Tetszhalottak a Tiszán

„Temető a Tisza! Mikor kivirágzik, millió kis lepke vize fölött játszik. Egy sem él odáig, míg olvasok százig. Temető a Tisza! Mikor kivirágzik.” 

A Tisza vidékén ismert népköltés egyszerre életteli és szomorú sorai hűen adják vissza az ország egyik legszebb kora nyári látnivalójának, a Tisza virágba borulásának hangulatát.

A tiszavirág rajzása és néhány órányi élete méltán egyedülálló természeti csoda. A születés, a fajfenntartás és az elmúlás drámai előadása sűrűsödik csupán néhány órába.

Európában egyedülálló jelenség

Maga a rajzás igen látványos és népszerű, nem utolsósorban pedig Európában is egyedülálló jelenség. Nyugat-Európában már a 20. század első harmadában kihaltak az évmilliók óta röpke násztáncra születő, majd holtan vízbe hulló kérészek. Nem csoda, hogy ez a már az ókorban is megcsodált apró élőlény a Tisza szimbóluma lett.

Rajzáskor olyan a kérészektől a folyó, mintha milliónyi kicsi fehér virágocska ringana a felszínén.

Csak addig élnek, amíg megtermékenyített petéjüket a víz tetejére rakják, az álcák azután a mederfenék iszapjában fejlődnek.

A megtermékenyített pete lesüllyed a folyófenékre, a kikelő lárva befúrja magát a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban három évet tölt kérész formájában. A lárvák több százezres példányszámú telepekben szunnyadnak több évig tetszhalottként a Tisza területén.

Egy nap az élet

A várva várt csoda június elején következik be: egyazon nap egyazon órájában előbújnak az üregükből a kérészek, és a víz felszínére emelkednek. A vízből kibúvó lárvák levedlenek, és a belőlük kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik látványos rajzásukat.

A néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek párt keresnek, és a levegőben párosodnak. A hímek rövidesen elpusztulnak, a nőstények a vízbe rakják a petéiket, majd követik párjuk sorsát. Ilyenkor a víz felszínét elhalt tiszavirágtetemek ezrei lepik el, lassan tovasodródva a folyóval.

Mindez néhány óra alatt játszódik le, és aki arra jár, tanúja lehet az átalakulás, a fajfenntartás, az elmúlás és a továbbélés színpompás, ám egyben drámai előadásának. Aki csak egyszer is megnézhette a tiszavirág kérészéletű táncát, az nem felejti el soha a látványt.

Felejthetetlen élmény

A kérészekhez tartozó kecses, nagyméretű - 8-12 centi hosszú - tiszavirág napjainkban már csak a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán él. 1974 óta a Duna alsó szakaszán sem láttak rajzást, sőt, lárvát sem találtak. Tömeges rajzás már csak a Tisza Vásárosnamény feletti szakaszán figyelhető meg.

Bár még van néhány hét a Tisza kivirágzásáig, ha egy kiadós kirándulással szeretnéd egybekötni a természeti csoda megtekintését, érdemes előre felkészülnöd, pontosabban eldöntened, mely látnivalókban gazdag, izgalmas alföldi városba látogatsz el a kedvéért, ha pedig egy, a jelenségnek szentelt fesztivál miatt érkezel a környékre, szállást is érdemes előre foglalnod.

Hol nézd meg a virágzást?

Szeged klasszikus úti célnak számít e szempontból, a júniusi kérészrajzásnak és a folyó apró kis szimbólumainak a parton egy különleges szobor is emléket állít.

Szeged mellett Szolnokon is minden évben tisztelegnek a ritka jelenség előtt, ennek apropóján rendezik meg idén az V. Tiszavirág Fesztivált, melynek egyhetes eseménysorozata a kérészek násztáncát állítja középpontjába.

A zenei programok és a kézműves vásárok mellett tiszavirágtúra várja az idelátogatókat, melynek keretében hajóval merészkednek a virágeső közelébe, azonban csak óvatosan, a tiszavirág ugyanis igen érzékeny a környezeti változásokra, így a faj minden előfordulási formája és élőhelye természetvédelmi oltalom alatt áll, pusztítása vagy élőhelyének megbolygatása, megszüntetése pedig szigorúan tilos.

A rajzás megtekintéséhez Csongrád, Tiszakürt és más tiszai települések mellett a Tisza-tó környékét is érdemes célba venned, a Tiszafüred-örvényi Tiszavirág Ártéri Sétaúton például teljes pompájában tárul majd eléd a jelenség.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült.

• természeti csoda
• vízparti hely
• magyar csodák
• Utazás