Nézd meg a világ legszebb naplementéjét!

Sokak szerint a világ egyik legszebb tájának tartott Hawaii, azon belül is a Maui-sziget környéke ad otthont a lehető legtökéletesebb, már-már földöntúli naplementének, melynek lenyűgöző látványa nemzedékeken át képzőművészeket és írókat ihletett meg.

Ha a létezés csodái előtt szeretnél fejet hajtani, mindenképp látogass el egyszer ide, de akkor is, ha a tűzhányók és egzotikus növények varázslatos világában barangolnál egy jót.

A Nap háza: Haleakala

A Haleakala-hegy tetején elterülő kráter félelmetes nagyságát és páratlan káprázatát azok tudják értékelni igazán, akik saját szemükkel látták, vélte az amerikai író, Jack London. A Haleakala szívbemarkoló szépségét és varázsát - írta - hallomás alapján teljes mértékben lehetetlen felfogni. Amióta James Cook kapitány 1778-ban felfedezte a Hawaii-szigeteket, Jack London csupán egyike volt a temérdek ide látogató külföldinek, akit magával ragadott a szunnyadó tűzhányó felhőkbe nyúló látványa, nem utolsósorban pedig a pereme alá bukó Nap, mely hihetetlen színekbe és fényekbe vonja a környéket mindennap.

Az egész Maui-szigetet ez a mintegy háromezer méter magasba nyúló hegy uralja. Maui a Hawaiit alkotó trópusi szigetlánc második legnagyobb tagja, és a nagy szigettől, vagyis magától Hawaiitól negyven kilométerre északnyugatra fekszik.

A haleakala polinéz nyelven annyit jelent: a Nap háza. Ha ellátogatsz a Haleakala-hegyhez, és végigjárod a 48 kilométeres túraútvonal ösvényeit, közvetlen közelről gyönyörködhetsz a természet páratlan szépségeiben. Érdemes korán kelni, hogy egy életre szóló élményben legyen részed: a Haleakala-vulkánról ugyanis nem csak a naplemente, de a napfelkelte is gyönyörű. Mivel a háromezer méteres magasságban már hűvösebb időjárás uralkodik, meleg ruhát mindenképp vigyél magaddal utazásod során.

Az isten, aki foglyul ejtette a Napot

A bennszülött hagyomány a tűzhányót Maui istennel azonosítja, akiről a szigetet is elnevezték. A legenda szerint egyszer régen a Nap, igyekezvén mielőbb nyugovóra térni, oly gyorsan szelte át az eget, hogy a szigeten rövidebb lett a nappal. Haragra gerjedt ezért Hina, a holdistennő, mert nem tudta megszárítani faháncs ruháját.

Maui elhatározta, hogy meglassítja a Nap járását: kókuszrostból kötelet vert, és lesben állt, várva, hogy a Nap a Haleakala csúcsára emelkedjék. Ekkor a pányvával foglyul ejtette, és a nagyapjától kapott mágikus állkapoccsal addig verte, míg az meg nem ígérte neki, hogy eztán lassabban járja útját az égen.

Hina gondja megoldódott, és attól kezdve a szigetlakók számára is világos volt egész nap. A helyiek szerint ennek köszönhető az a káprázatos természeti tünemény is, melyet az itteni napfelkelték és naplementék okoznak.

Nem véletlen hát, hogy a Hawaii kultúrában különleges helyet foglal el a Haleakala. A helybéliek a kráterben korábban engesztelő ételáldozatokat mutattak be az isteneknek, és egykor feltehetően itt helyezték örök nyugalomra a hawaii törzsfőnököket is.

Földünk legnagyobb alvó tűzhányója

A Haleakala utoljára 1790-ben tört ki. Így ma ez a legnagyobb alvó tűzhányó, mely létezik a világon: peremének kerülete 34 kilométer. Más kitöréses vulkánokkal ellentétben nem szabályos kúp: keleti lejtői erősen lepusztultak, mély völgyeit és szurdokait a kráterből a hajdani folyómedreken végigömlő láva vájta ki. A nyugati lejtőket viszont esővíz táplálta patakok szelik keresztül-kasul.

A kirándulók zöldellő réteken és eukaliptuszligeteken át kanyargó ösvényen érhetnek fel a hegy tetejére. Tiszta időben az út gyönyörű kilátást nyújt a cukornádültetvényekre, délkeleten pedig Hawaii Csendes-óceánból kiemelkedő hegyeire.

A kráter peremének átmérője 11 kilométer, a kráterfenék mintegy 50 négyzetkilométer, és felszíne rendkívül változatos: vannak itt erdők, sivatagos területek, rétek, sőt, még egy tó is. A kráter pereme alatt örvénylő felhők okozzák a Brocken-ív néven ismert furcsa optikai jelenséget, melynek során a peremen álló ember árnyéka visszatükröződik a kráter magasabb, északi pereme felett függő felhőtaréjon.

A táj északi és keleti részein legelők terülnek el, a sivár nyugati és déli lejtőket homok borítja, melynek színe a sötétbarna és a világos drapp között változik, másutt szürke, rozsdabarna, téglavörös és bíborszín hamu- és salakréteg fedi a talajt, melyet fekete lávacsíkok tarkítanak. Mint apró tűzhányók, vöröses salakhalmok - összesen 16 - emelkednek errefelé, némelyikük magassága a háromszáz métert is meghaladja.

Egy igazi ritkaság

A Haleakala meredek belső oldalfalain semmi nem terem meg, ám a kráterfenék homokos-salakos talajában egész sor fű- és cserjeféle kapaszkodott meg. Többek között az itt ezüstkard néven ismert növény, mely húszévi növekedés után két-három méter magas, vaskos törzset fejleszt.

Ezt rövid ideig csodaszép bíbor virágok koronázzák, majd a növény elpusztul. Ez a különleges élőlény ma földünk egyik legritkább, legveszélyeztetettebb növénye, így nagy szerencsében lehet részed, ha egyszer megpillanthatod.

Cikkünk a Különös helyek, elbűvölő tájak című könyv alapján készült.

• természeti csoda
• világjáró
• naplemente
• Utazás