánk fővárosa az egyik legszebb fekvésű város a világon. Évente több millió turista látogat ide messze földről, hogy megcsodálja Budapest sokat megélt utcáit és történelmi nevezetességeit, közöttük is azt a három helyet, mely a századok során világhírre tett szerint, az utóbbi néhány évtizedben pedig hivatalosan is a Világörökség részévé vált.

Budapest Duna-parti látképe

A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes és síkvidéki oldalra osztott Budapest, ez a kétmilliós, nyüzsgő nagyváros egyedi panorámával bír. Mindez azonban még nem lett volna elegendő ahhoz, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben világörökségi rangra emelje. Indoklásuk szerint a budapesti Duna-part - amellett, hogy egyike a világ kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek - jól szemlélteti a magyar főváros történetének különböző időszakait, emellett az itt található számos műemlék Buda, Pest és Óbuda határain túl is jelentős hatással volt az egyes korok építészetére.

Budapest egyedülálló Duna-parti látképe 1987-ben került fel a Világörökség Listájára, a budai oldalon magában foglalva a Budai Várnegyedet, a Gellért-hegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért Fürdőt.

A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete Steindl Imre neogótikus Országháza, de kiemelkedik a Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz épülete, a szecessziós Gresham-palota, a romantika stílusjegyeit felvonultató Pesti Vigadó és a Belvárosi Plébániatemplom épülete is. Az e szakaszon található négy Duna-híd - Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd - szintén része a Világörökségnek.

A Budai Várnegyed

Bár a Budai Várnegyed szintén a főváros Duna-parti látképéhez tartozik, a Világörökség Listájában azon belül kiemelve is szerepel, mint egyedülálló kulturális és történelmi érték. A Vár első épületét 1241-ben, a tatárjárás után IV. Béla építtette - uralkodásának ideje alatt többek között németek, olaszok és franciák találtak otthont a területén, kiknek befolyása a környék építészetén és kézművességén is meglátszik.

Az udvar az Anjouk idején, 1347-ben költözött Budára, ekkor kezdték meg a vár palotává bővítését gótikus stílusban - és ekkor vált Buda az ország székhelyévé is. Később, Mátyás király uralkodása alatt a budai várkastélyt reneszánsz stílusban építették át, és Európa egyik leggyönyörűbb rezidenciájaként tartották számon.

Mai arculatát Buda, Óbuda és Pest 1873-ban történt egyesítése után, a millenniumi építkezések során nyerte el. Bár a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, a romok eltakarítása, a régészeti feltárás, valamint a középkori és későbbi maradványok helyreállítása hamarosan megkezdődött. A Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed központjában áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony-, népszerűbb nevén Mátyás-templom, mely nevezetes események színhelye volt: több magyar királyt is itt koronáztak meg, a templomot kibővíttető Mátyás király pedig itt tartotta esküvőjét.

A Várnegyedben található a Budavári Palota is, mely az ország egyik legjelentősebb kulturális központja: épületei adnak otthont a középkori várrészeket magában foglaló Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchenyi Könyvtárnak, a Magyar Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak. Az ország első kőszínháza, a Várszínház is az épületegyütteshez tartozik.

Az Andrássy út és környezete

A már meglévő első helyszínt a Világörökségi Bizottság 2002-es budapesti kongresszusán kiterjesztette a főváros egy különálló, ám szintén sajátos részére is: felkerült a Világörökség Listájára az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi Emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen - a világon pedig második.

A sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja, egyben a 19. század második felét jellemző építészeti stílusok galériája. A neoreneszánsz stílus dominál, de találni neobarokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is.

Az Andrássy út jelenti az összeköttetést a dinamikus belváros és a Városliget zöldje között, amit hármas tagolásával is nagyon jól érzékeltet: bérpalotákkal, széles belvárosi főútként indul, majd fokozatosan tágul, lazul, zöldül, és villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik a Hősök terébe.

Cikkünk a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának segítségével készült. Ha kíváncsi vagy, mely magyar vagy külföldi helyszínek képezik a Világörökség részét, illetve szeretnél többet megtudni a kezdeményezésről, kattints ide! »

OLVASD EL EZT IS!

gorog
  • magyar csodák
  • budapest látnivalói

Budapest 3 káprázatos gyöngyszeme

Ezt is szeretjük