Szívfájdító képeken a legszebb természeti jelenség

Írókat és költőket ihletett meg, jövőt jósoltak megjelenéséből, mítoszok és legendák szövődtek köré, és máig hatással van kultúránkra. A sarki fény jelensége a világ legkülönlegesebb természeti csodája, melynek látványa már képen is képes egy életre rabul ejteni azt, aki megpillantja.

Csoda a világűrből

A sejtelmes, zöldben vagy épp rózsaszínes-lilás színekben játszó fények mágikus látványát a Nap felől a Föld légkörébe jutó protonoknak és elektronoknak köszönheti az emberiség. Ezeket a töltött részecskéket a bolygó mágneses energiája többnyire eltéríti, ezért leginkább csak az északi és déli pólus környékén képesek a légkörbe hatolni, ahol annak atomjaival ütközve ionizálják és gerjesztik azokat, melyek eredeti állapotukba a szemet gyönyörködtető fényjelenségek kíséretében térnek vissza.

Az elektromosságnak köszönhetően a sarki fények nem csupán vizuális jelenséget jelentenek, de a kutatók különféle hangeffekteket, többek között sercegést is feljegyeztek környezetükben.

A különféle formákban, például fénygyűrűk, foltok, ívek, sugarak, sávok és fátyol alakjában megjelenő fények 80 és 1000 kilométer közötti magasságban jelentkeznek, leggyakrabban azonban 100 kilométeren figyelhetők meg.

Két típusa is létezik

Mint földöntúli szépség és - sokáig - megmagyarázhatatlan jelenség, a sarki fény átszőtte az egyes népek mitológiáját.

Latin nevét - aurora - is egy mitikus alakról, a hajnal római istennőjéről, Auroráról kapta, aki minden reggel végigrepül az égen, önmagát megújítva és a Nap érkezését jelezve.

Az északi póluson jelentkező fények - aurora borealis - az északi szél görög istenéről, Boreas-ról kapták nevüket, míg a délen jelentkező csoda, az aurora australis második tagja latinul a déli égtájra utal. A déli fény többnyire lakatlan területeken látható, emellett jóval ritkább és szabad szemmel nehezebben kivehető, mint az északi.

Mítoszba illő szépség

A történelem folyamán a jelenséget a lelkek táncának is hívták, a középkorban pedig Istentől való jelnek tekintették, egyfajta előrejelzéseként a háborúknak és nagy éhínségeknek.

Az északi népek többféle magyarázattal is szolgáltak rá, többek között úgy tartották, az északi fény nem más, mint a valkűrök fegyverzetének csillogása, mely az égről verődik vissza, mikor kilovagolnak.

A Kanada területén élő menominee indiánok ősi történetei szerint a fények a manabai’woknak nevezett óriások tartózkodási helyét jelzik, akik a legnagyobb vadászok és halászok szellemei. Az alaszkai inuitok azon állatok szellemeivel azonosítják őket, melyeket megöltek, az új-zélandi maorik pedig, csak úgy, mint számos európai és kanadai őslakos törzs, fáklyák és tábortüzek visszatükröződéseinek tekintették a jelenséget.

Máig földöntúli jelenség

A sarki fény számos irodalmi műnek kölcsönözte nevét, a világ több pontján is emlékművet állítottak fel tiszteletére, 1994-ben pedig a lillehammeri téli olimpia szimbólumaként hívta fel magára a figyelmet.

A tudományos-fantasztikus irodalom és a popkultúra is felfedezte titokzatosságában rejlő erejét, Philip Pullman Az úr sötét anyagai című trilógiájában - ennek első része volt a filmvászonra adaptált Az arany iránytű is - például a párhuzamos univerzumok vékony határvonalán jelenik meg a sarki fény, aki pedig mereven bámulja, halványan megláthatja egy idegen város sziluettjét a másik dimenzióban.

Mikor és hol látható?

A sarki fény elsősorban március és április, illetve szeptember és október között látható, és tiszta, felhőtlen égbolton a legszebb, éjszaka, a helyi éjfél időpontjában. Az északi városok fölött is látszik - például Reykjavíknál -, de a fényszennyezettség miatt az érintetlenebb területeket érdemes felkeresni - például Lappföld mélyét.

Izland, Svédország, Finnország és Norvégia ideális úti cél, ha valaki a sejtelmes fényekben akar gyönyörködni, csak úgy, mint az észak-amerikai kontinens. A legjobb helyek közé tartozik az alaszkai Fairbanks, emellett a kanadai Watson-tónál található Északi Fények Központ, a Yukon és a Nuvaut területek, a vadregényes Alberta, melyet az északi fény megyéjének is hívnak, valamint Grönland déli, illetve Szibéria északi része. A tudósok azt is felfedezték, hogy a sarki fény megjelenése ciklikus, minden 11 évben ér el csúcspontjára - a következő ilyen periódus 2013-ban jön el.

• természeti csoda
• oroszország
• világjáró
• kanada
• norvégia
• dánia
• természeti jelenség
• svédország
• finnország
• izland
• Utazás