Titkos kertek, rejtett parkok a belvárosban

A fényreklámok, a folyton nyüzsgő utcák és a forgalmi dugók porfellege mögött egy olyan Budapest bújik meg, mely mindennap képes valami újjal meglepni még azokat is, akik úgy hiszik, ismerik szinte minden szegletét. A jól ismert utcák között, a bérházak udvarain vagy épp egy-egy mindennapos homlokzat mögött ritka kincsekre lelhetsz. A következő eldugott helyekre érdemes belesned.

Rejtett, történelmi park: Károlyi-kert

A főváros V. kerületében található, hangulatos, békebeli időket idéző park a Ferenczy István utca, a Magyar utca és a Henszlmann Imre utca között bújik meg, nyugati oldalát pedig a vele azonos nevű Károlyi-palota uralja, mely ma leginkább a Petőfi Irodalmi Múzeumról híres.

A kert a belváros legrégebbi parkja. Már a török hódoltság után is állt a területen egy palota, mely jelentős méretű kertet tudhatott magáénak, később katolikus birtok lett, majd egy tábornok tulajdonába került.

A Károlyi családé 1932-ig volt, ekkor vált közparkká. Sokáig falak határolták, ezeket csak a két világháború között bontották le. A kellemes hangulathoz nem csupán a park növényei, de a szökőkút, illetve a padok is hozzájárulnak, nem beszélve arról a sajátos hangulatról, melyet a kert múltja idéz elő.

A legfurcsább belső udvar: Újlaki zsinagóga

A Frankel Leó utcában található újlaki zsinagógát nem véletlenül tartják a főváros legfurcsább zsinagógájának, talán épp ez az oka annak is, hogy előszeretettel emlegetik Budapest legrejtettebb, eldugott kincsei között.

Az épület alapköveit 1887-ben tették le, nem sokkal később pedig már négyszáz hívő befogadására volt alkalmas a Fellner Sándor által kialakított imaház. Mikor felépítették, nem jelentett akkora értéket egy telek, mint később, és nem is építkeztek túl szorosan, a 20. század elején azonban megszaporodtak a környéken az épületek.

Ez vezetett ahhoz is, hogy a zsinagóga által elfoglalt területre az 1920-as években hatemeletes bérházat építettek, mely ma is három oldalról rejti el azt. A zsinagóga, mely nem mást jelent, mint a bérház szinte teljes udvarát, csak a dunai oldalról látható, azonban arra ügyeltek, hogy ne sík falfelületek határolják, így ma függőfolyosók adnak még különlegesebb hangulatot a helynek.

Igazi időutazás: az Emich-palota és belső udvara

A Horánszky utcában található Emich-palota első ránézésre nem tűnik másnak, mint az egykor Mágnásfertálynak is nevezett józsefvárosi Palotanegyed többi épülete. Ha azonban alaposabban szemügyre veszed, nem lesz nehéz beleszeretned: bár megkoptak, és sokat veszítettek eredeti fényükből, a faajtó, a kovácsoltvas korlátok, a festett üvegablakok és az apró részletek pillanatok alatt képesek a régmúlt időkbe repíteni.

A bérpalotát 1896-ban építette az Athenaeum Nyomda alapítójának fia, a befolyásos Emőkei Emich Gusztáv. Bár ő maga nem lakott benne, és udvari részét is kevésbé tehetős bérlők lakták, az utcafronti lakásokban többek között mérnökök és országgyűlési képviselők töltötték mindennapjaikat. Később a ház gróf Dessewffy Aurél tulajdonába került, majd egy szülész-nőgyógyász vette meg.

Az államosítás után zeneiskolai intézmény működött benne, végül a lakásokat feldarabolták és kiutalták. Az egykor kocsiszínként funkcionáló belső udvarba és az épület lakásokon kívüli tereibe bárki beleshet, még érdekesebb azonban szervezett túra keretén belül, idegenvezetés mellett szemügyre venni. Ha utóbbit is szívesen kipróbálnád, illetve más rejtett kincseket is megismernél, kattints ide!

Képek: csakaszepre.blog.hu; fonnyadtrepa.wordpress.com; www.muemlekem.hu; www.imaginebp.hu; hu.wikipedia.org Palotanegyed szócikke.

• különleges épület
• budapest látnivalói
• magyar csodák
• Utazás