3 hely Budapesten, amit az egész világ csodál
A Világörökség részei
Ha néha meg is feledkezünk róla, Budapest a világ egyik legszebb városa. Az a három hely bizonyítja.

Ez is érdekelhet

Rendkívüli ajánlatokkal készül a dm! (x)

Nevezz te is a Huawei Next Image nemzetközi mobilfotós versenyre! (x)

Nálad is belefér néha egy kicsivel több? (x)

Szakácskodj a szabadban! (x)

Önmagunk és a ruháink illata fontosabb mint gondolnánk (x)

beauty and style

Szupernőiessé varázsolják az alakot ezek a karcsúsító maxiruhák: mutatjuk, hol és mennyiért szerezheted be őket »

Ízletesek és garantáltan felpörgetik az anyagcserét: 5 könnyen elkészíthető reggeli chiamaggal »

Ha van egy drapp nadrágod, meg van oldva a nyári öltözéked: őrült sok variációt mutatunk »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Nemcsak mi, magyarok értünk egyet abban, hogy hazánk fővárosa az egyik legszebb fekvésű város a világon. Évente több millió turista látogat ide messze földről, hogy megcsodálja Budapest sokat megélt utcáit és történelmi nevezetességeit, közöttük is azt a három helyet, mely a századok során világhírre tett szerint, az utóbbi néhány évtizedben pedig hivatalosan is a Világörökség részévé vált.

Budapest Duna-parti látképe

A Duna által kettészelt, hegyes-völgyes és síkvidéki oldalra osztott Budapest, ez a kétmilliós, nyüzsgő nagyváros egyedi panorámával bír. Mindez azonban még nem lett volna elegendő ahhoz, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben világörökségi rangra emelje. Indoklásuk szerint a budapesti Duna-part - amellett, hogy egyike a világ kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek - jól szemlélteti a magyar főváros történetének különböző időszakait, emellett az itt található számos műemlék Buda, Pest és Óbuda határain túl is jelentős hatással volt az egyes korok építészetére.

Budapest egyedülálló Duna-parti látképe 1987-ben került fel a Világörökség Listájára, a budai oldalon magában foglalva a Budai Várnegyedet, a Gellért-hegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért Fürdőt.

A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete Steindl Imre neogótikus Országháza, de kiemelkedik a Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz épülete, a szecessziós Gresham-palota, a romantika stílusjegyeit felvonultató Pesti Vigadó és a Belvárosi Plébániatemplom épülete is. Az e szakaszon található négy Duna-híd - Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd - szintén része a Világörökségnek.

A Budai Várnegyed

Bár a Budai Várnegyed szintén a főváros Duna-parti látképéhez tartozik, a Világörökség Listájában azon belül kiemelve is szerepel, mint egyedülálló kulturális és történelmi érték. A Vár első épületét 1241-ben, a tatárjárás után IV. Béla építtette - uralkodásának ideje alatt többek között németek, olaszok és franciák találtak otthont a területén, kiknek befolyása a környék építészetén és kézművességén is meglátszik.

Az udvar az Anjouk idején, 1347-ben költözött Budára, ekkor kezdték meg a vár palotává bővítését gótikus stílusban - és ekkor vált Buda az ország székhelyévé is. Később, Mátyás király uralkodása alatt a budai várkastélyt reneszánsz stílusban építették át, és Európa egyik leggyönyörűbb rezidenciájaként tartották számon.

Mai arculatát Buda, Óbuda és Pest 1873-ban történt egyesítése után, a millenniumi építkezések során nyerte el. Bár a második világháború alatt súlyos károkat szenvedett, a romok eltakarítása, a régészeti feltárás, valamint a középkori és későbbi maradványok helyreállítása hamarosan megkezdődött. A Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed központjában áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony-, népszerűbb nevén Mátyás-templom, mely nevezetes események színhelye volt: több magyar királyt is itt koronáztak meg, a templomot kibővíttető Mátyás király pedig itt tartotta esküvőjét.

A Várnegyedben található a Budavári Palota is, mely az ország egyik legjelentősebb kulturális központja: épületei adnak otthont a középkori várrészeket magában foglaló Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchenyi Könyvtárnak, a Magyar Nemzeti Galériának és a Ludwig Múzeumnak. Az ország első kőszínháza, a Várszínház is az épületegyütteshez tartozik.

Az Andrássy út és környezete

A már meglévő első helyszínt a Világörökségi Bizottság 2002-es budapesti kongresszusán kiterjesztette a főváros egy különálló, ám szintén sajátos részére is: felkerült a Világörökség Listájára az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi Emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen - a világon pedig második.

A sugárút a Budapestből világvárost alkotó korszak eklektikus építészeti csúcspontja, egyben a 19. század második felét jellemző építészeti stílusok galériája. A neoreneszánsz stílus dominál, de találni neobarokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is.

Az Andrássy út jelenti az összeköttetést a dinamikus belváros és a Városliget zöldje között, amit hármas tagolásával is nagyon jól érzékeltet: bérpalotákkal, széles belvárosi főútként indul, majd fokozatosan tágul, lazul, zöldül, és villákkal szegélyezett fasorrá terebélyesedve torkollik a Hősök terébe.

Cikkünk a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának segítségével készült. Ha kíváncsi vagy, mely magyar vagy külföldi helyszínek képezik a Világörökség részét, illetve szeretnél többet megtudni a kezdeményezésről, kattints ide! »

OLVASD EL EZT IS!

gorog
  • magyar csodák
  • budapest látnivalói

Budapest 3 káprázatos gyöngyszeme

Ezt is szeretjük