4 szuper hazai úti cél a szilveszteri tűzijátékhoz

Az év utolsó napját mindenki igyekszik feledhetetlenné varázsolni. Ha nem elégszel meg a házibulik hangulatával, nagyobb társaságra vágysz, esetleg 2010 első napját tennéd emlékezetesebbé, vagy csak barangolnál egyet néhány ritkán látott városban, íme, néhány izgalmas hely az országban, ahol mindenki az utcákon ünnepel. Közöttük a helyed!

Fő téri ünnep éjfél után: Szombathely

A kétezer éves Szombathelyt gyakran nevezik a Nyugat Királynőjének. Az egykor virágzó kereskedőváros fénye mára kicsit megkopott ugyan, de keresi a helyét, hogy a 21. században újra vezető szerepet töltsön be az ország nyugati felén.

A rómaiak alapították a várost egykor, így ne lepődj meg, ha lépten-nyomon az antik múlt emlékeibe botlasz. Augusztus körül például római ruhába öltözött emberek töltik meg a várost, ekkor rendezik meg ugyanis a Savaria Történelmi Karnevált, hazánk legnagyobb történelmi fesztiválját.

Bár ma már kevés látszik mindabból, amit az ókorban építettek, és inkább a barokk és szecessziós épületekben lehet gyönyörködni, a város hangulata magával ragadó. Az újjáalakított Fő tér visszanyerte központi szerepét: újra a szombathelyiek egyik kedvenc találkozóhelye. A teret körbeölelő házak árnyékában a helyiek által is kedvelt szökőkút csobogását hallgatva téged is időutazásra csábít a város különös atmoszférája.

Érdemes meglátogatnod a székesegyházat és a püspöki palotát, melyek Hefele Menyhért tervei alapján készültek. A Kámoni Arborétum kiváló kikapcsolódást kínál, ha elfáradtál a városlátogatásban, de a Történelmi Témaparkba is érdemes betérned, ha érdekel, mivel harcoltak egykor a rómaiak.

Együtt ünnepel a város: Kaposvár

A zselici lankák és a Kapos-folyó között hét dombra települt város történelme a magyar állam megalakulásával egyidős. A vidék vonzotta a letelepedőket, ma pedig a turistákat. A várostól délre elterülő Zselic lankái között meghúzódó patakok és kisebb tavak környékén idilli környezet fogadja a látogatókat.

Kaposvár 1993-ban - a Kaposvári Egyházmegye megalakításával - püspöki székvárossá vált, 2008-ban pedig kiérdemelte az év települése díjat. A várost járva több mint húsz impozáns szökőkútra vagy ivókútra bukkanhatsz - a legszebb ezek közül a Kossuth téri ivókút, a Rippl-Rónai-kút és a Berzsenyi-parkban található díszkút. Kaposvár belvárosa a 19-20. század fordulóján épült ki - erről árulkodnak az eredeti formájukban megőrzött homlokzatok is. A város műemlékei és nevezetes épületei barokk, szecessziós és a legváltozatosabb modern-posztmodern stílusjegyeket viselik.

Kaposvár a Lovassportok Települése címmel is büszkélkedik. A várost szinte körbefogják a lovardák, ahol nemzetközi versenyeket is rendeznek. Az ország legnagyobb alapterületű fedett lovardája is itt, a kaposvári lovasakadémián működik. Az év minden hónapjának megvan a városra jellemző, sajátos rendezvénye. Népszerű a mézfesztivál, a Festők Városa Hangulatfesztivál, a Szentjakabi Nyári Esték, a mesemondóverseny, illetve a számos színházi előadás.

Tűzijáték az új év köszöntésére: Zalaegerszeg

Zalaegerszegen már a honfoglalók is letelepedtek, a vármegye székhelye azonban csak a török időkben lett. Már az 1500-as években népes település volt. A dombok között, vadregényes környezetben fekvő város turisták ezreit vonzza.

Számtalan szép nevezetessége közül kiemelkedik két szabadtéri múzeuma. A Göcseji Falumúzeumot 1968-ban az ország első skanzenjeként nyitották meg. A Zala holtága körül terül el a negyven épületből álló múzeum. A skanzen területén egy 19. századi göcseji települést rekonstruáltak az építők. A falumúzeum szomszédságában található az ország egyetlen olajipari múzeuma, mely a dél-zalai olajkitermelés hőskölteményének állít emléket. A múzeum területén ásvány- és kőzetgyűjteményt, szoborparkot és vízbányászati eszközöket is megtekinthetsz.

A városközpontban találod a barokk stílusú, kéttornyú Mária Magdolna-templomot, melynek oltárképe a város védőszentjét ábrázolja. A helyi zsinagóga 1904-ben épült - a keleti díszítőelemeket is magában foglaló, eklektikus épület ma a város Hangverseny- és Kiállítóterme. A színes ablaküvegein beáramló fény sajátos hangulatot kölcsönöz belső terének. A városközpont legrégebbi része a Deák tér, itt találod a haza bölcsének szobrát, melyet az országban elsőként emeltek Deák Ferenc tiszteletére.

A városban sétálva érdemes felmásznod a TV-toronyba, ahonnan csodás kilátás nyílik a zalai dombokra és a városra, tiszta időben pedig a Ság és a Somló hegyéig, valamint az Alpok vonulatáig is el lehet látni.

Szilveszteri buli hazai sztárokkal: Debrecen

Egy város, melyről mindenkinek a Virágkarnevál jut eszébe. Debrecen az ország keleti felének gyöngyszeme, mely háromszor lett az ország fővárosa.

Először csak majdnem, a török hódoltság idején, másodszor pedig 1849-ben, amikor is ténylegesen az ország fővárosává tette az Országos Honvédelmi Bizottmány. Majd jött a második világháború: 1944 végén itt alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány.

A város szimbóluma a Református Nagytemplom. A 19. század elején emelt épület az ország legnagyobb református temploma, tornyai 61 méter magasak. Ha kedved tartja, tehetsz egy sétát az állatkertben, ha pedig friss levegőre vágysz, irány az egyetem botanikus kertje vagy a Debreceni Nagyerdő.

Ha a vizek szerelmese vagy, akkor ott a helyed a városi fürdőben, a kultúra bolondjaként pedig vár a Debreceni Irodalmi Múzeum vagy a MODEM, vagyis a Modern és Kortárs Művészeti Központ.

Cikkünk megírásában Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve segített.

• magyar város
• magyar csodák
• Utazás